Célzott csapások Irakban

Légicsapást hajtott végre tegnap az amerikai légierő Irak északi részén a radikális dzsihadisták ellen, azt követően hogy Barack Obama erre felhatalmazást adott. Ez az első alkalom az amerikai fegyveres erők iraki kivonulás óta, hogy az Egyesült Államok katonai csapást hajt végre Irakban.

Két amerikai F/A-18-as harci gép lézervezetésű bombákkal kilőtte az Iszlám Állam (IS) tüzérségi eszközeit, amelyekkel a stratégiai fontosságú kurd fővárost, Erbílt védő kurd hadsereg állásait támadták, jelentette be a Pentagon. A két gép a Perzsa-öbölben állomásozó George H. W. Bush repülőgép-hordozóról szállt fel. A célzott légicsapást azért hajtották végre, mivel az IS egységei már mintegy félóra járásra közelítették meg Erbílt, ahol jelentős amerikai olajérdekeltségek is találhatók.

Az amerikai elnök tegnap este hagyta jóvá, hogy korlátozott légicsapásokat hajtsanak végre az Irak kurd területein fenyegető népirtás megakadályozására. Mint közölte, az amerikaiak fellépnek abban az esetben is, ha az IS az erbíli amerikai érdekeltségeket vagy Bagdadot támadja. Obama bejelentette azt is,hogy az amerikai légierő élelmet és ivóvizet dobott le az szunnita dzsihadisták elől menekülni kényszerült, a Szindzsár hegyen rekedt ezidek (jazidi) menekülteknek. A kurd területeken keresztények tízezrei kényszerültek menekülni a dzsihadisták előretörése miatt.

„Az Egyesült Államok nem tud és nem is akar beavatkozni minden esetben, ha a világon valahol válság tör ki, mondta Obama. Washington azonban nem fordulhat el, ha szörnyű erőszakot lát, ha egy potenciális népirtást kell megakadályozni, közölte az elnök. Obama azt is világossá tette, hogy amerikai szárazföldi erőket nem küldenek Irakba. „Főparancsnokként nem hagyom, hogy belerángassanak bennünket egy újabb háborúba” – mondta Obama. Az amerikai elnök hivatalba lépésekor meghirdetett legfontosabb célja az elődje által kezdett két háború, az iraki és az afganisztáni lezárása volt.

A korlátozott amerikai légicsapások az IS (korábban ISIS) dzsihadistáit célozzák. Amerika fellép, ha a szélsőséges szunniták konvojai megindulnak Irbil felé, illetve ha Irak fővárosát, Bagdadot fenyegetik. Csütörtökön egy C-17-es és két C-130-as szállítógépről dobtak le élelmet és ivóvizet, a szállítmányokat F-18-as harci gépek biztosították.

Londonban bejelentették, hogy a humanitárius akcióhoz, élelmiszer a brit erők is csatlakoznak, élelmiszersegélyt dobnak le a kurdisztáni menekültek megsegítésére. David Cameron brit kormányfő üdvözölte az amerikai fellépést az iraki dzsihadisták ellen, de jelezte, katonai műveletekben a brit légierő nem vesz részt.

Kisebbségek célkeresztben

A dzsihadisták által kiűzött iraki keresztények többsége a káld népcsoporthoz tartozik, ami a katolikus egyház része. Az Egyesült Államok vezette 2003-as invázió idején még körülbelül másfél millióan voltak, mára számuk 400 ezer körül lehet. Leginkább az északi Nínava tartományban élnek, olyan nagyobb városokban, mint Karakos, Bartella, Al-Hamdanija és Tel Kef. Az ezid (jazidi) egy elzárkózott, titokzatos népcsoport, eredetüket és etnikumukat a mai napig viták övezik. Kurd nyelven beszélnek, és a vallásuk több másikból merít elemeket, mint a kereszténység, az iszlám, és a zoroasztrizmus, Irán ősi vallása az iszlám térhódítása előttről. Hitük szerint Isten hét angyalra bízta a világot, akiknek vezetője Melek Taus, a „páva angyal”, őt sok muszlim a sátánnal azonosítja, így általános ellenérzéssel szemlélik őket. Világszerte körülbelül félmillióan élnek, nagyrészt Nínava tartományban.