Húsz évet is kaphat a játékpisztolyos rabló

Vádat emeltek azzal a 45 éves férfival szemben, aki nyolc fegyveres rablást követett el főleg pénzintézetekkel szemben 2013 szeptembere és októbere között  - közölte a HavariaPress.

A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség fegyveresen elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a 45 éves férfival szemben, aki tavaly ősszel, alig másfél hónap leforgása alatt - több esetben egy társa segítségével - összesen nyolc fegyveres rablást követett el, elsősorban pénzintézetek ellen.

A vádirat szerint a vádlott 2013 szeptembere és októbere között sorozatjelleggel, összesen nyolc esetben követett el fegyveres rablásokat; ezen belül hat különböző pénzintézetet, továbbá egy cipő-, és egy ruhaboltot rabolt ki - vagy kísérelt meg kirabolni. A bűncselekményeket a vádlott lőfegyvernek nem minősülő, de annak látszó játékpisztollyal, több alkalommal egy fiatalabb társa közreműködésével követte el. A vád szerint, a 22 éves férfi jellemzően az elkövetést megelőző egy-két nappal bement a ,,kiszemelt" pénzintézetbe, alaposan megfigyelte a helyszínt és környékét, majd az így megszerzett információkat (pl. biztonsági őrök, illetve alkalmazottak száma, forgalom stb.) megosztotta a vádlottal, a cselekmények elkövetésének idején pedig a gépkocsiban várakozott.

A két férfit a rendőrök 2013. október 29-én fogták el, amikor a II. kerületi Hidegkúti úton található egyik pénzintézetet próbálták meg kirabolni. A nyomozók a megtámadott pénzintézetben tartózkodtak, éppen a bankrablókról adtak személyleírást az alkalmazottaknak, amikor a vádlott napszemüvegben, a fején egy sapkával, az arcát pedig egy sállal eltakarva megjelent.
A Fővárosi Főügyészség a két férfit több rendbeli fegyveresen elkövetett rablás bűntettével vádolja. A 45 éves vádlott esetében a bűncselekmény büntetési tételének felső határa - mivel a férfi erőszakos többszörös visszaesőnek minősül - húsz évig terjedő szabadságvesztés.

Szerző

Személygépkocsinak ütközött, meghalt egy motoros a 10-es főúton

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A baleset Dorog és Tokodaltáró között történt kedd este. A motoros a kórházban halt bele sérüléseibe.
A kórházban belehalt sérüléseibe egy motoros, aki járművével személygépkocsinak ütközött a 10-es főúton, Dorog és Tokodaltáró között kedd este - közölte a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu-n. A rendőrség honlapján olvasható közlemény szerint a helyszínelés jelenleg is tart, az érintett útszakaszon a forgalom félpályán halad.

