Szemétpénz miatt végrehajtás alatt a BRFK

Nem fizetett szemétszállítási díjat a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), ezért - egy alig kétszázezer forintnyi hátralék miatt - végrehajtási eljárás alá került. 

Arról, hogy a rendőrség felkerült az adóhatóság (NAV) által összeállított, végrehajtási eljárás alatt álló szervezetek listájára, először az mfror.hu számolt be, azután, hogy a hatóság egy héten át nem reagált megkeresésükre. A NAV adataira hivatkozva azt írták, hogy az eljárás állapotáról, a vélhetően valamilyen adó-, járulék- vagy illetéktartozás összegének mértékéről semmit nem tudni, de a vizsgálat július 29-én a NAV adatai alapján már biztosan folyamatban volt.

A jelentős összegű közpénzből gazdálkodó rendvédelmi szerv mégsem hagyhatta szó nélkül a hírt, hiszen nem gyakran folyik ellenük végrehajtás: lapunkkal azt közölték, egy 194 ezer 899 forint összegű közüzemi tartozásról van szó, amelyet szerintük már 2002. decemberében kiegyenlítettek, ezt azonban - a tartozás megfizetését - "a szolgáltató vitatja", ezért kerültek fel a listára.

Azonban a BRFK nincs egyedül a listán, arra több, az állami szférához szorosan kötődő szervezet is felkerült. Így a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiatanácsa, a Pest Megyei Kormányhivatal, a XIII. kerület önkormányzat, a VI., a VIII., a XVII., a XX., és a XXIII. kerület polgármesteri hivatala. Ami azért is pikáns, mert ha - tegyük fel - a Pest Megyei Kormányhivatal ellen konkrét végrehajtás indul, és számláikat inkasszó alá helyezik, bizonyosan meggyűlne a megyeiek baja az okmányirodákkal, ahol azután semmilyen hivatalos iratot nem tudnának kiváltani.

A NAV adótitokra hivatkozva nem árult el konkrétumokat, de általánosságban annyit közöltek, ha "valamely adózó a (...) közzé tett listán szerepel, az ellene folyó adóvégrehajtást tényként kell kezelni". Azonban szakértők hangsúlyozzák, önmagában a hír még nem jelenti, hogy a végrehajtás ténylegesen megindult volna, de annyi biztos, hogy erre megvan a lehetősége a NAV-nak. A NAV kompetenciája egyértelműen a köztartozások, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak behajtása is, melyekre a törvény az adók módjára történő behajtást rendeli el.

Szerző

A baromfi és a hús lehet az embargó kárvallottja

Publikálás dátuma
2014.08.08. 07:00
A tegnap bejelentett orosz beviteli tilalom miatt új piacokat kell keresni, ami jelentős veszteséggel járhat – a képen Vlagyimir
Az Oroszország elleni embargó hatásai és az orosz birodalom ellenintézkedései egyre nagyobb mértékben meghatározzák a világgazdaság alakulását. Az intézkedések másodlagos hatásai ma még felmérhetetlenek. Magyarországot elsősorban az energiaimport (elsősorban kőolaj és a földgáz) jövője érintheti kedvezőtlenül.

Oroszország csütörtökön importtilalmat rendelt el az Oroszország ellen szankciókat alkalmazó országokból származó gyümölcsre, zöldségre, hús- és haltermékekre - jelentette be Dimitrij Medvegyev miniszterelnök a kormányülést követően. "Oroszország teljes embargót vet ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából - közölte Dimitrij Medvegyev. A korlátozások tegnaptól egy évig érvényesek, de ha partnereik konstruktív hozzáállást tanúsítanak együttműködéshez, az Oroszországi Föderáció kormánya kész felülvizsgálni az intézkedések határidejét. Az ellenintézkedések nem vonatkoznak a gyermekélelmiszerekre, sem olyan árucikkre, amelyet az orosz állampolgárok maguk vásárolnak a szankciók által érintett országokban - hangsúlyozta az orosz miniszterelnök. Ugyanakkor Nem lesz jelentős hatása a magyar gazdasági növekedésre az Oroszországba irányuló élelmiszerimportra kivetett tilalomnak az mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, évi mintegy 0,2 százalékponttal vetné vissza a GDP növekedést, de ez is csak akkor, ha teljesen megszűnne a mezőgazdasági termékek kivitele Oroszországba. Az elemző szerint azonban a várható hatása ennél kisebb lesz, mivel a ezeket a termékeket más piacokon vagy belföldön van esély még értékesíteni.

Oroszországba tavaly mintegy 70 milliárd forint értékben exportált Magyarország mezőgazdasági termékeket, ami a 24 200 milliárd forintos teljes magyar kivitel 0,3 százalékát teszi ki. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője rámutatott: az importtilalom nem jó hír, de nem valószínű, hogy önmagában a magyar növekedési kilátásokat jelentősen visszavetné.

