Előfizetés

Ferenc pápa Dél-Koreában

Publikálás dátuma
2014.08.14. 11:03
Fotó: Gettyimages
Szöulba érkezett Ferenc pápa.  A katolikus egyházfő 2013 márciusi trónra lépése  óta első alkalommal látogatott ázsiai országba.

A dél-koreai katolikus egyház gyorsan növekszik, mintegy 5,4 millió hívőt számlál, a lakosság 10,4 százaléka katolikus. Mintegy egymillió embert várnak szombaton Ferenc pápa miséjére, ahol dél-koreai katolikusokat avat boldoggá. Részt vesz a Dél-Koreában zajló VI. Katolikus ifjúsági világtalálkozón. A pápa találkozik a Sewol kompbaleset áldozatainak hozzátartozóival is.

 Észak-Korea nem engedélyezte, hogy állampolgárai részt vegyenek a pápai látogatáson, noha a szöuli érsekség felvetette, hogy tíz észak-koreai hívőnek engedélyezzék a részvételt a szöuli pápai misén. Phenjan barátságtalanul fogadta Ferenc pápát. Érkezését közvetlenül megelőzően három rövid hatótávolságú rakétát lőtt ki, jelentette a Reuters. Az észak-koreai hadsereg hétfőtől hadgyakorlatot tart. A rakétakilövéseket általában az amerikai és dél-koreai provokációkkal indokolják az észak-koreaiak.

 Ahogy már előre jelezték, Kína felett átrepülve Ferenc pápa jókívánságait küldte a kínai vezetőknek és a kínai népnek. A Vatikánnak nincs kapcsolata Pekinggel, a kapcsolatok javulása első jelének tartják, hogy Kína engedélyezte a pápai különgép átrepülését a kínai légtéren.

.

Marie Antoinette Sedin: Izrael vonuljon ki a megszállt területekről

Publikálás dátuma
2014.08.14. 09:32
Fotó: MTI, Máthé Zoltán
A közel-keleti és ezen belül a jelenlegi gázai konfliktus tartós rendezésének alapfeltétele az izraeli kivonulás a megszállt területekről, valamint Izrael és egy független palesztin állam békés egymás mellett élése - hangsúlyozta az MTI-nek adott interjúban Marie Antoinette Sedin budapesti palesztin nagykövet.

 A Palesztin Hatóság nagykövetségét vezető diplomata - aki tavaly szeptemberben foglalta el állomáshelyét - úgy látja, hogy a jelenlegi véres gázai konfliktusnak évtizedekre visszanyúló gyökerei vannak. A közvetlen kiváltó okot ugyan a három izraeli fiatal elrablása és meggyilkolása jelentette - amit maga is elítélt -, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a palesztin nép több mint hat évtizede szenved az izraeli megszállás, területeinek elvétele, városainak lezárása, házainak lerombolása és a határok lezárása miatt. Azt mondta, hogy az izraeli hatóságok korlátozzák a palesztinokat szabad mozgásukban és a normális életvitelben, ami hatalmas elégedetlenséget okoz.

A Gázai övezet elleni támadás bosszú volt a három izraeli fiatal meggyilkolása miatt - mondta a nagykövet. Utalt arra, hogy az izraeli fiatalokat Hebronból rabolták el, Izrael azonban nemcsak Hebron, hanem más városok ellen is támadást indított. A fiatalok elrablása Marie Antoinette Sedin szerint csak ürügy volt a támadásra, ürügy volt olyan "népirtásra", amelyben a legfrissebb adatok szerint mintegy kétezer palesztin - köztük sok civil, gyermek - vesztette életét. Az interjúban a leghatározottabban cáfolta azokat az izraeli vádakat, amelyek szerint a radikális palesztin szervezet, a Hamász polgári személyeket, köztük gyermekeket élő pajzsként használt volna az izraeli támadások során.

Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az izraeli légierő az elmúlt hetekben iskolákat, kórházakat és klinikákat, templomokat és mecseteket, valamint más, menhelyül is szolgáló épületeket lőtt, és ez az izraeli állításokkal szemben semmiképpen sem tekinthető tévedésnek. Szerinte nem felel meg a valóságnak az sem, hogy egyes körzetek, épületek elleni támadások előtt felszólították volna az embereket, hogy hagyják el a szóban forgó "célpontokat". Az emberek többségének nincs is hová menekülnie - jelentette ki.

A palesztin nagykövet hamisnak nevezte azt az állítást, hogy a konfliktusban Izrael lenne az áldozat. "Felmerül a kérdés, hogy ki a megszálló és ki az áldozat" - mondta a diplomata, hangoztatva, hogy a felelősség a megszállókat terheli. Azt mondta: "nem lehet az embereket évtizedeken keresztül elnyomni."

Az elmúlt több mint két évtizedre visszatekintve a budapesti palesztin nagykövetség vezetője emlékeztetett arra, hogy a palesztinok beleegyeztek a béketárgyalásokba. "A tárgyalások húsz éve alatt újabb területeket veszítettünk el, az izraeli megszállók még több palesztin földet foglaltak el, és még több zsidó telepet hoztak létre" - mondta. "Ha Izrael békét akar, miért hoz létre újabb településeket?" - tette fel a kérdést.

Az elmúlt hetek háborújáról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy egyenlőtlen erők állnak egymással szemben. "Nekünk nincsenek bombázó repülőgépeink, nincsenek páncélosaink, nekünk csak házilag készített rakétáink vannak" - mondta a diplomata. "Nem tudom felfogni, miként lehet valaki áldozat, ha közben támadásokat hajt végre, és embereket gyilkol" - tette hozzá, hangoztatva, hogy a palesztin nép az igazi áldozat.