Rozsdafoltok a német-francia tengelyen

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:18

Fotó: AFP/ MICHEL EULER
Az EU szerdánkezdődő csúcstalálkozóján szó lesz az unió jövőjét érintő reformelképzelésekről, de e tekintetben mind nagyobbak a különbségek.
Az Európai Unió motorját a német-francia tengely jelenti. Angela Merkel megtalálta a közös hangot mindegyik francia köztársasági elnökkel, Jacques Chirac-kal, Nicolas Sarkozyvel, Francois Hollande-dal és most Emmanuel Macronnal is. A két ország mindig képes volt közös, előremutató javaslatokat az asztalra tenni. Most azonban egyre nagyobb a szakadék a németek és a franciák elképzelései között. Macron köztársasági elnök nemrégiben olyan javaslatokat tett közzé, amelyek egy részét Merkel is hűvösen fogadta, ám sokan már nem is a kancellár reakciójára figyeltek, hanem Annegret Kramp-Karrenbauerére. A CDU elnöke várhatóan Németország következő kancellárja lesz, csak az a kérdés, mikor. Macron elképzeléseire a német sajtó által csak AKK-ként emlegetett politikus nemrégiben hosszú írással válaszolt a Welt am Sonntag című lapban, ám a benne foglaltak nem csupán a német szociáldemokraták tetszését nem nyerték el, hanem még a kereszténydemokratáknál is akadtak olyanok, akik több nyitottságot vártak volna el a CDU elnökétől. Sokan azt kifogásolják, kevés konkrét indítványt fogalmazott meg, és csak azt emelte ki, mi az, amit elutasít, ám jövőbe mutató gondolatot nem fogalmazott meg. Pedig fontos lenne közös nevezőre jutnia a két országnak, hiszen az unió jövője forog kockán, a EU reformja elképzelhetetlen a német-francia kompromisszum nélkül. Kramp-Karrenbauer a jelenlegi centrumból nyilvánvalóan  jobboldalra kívánja vezetni a CDU-t, legfőképpen azért, hogy megbékítse a kereszténydemokraták jobbszárnyát, ez azonban esetleges jövőbeli politikai partnerei számára is kellemetlen. Például a Zöldeknek, akik a 2017-es választás után kis híján bekerültek az úgynevezett Jamaica-koalícióba, és nem rajtuk, hanem a szabaddemokrata FDP-n múlt az együttműködés meghiúsulása. AKK felvetéseit a környezetvédők is komoly fenntartásokkal fogadták. Mint írták, mégiscsak különös, hogy ők jobban védik Helmut Kohl néhai kancellár örökségét – például a schengeni vívmányokat -, mint a kereszténydemokraták elnöke. Melyek a legnagyobb különbségek Párizs és Berlin reformelképzelései között? Kramp-Karrenbauer egyértelműen elutasította a minimálbér európai szintű bevezetését, amely szerinte rossz irány. Nem elemezte a francia köztársasági elnöknek azt a felvetését, amely szerint a kormányzati megrendeléseknél előnyben kell részesíteni az európai vállalatokat. Azt javasolta ugyanakkor - és ez komoly fricska Franciaországnak -, hogy a jövőben csak Brüsszelben ülésezzen az Európai Parlament, Strasbourgban ne, ami persze elfogadhatatlan Párizs számára. A CDU elnöke úgy véli, a vagyonadót az uniós tisztségviselőkre is ki kell terjeszteni. Meglepő volt az a felvetése, amely szerint az Európai Uniónak állandó tagságot kell kapnia az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A január 22-én aláírt német-francia barátsági szerződés is rendelkezik ugyanis arról: Berlin nem törekszik arra, hogy a franciák az uniónak adják át az állandó tagságukat. Nem tett említést a CDU elnöke Macronnak arról a felvetéséről, hogy az euróövezet közös költségvetést kapjon, miközben erről szintén szó esett az említett dokumentumban. Ami némiképp új Macron felvetéseihez képest, az az, hogy szerinte az EU-nak beruházási alapot kellene létrehoznia a közös kutatások, fejlesztések, technológia számára. Macron előzőleg európai klímabank létrehozására is javaslatot tett, amely az ökológiai változásokkal járó költségeket finanszírozná. E felvetését már a német kormány is hűvösen fogadta. Kramp-Karrenbauer megállapította, hogy az uniós polgárok határozottabb fellépést vártak a migráció, a klímavédelem, a terrorizmus és a nemzetközi konfliktusok kezelését illetően, de az európai integrációt szorgalmazók feladata, hogy „öntudatosan lássanak munkához”, ahelyett, hogy a populisták felvetéseire válaszoljanak. Ez sem volt túl baráti gesztus Macron számára, a francia elnök ugyanis azzal indokolta felvetéseit, hogy valamit tenni kell a populista pártok térnyerése ellen. A menekültpolitika uniós szinten való összhangba hozására a CDU elnöke felvetette, hogy már a schengeni határon kívül vizsgálják meg a menedékkérők ügyét. A politikus közös biztonságpolitika kialakítását is javasolta, egyfajta európai biztonsági tanácsot, amelynek az Egyesült Királyság is tagja lenne. Ehhez azonban az uniós szerződések módosítására lenne szükség. Macron ezzel kapcsolatban még idén megrendezendő Európa-konferencia összehívását indítványozta, ahol tabuk nélkül lehetne felvetni minden, szerződésmódosítást célzó javaslatot. Túlzás lenne azt mondani, hogy Macron és Kramp-Karrenbauer között bármiféle kompromisszum körvonalazódna. Ennek oka lehet az is, hogy a CDU és Macron politikai mozgalma, az En marche (Lendületben) eltérő pártcsaládhoz - az Európai Néppárthoz, illetve a liberálisokhoz - tartozik, s el akarják kerülni, hogy bárki is egyfajta előzetes koalíciókötéssel, paktummal vádolhassa őket az európai parlamenti választások előtt. Hogy azonban ennél jóval többről van szó, jelzi, hogy Macron pártjának a listavezetője, Nathalie Loiseau Európa-ügyi miniszter szokatlanul élesen reagált AKK felvetéseire. Több francia médiumnak adott nyilatkozatában kifejtette: Kramp-Karrenbauer láthatóan az Európai Unió azon személyiségei közé tartozik, aki szerint minden úgy jó, ahogy van. Loiseau elhatárolódott azoktól a konzervatív néppártiaktól, akik „15 éve ülnek az EP-ben, és semmi változtatásra sem hajlandóak”. Egyetértett ugyanakkor azzal, hogy jobban kell védeni a schengeni határokat, ami az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex állományának jelentős emelését vonná magával. Loiseau elutasította a menekültek kvóták szerinti elosztását – Kramp-Karrenbauer erről nem is tett említést –, de szerinte a tagállamokat különféle eszközökkel mégis arra kell ösztönözni, hogy befogadjanak bevándorlókat.

Koalíciós feszültség a felvetések miatt

Az SPD több kifogást is emelt Kramp-Karrenbauer felvetéseivel kapcsolatban. Katarina Barley szociáldemokrata szövetségi igazságügyi miniszter nem tartotta helyénvalónak, hogy Macron javaslataira nem a kancellár, hanem a pártelnök reagált. AKK javaslatai azonban nem csak az SPD-t, hanem a CDU-t is megrendítették, a pártban ismét felerősödött a vita arról, Merkel mikor adja át a kancellári tisztséget Kramp-Karrenbauernek. Az SPD lényegében megvédte a jelenlegi kancellárt azzal, hogy közölte, a párt nem hagyná jóvá, hogy Merkel önszántából adja át a kormányzást pártelnökutódjának - akkor inkább következzen az előrehozott választás. Ugyanakkor az „Értékek Uniója” nevű csoportosulás, amely a CDU konzervatív politikusait foglalja magába, úgy foglalt állást, hogy Merkelnek hamarosan át ellene adnia a hatalmat. A CDU-nál több politikus érzékelte, hogy az EU jövőjéről szóló vita a kancellár jövőjéről szóló diskurzussá válhat, ezért igyekeztek szakkérdésként közelíteni a témához. Ralph Brinkhaus, a CDU frakcióvezetője rámutatott: Németország és Franciaország közösen kíván fellépni a biztonság- és a menekültpolitikát érintő kérdésekben. „Ha Európa csak pénzügyi kérdésekre korlátozódik, az az EU leértékelésével egyenlő” – fejtette ki Brinkhaus, utalva arra, hogy Macron felvetéseiben a pénzügyi témák dominálnak.