Elszaladóban az államadósság

Napok óta képtelen megizmosodni a forint, így történt ez csütörtökön is, amikor délután egy euró árfolyama csaknem 316, a svájci franké 260, az amerikai dolláré pedig 236 forint volt. Lassan már annak is örülni kell, hogy a hazai deviza nem gyengült tovább. A szakemberek egy része szerint - a magyar gazdaság jelenlegi állapotát és növekedési kilátásait figyelembe véve - 305 forint körül lenne a reális árfolyam, a 2014-es költségvetésben ugyanakkor 296,90 forint szerepel. A devizaadósságunk - forintban elszámolva - már meghaladja GDP arányosan már meghaladja a 83 százalékot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek nincs deklarált árfolyamcélja, csak gyenge szóbeli intervencióval élt a forint védelmében, nincs kizárva, hogy a növekvő export érdekében a jegybank nem is nagyon bánja a jelenlegi helyzetet.

Akárhogy is alakul az elkövetkező napokban a forint árfolyama, a devizahitel-adósok már biztosak lehetnek benne, hogy a legközelebbi elszámolásuk alkalmával magasabb lehet a törlesztő részletük, mint a második negyedévben volt, annak ellenére, hogy a bankoknak - hatalmi szóval - a kamatokat be kellett fagyasztaniuk. A tegnap délutáni 316 forintos euró, 260 forint körüli svájci frank és a 236 forintos amerikai dollár kurzus ugyanakkor azt jelzi, hogy érdemi tovább gyengülés csak váratlan események hatására elképzelhető

A nemzeti bankoknak - illetve az euró esetében az Európai Központi Banknak - az a kötelességük, hogy devizájukat megvédjék. Ennek első fokozata az úgynevezett szóbeli intervenció, amellyel általában a nemzeti bank magasabb beosztású tisztségviselője szokott élni, természetesen előzetes, belső konzultációt követően. A megnyugtató szavak elmondása ezúttal Veres István Attilára várt. Az MNB pénz- és devizapiaci igazgatója a nemzetközi folyamatokkal indokolta a forint gyengülését, hangsúlyozva, hogy folyamatosan figyelnek, és ha veszélyben van az árstabilitás, lépni fognak. Ennek azonban most nem látják szükségét. (A nyilatkozat hidegen hagyta a devizakereskedőket.)

Ha az árfolyamgyengülés tartós és nagy mértékű, akkor a jegybank hozzányúlhat a devizatartalékokhoz, saját devizát ad el, ennek hatására süllyedni szokott az árfolyam. Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletágának igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: a beavatkozással azonban vigyázni kell. Nemrégiben Törökország alkalmazta ezt a módszert, minden kézzel fogható eredmény nélkül, a líra árfolyama nem változott, tehát a védelmében felhasznált deviza "elégett", és még kamatot is kellett emelniük. Az intervenciót csak tartós gyengülés esetén érdemes alkalmazni, de ez - mint láttuk - kockázatos művelet. Mivel az MNB-nek nincs árfolyamcélja, így megjósolni sem lehet, hogy milyen euróárfolyamnál lépne közbe a jegybank, 330 forintnál vagy talán 340-nél? A 305 forintos szint lenne a gazdaság számára a megfelelő, nem kellene tartósabb gyengébb - ez Heim Péter véleménye. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Figyelő tegnapi számában azt nyilatkozta, hogy hosszú távon a 4-5 százalékos egyensúlyi kamatot tartja megfelelőnek, amitől csak átmenetileg szabadna eltérni. Ha meg is történik az intervenció, ezt soha nem jelentik be, általában utólag a devizamérlegből lehet erre következtetni. A legnagyobb veszélyt a forint gyengülésére - vélik az elemzők -, most a 2,10 százalékos, alacsony mértékű alapkamat jelenti, amelyet azonban nem tekintenek reálisnak a külföldi befektetők, ezért sorra elhagyják az országot.

A GDP arányos államadósság is megsínyli a gyenge forintot. A legfrissebb adatok szerint már 83 százalék felett jár. Egy esztendővel ezelőtt 79,7 százalékos volt ez az érték és az esztendőt 79,2 százalékkal zártuk. A maastricht-i kritériumok előírják a GDP arányos államadósság évről-évre történő csökkentését, amit a második Orbán-kormány az Alaptörvényben is rögzített. A mérési időpont minden esztendő december 31., ezt hasonlítják össze a megelőző esztendő utolsó napjával. Mivel az elmúlt esztendei záróértéket csak trükkök árán sikerült a szükséges mértékre levinni - a forint mesterséges erősítése, állampapírok kölcsönadása néhány napra "baráti cégeknek", az Államadósságkezelő Központ kötvénykibocsátásainak visszafogása - feltehető, hogy idén sem tesznek majd másként.