Tovább nőtt a hiány

Az államháztartás központi alrendszerének 2014. első hét havi hiánya 851,4 milliárd forint volt - közölte az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az első hét hónapban a teljes éves hiány-előirányzat 86,5 százaléka jött össze. 

Idén júliusban az államháztartás központi alrendszere 37,7 milliárd forintos hiányt hozott össze. Az államháztartás központi alrendszerének 2014. évi I-VII. havi hiánya 851,4 milliárd forint volt. Ezen belül a központi költségvetés 1031,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 134,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 45,5 milliárd forintos szufficittel zártak. (Az államháztartás központi alrendszerének első hat havi hiánya 813,7 milliárd forint volt, az éves előirányzat 82,6 százaléka.)

A tárca megemlíti, hogy a tavalyi év I-VII. hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje csaknem azonos összeget, 851,2 milliárd forintot tett ki, az viszont nincs benne a közleményben, hogy az év hetedik hónapja általában szufficites szokott lenni.

Az NGM az idei hiány alakulásával kapcsolatban kiemeli: a gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek a költségvetési egyenleg alakulását jelentősen befolyásolják. Ezek a pozitív tendenciák a korábbi évekhez képest az év második felében érvényesülnek majd erőteljesebben - áll a gazdasági tárca közleményében. A kiadások és bevételek teljesülésének szokásos, évenként ismétlődő, időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása 2014-ben sem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. Az éves uniós módszertan szerinti hiánycél továbbra is a GDP 2,9 százalék - hangsúlyozza a tárca. A Portfolio.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy a tárca közleménye nem tesz említést a költségvetés parlament előtt fekvő, 152 milliárd forintos részesedésvásárlással összefüggő tervezett módosításáról, továbbá nem említi meg a 110 milliárd forintos zárolást sem.

Szerző

Elszaladóban az államadósság

Publikálás dátuma
2014.08.08. 07:23

Napok óta képtelen megizmosodni a forint, így történt ez csütörtökön is, amikor délután egy euró árfolyama csaknem 316, a svájci franké 260, az amerikai dolláré pedig 236 forint volt. Lassan már annak is örülni kell, hogy a hazai deviza nem gyengült tovább. A szakemberek egy része szerint - a magyar gazdaság jelenlegi állapotát és növekedési kilátásait figyelembe véve - 305 forint körül lenne a reális árfolyam, a 2014-es költségvetésben ugyanakkor 296,90 forint szerepel. A devizaadósságunk - forintban elszámolva - már meghaladja GDP arányosan már meghaladja a 83 százalékot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek nincs deklarált árfolyamcélja, csak gyenge szóbeli intervencióval élt a forint védelmében, nincs kizárva, hogy a növekvő export érdekében a jegybank nem is nagyon bánja a jelenlegi helyzetet.

Akárhogy is alakul az elkövetkező napokban a forint árfolyama, a devizahitel-adósok már biztosak lehetnek benne, hogy a legközelebbi elszámolásuk alkalmával magasabb lehet a törlesztő részletük, mint a második negyedévben volt, annak ellenére, hogy a bankoknak - hatalmi szóval - a kamatokat be kellett fagyasztaniuk. A tegnap délutáni 316 forintos euró, 260 forint körüli svájci frank és a 236 forintos amerikai dollár kurzus ugyanakkor azt jelzi, hogy érdemi tovább gyengülés csak váratlan események hatására elképzelhető

A nemzeti bankoknak - illetve az euró esetében az Európai Központi Banknak - az a kötelességük, hogy devizájukat megvédjék. Ennek első fokozata az úgynevezett szóbeli intervenció, amellyel általában a nemzeti bank magasabb beosztású tisztségviselője szokott élni, természetesen előzetes, belső konzultációt követően. A megnyugtató szavak elmondása ezúttal Veres István Attilára várt. Az MNB pénz- és devizapiaci igazgatója a nemzetközi folyamatokkal indokolta a forint gyengülését, hangsúlyozva, hogy folyamatosan figyelnek, és ha veszélyben van az árstabilitás, lépni fognak. Ennek azonban most nem látják szükségét. (A nyilatkozat hidegen hagyta a devizakereskedőket.)