Ha továbbmérgesedne a helyzet, akkor nehezülnének az állami tulajdonú orosz bankok hitelfelvételi lehetőségei, ami érintheti a kelet-európai, így a magyar cégek gazdasági kilátásait is - tudtuk meg Gálik Zoltántól. Az orosz válaszlépések, mint például a légtérzár, a kereskedelmi adminisztratív intézkedések megszigorítása, például a British Petrol, az Exxon szibériai beruházásaira hathat kedvezőtlenül, amelyet meg fognak érezni más kelet-európai energetikai vállalatok is, így például a Mol is amelynek szintén vannak befektetései az orosz térségben. A paksi atomerőmű beruházását, beleértve a finanszírozást is az orosz válaszlépések nem érintik - mondta Gálik Zoltán.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok, Oroszország elleni szankciói asszimetrikusak, vagyis az oroszok valamivel kiszolgáltatottabb. Ugyanis az unió a tőkepiacot, fegyverkereskedelmet és az érzékeny árukat érintő Oroszország elleni szankciói inkább közép- és hosszútávon fejtik ki majd hatásukat, míg az orosz válaszlépések már rövidtávon érezhetőek lesznek - hangsúlyozta a külgazdasági szakértő. Oroszországnak az Európai Unióval szembeni kiszolgáltatottsága az importban 40 százalékot, míg az exportban 50 százalékot tesz ki, míg az Egyesült Államok kivitelében mindössze 0,7 százalékot képvisel Oroszország. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy az orosz válaszlépésektől az Európai Unió - ezen belül hazánk - fog jobban szenvedni, mint a tengeren túli nagyhatalom. Ha az orosz élelmiszer importtilalmat vizsgáljuk, annak Lengyelország lesz a legnagyobb közvetlen vesztese, a becsült idei exportjukat 316 millió euróra várják, aminek jelentős részét érintheti a kiesés, ami az idei lengyel GDP-t akár 0,6 százalékkal is visszavethetik. Ami az orosz tőke Nagy-Britanniai befektetéseit illeti, a tőkepiaci korlátozásnak elsősorban két óriás bank, a Sberbank és a VTB - melyeknek részvényei forognak a londoni tőzsdén - lehet a kárvallottja. Ám az orosz tőke aktív és meghatározó szerepet játszik az Egyesült Királyság ingatlanpiacán is, így kivonulásuk a szigetország GDP-jét akár fél százalékkal mérsékelheti.

Jól látható e példákból, hogy az orosz válaszlépések közvetlen és közvetett veszteségeit, és annak kompenzációját rendkívül nehéz lesz kiszámolni az Európai Uniónak. A külgazdasági szakember a magyar, cseh és német energiaszektor Oroszországtól való függőségével kapcsolatban kifejtette: a kelet-európai óriás államnak nem érdeke GDP-jének harmadát kitevő energia eladásából származó bevételeinek elapadása. Másrészt az említett három ország számára megkerülhetetlen az Oroszországból származó földgáz, ami például Németország esetében az összes ilyen jellegű importjának hatodát teszi ki, ám olajszükségletében is meghatározó az orosz ellátás.

Az oroszok ezekhez a fegyverekhez - a csapok elzárásához - még nem nyúltak, de áremelkedés valószínűsíthető a tél közeledtével. Erre való tekintettel az uniós szankciók is óvatosak voltak - mutatott rá Gálik Zoltán. A külgazdasági szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdasági szankciók hatására az orosz gazdaság lendülete az idén erőteljesen fékeződik. Erre az évre tervezett 2 százalékos gazdasági növekedés akár recesszióba is fordulhat, kedvező esetben még lehet stagnálás. Másrészt a rubel védelmében a kamatokat várhatóan emelni kényszerülnek, és az állampapírok kockázati felára is emelkedhet.

                                    Gazdasági válság jöhet Finnországban
Alexander Stubb finn miniszterelnök szerint előfordulhat, hogy az ukrán válság kapcsán Oroszország ellen hozott uniós szankciók következtében Finnországnak gazdasági válsággal kell szembenéznie. A skandináv ország gazdasága két éve zsugorodik, tavaly 1,4 százalékkal, 2012-ben pedig 1 százalékkal csökkent a GDP. Az idén a pénzügyminisztérium 0,2 százalékos növekedést vár, de sok közgazdász szerint folytatódik a recesszió. Oroszország Finnország harmadik legnagyobb exportpiaca, a teljes finn kivitel 10 százalékát veszi fel, és orosz turisták évente mintegy 2 milliárd dollárt költenek Finnországban. A finn kormány pénzügyi kompenzációt fog igényelni az Európai Uniótól, ha az orosz ellenlépések aránytalanul nagy kárt okoznak Finnországnak.



Szerző

Rába: növekvő árbevétel, csökkenő eredmény

Jelentősen nőtt az idei második negyedévben a Rába árbevétele, ugyanakkor visszaesett a nyeresége - derült ki a győri székhelyű járműgyártó holding gyorsjelentéséből, amelyet csütörtökön, a Budapesti Értéktőzsde zárása után tett közzé.

A csoport forgalma bő 15 milliárd forint volt a június 30-án véget ért három hónapban, ez 22 százalékos növekedés éves összevetésben. Az első hat hónapban az árbevétel 26,87 milliárd forintot ért el, ez több mint 13 százalékos növekedés 2013 első félévéhez képest.

A növekedés elsősorban a belföldi piacon elért 123 százalékos bővülésnek köszönhető - áll a jelentésben. Az exportértékesítés 16 százalékkal csökkent. A belföldi értékesítést elsősorban a buszok és a személyautó-alkatrészek eladása húzta föl. Az exportból befolyó árbevételt csökkentette a rubel gyengülése és a mezőgazdasági gépek globális piacának alacsony aktivitása - közölte a Rába.

Az adózás előtti eredmény (EBITDA) éves összevetésben nem egészen 35 százalékkal csökkent, de így is meghaladta a 2 milliárd forintot 2014 első hat hónapjában.
Az IFRS (nemzetközi pénzügyi jelentési szabályok) alapján készült gyorsjelentésben a társaság közölte: az üzemi eredmény 909 millió forint lett, a nettó pénzügyi eredmény 468 millió forint veszteséget mutatott az idei első félévben. Az összes üzletág pozitív üzemi eredménnyel zárta a második negyedévet, és a futómű üzletágat leszámítva jelentős javulást mutatott - közölte a Rába csütörtökön közzétett gyorsjelentésében.

Szerző