Ha az árfolyamgyengülés tartós és nagy mértékű, akkor a jegybank hozzányúlhat a devizatartalékokhoz, saját devizát ad el, ennek hatására süllyedni szokott az árfolyam. Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletágának igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: a beavatkozással azonban vigyázni kell. Nemrégiben Törökország alkalmazta ezt a módszert, minden kézzel fogható eredmény nélkül, a líra árfolyama nem változott, tehát a védelmében felhasznált deviza "elégett", és még kamatot is kellett emelniük. Az intervenciót csak tartós gyengülés esetén érdemes alkalmazni, de ez - mint láttuk - kockázatos művelet. Mivel az MNB-nek nincs árfolyamcélja, így megjósolni sem lehet, hogy milyen euróárfolyamnál lépne közbe a jegybank, 330 forintnál vagy talán 340-nél? A 305 forintos szint lenne a gazdaság számára a megfelelő, nem kellene tartósabb gyengébb - ez Heim Péter véleménye. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Figyelő tegnapi számában azt nyilatkozta, hogy hosszú távon a 4-5 százalékos egyensúlyi kamatot tartja megfelelőnek, amitől csak átmenetileg szabadna eltérni. Ha meg is történik az intervenció, ezt soha nem jelentik be, általában utólag a devizamérlegből lehet erre következtetni. A legnagyobb veszélyt a forint gyengülésére - vélik az elemzők -, most a 2,10 százalékos, alacsony mértékű alapkamat jelenti, amelyet azonban nem tekintenek reálisnak a külföldi befektetők, ezért sorra elhagyják az országot.

A GDP arányos államadósság is megsínyli a gyenge forintot. A legfrissebb adatok szerint már 83 százalék felett jár. Egy esztendővel ezelőtt 79,7 százalékos volt ez az érték és az esztendőt 79,2 százalékkal zártuk. A maastricht-i kritériumok előírják a GDP arányos államadósság évről-évre történő csökkentését, amit a második Orbán-kormány az Alaptörvényben is rögzített. A mérési időpont minden esztendő december 31., ezt hasonlítják össze a megelőző esztendő utolsó napjával. Mivel az elmúlt esztendei záróértéket csak trükkök árán sikerült a szükséges mértékre levinni - a forint mesterséges erősítése, állampapírok kölcsönadása néhány napra "baráti cégeknek", az Államadósságkezelő Központ kötvénykibocsátásainak visszafogása - feltehető, hogy idén sem tesznek majd másként.

Szerző

Őrizetbe vették a volt főnyomozót

Őrizetbe vette a Budapesti Nyomozó Ügyészség Labanc Ferencet, a Budapesti Rendőr-főkapitányság egykori nyomozóját. A jelenleg magánnyomozóként dolgozó volt rendőrt a Terrorelhárítási Központ fogta el hajnalban a lakásán.

A férfit vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel, valamint önbíráskodással gyanúsították meg, Labanc tagadta a gyanúsítást.

A hvg.hu úgy tudja, a volt nyomozó egy angol bártulajdonosnak azt ígérte, hogy bizonyos hatósági ügyeket elintéz - rendőrök megvesztegetésével különböző adatokat szerez meg a rendőrségi nyilvántartásból - viszont később zsarolásba fordulhatott a történet. Labanc a gyanú szerint át is vett 50 ezer eurót és 220 ezer angol fontot - mintegy százmillió forintot - a brit vállalkozótól.

Labanc elfogásával egyidőben ugyancsak őrizetbe vették üzlettársát, a szintén exrendőr P. Zsoltot, aki jelenleg egy budapesti ügyvédi iroda bojtárja; évekkel ezelőtt a HVG írt Porkoláb Zsolt egykori rendőrről, aki a kecskeméti nagyszabású olajmaffiaper 24 vádlottjának egyike volt.

Az Echo TV-n rendőrségi szakértőként gyakran feltűnt Labancnak szintén sokszor gyűlt meg a baja a törvénnyel, és a Tasnádi-per egyik vádlottja volt: leszerelése után ugyanis a vállalkozó egyik cégében, a Mesterdetektív Kft.-ben szakértőként dolgozott, és az akkori vád szerint Tasnádi vele akarta volna megöletni volt feleségét.

(Ezt nem hajtotta végre, és felgyújtották a terepjáróját.) Az életvédelmi és rablási osztály egykori nyomozójára végül az eljárás tizedrendű vádlottjaként csalás miatt pénzbüntetést szabtak ki.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség szerint a házkutatásokkal egybekötött akciókban olyan bizonyítékokat foglaltak le, amelyek alátámasztották a bűncselekmény gyanúját.

Szerző