A nagykövet elismerte, hogy a Hamásznak vannak olyan föld alatti alagútjai, amelyeken keresztül Izrael elleni támadásokat hajt végre. "Nem gondolom, hogy ezek törvényesek, de az önvédelmet szolgálják" - jelentette ki, hozzáfűzve: ezeknek az alagutaknak elsősorban az a céljuk, hogy ott az emberek menedéket kereshessenek, illetve az övezet blokádja miatt bizonyos árucikkeket szállíthassanak azokon keresztül.

A konfliktus rendezésének kilátásaival kapcsolatban a palesztinok legfőbb követeléseként az izraeli megszállás befejezését említette. "A megszállás a konfliktus gyökere" - jelentette ki. Ha sikerül felszámolni a konfliktus gyökerét - tette hozzá -, "a két nép békében, biztonságban, méltóságban, függetlenül élhet".

Rövid távon szükség van a Gázai övezet blokádjának feloldására. Az embereknek biztosítani kell a szabad mozgást, a szabad orvosi ellátást és mindenekelőtt azt, hogy visszatérhessenek otthonukba - vélekedett a palesztin nagykövet, utalva arra, hogy ez a tartós tűzszünet előfeltétele, amellyel párhuzamosan felújíthatják a kétoldalú tárgyalásokat.

Marie Antoinette Sedin elismerte, hogy a Hamász korábban határozottan elutasította Izrael állam elismerését. A szervezet ugyanakkor elkötelezte magát a hosszú távú tűzszünet, illetve a korábbi izraeli-palesztin megállapodásokban foglaltak megvalósítása mellett - mondta, hangoztatva: az elismerés nem történhet meg az előtt, hogy megszületne a végleges megegyezés a kétállami megoldásról. Ha létrejön egy ilyen megállapodás, a Hamásznak is el kell ismernie Izraelt - mondta a nagykövet, hozzátéve: "még akkor is, ha ezt nem deklarálják, a kétállami megoldás automatikusan Izrael elismerését is jelenti majd".


 A nagykövet cáfolta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint nézeteltérések lennének a Hamász és a Mahmúd Abbász elnök vezette Fatah között. Ezeket a feltételezéseket a palesztinok megosztására tett kísérletként értékelte, utalva arra, hogy - mint fogalmazott - a Hamász része a palesztin nemzetnek. Emlékeztetett arra: a Hamász deklarálta, hogy a jövőbeni tárgyalásokat a megválasztott elnökre, Mahmúd Abbászra bízza.

Marie Antoinette Sedin: Izrael vonuljon ki a megszállt területekről

Publikálás dátuma
2014.08.14. 09:32
Fotó: MTI, Máthé Zoltán
A közel-keleti és ezen belül a jelenlegi gázai konfliktus tartós rendezésének alapfeltétele az izraeli kivonulás a megszállt területekről, valamint Izrael és egy független palesztin állam békés egymás mellett élése - hangsúlyozta az MTI-nek adott interjúban Marie Antoinette Sedin budapesti palesztin nagykövet.

 A Palesztin Hatóság nagykövetségét vezető diplomata - aki tavaly szeptemberben foglalta el állomáshelyét - úgy látja, hogy a jelenlegi véres gázai konfliktusnak évtizedekre visszanyúló gyökerei vannak. A közvetlen kiváltó okot ugyan a három izraeli fiatal elrablása és meggyilkolása jelentette - amit maga is elítélt -, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a palesztin nép több mint hat évtizede szenved az izraeli megszállás, területeinek elvétele, városainak lezárása, házainak lerombolása és a határok lezárása miatt. Azt mondta, hogy az izraeli hatóságok korlátozzák a palesztinokat szabad mozgásukban és a normális életvitelben, ami hatalmas elégedetlenséget okoz.

A Gázai övezet elleni támadás bosszú volt a három izraeli fiatal meggyilkolása miatt - mondta a nagykövet. Utalt arra, hogy az izraeli fiatalokat Hebronból rabolták el, Izrael azonban nemcsak Hebron, hanem más városok ellen is támadást indított. A fiatalok elrablása Marie Antoinette Sedin szerint csak ürügy volt a támadásra, ürügy volt olyan "népirtásra", amelyben a legfrissebb adatok szerint mintegy kétezer palesztin - köztük sok civil, gyermek - vesztette életét. Az interjúban a leghatározottabban cáfolta azokat az izraeli vádakat, amelyek szerint a radikális palesztin szervezet, a Hamász polgári személyeket, köztük gyermekeket élő pajzsként használt volna az izraeli támadások során.

Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az izraeli légierő az elmúlt hetekben iskolákat, kórházakat és klinikákat, templomokat és mecseteket, valamint más, menhelyül is szolgáló épületeket lőtt, és ez az izraeli állításokkal szemben semmiképpen sem tekinthető tévedésnek. Szerinte nem felel meg a valóságnak az sem, hogy egyes körzetek, épületek elleni támadások előtt felszólították volna az embereket, hogy hagyják el a szóban forgó "célpontokat". Az emberek többségének nincs is hová menekülnie - jelentette ki.

A palesztin nagykövet hamisnak nevezte azt az állítást, hogy a konfliktusban Izrael lenne az áldozat. "Felmerül a kérdés, hogy ki a megszálló és ki az áldozat" - mondta a diplomata, hangoztatva, hogy a felelősség a megszállókat terheli. Azt mondta: "nem lehet az embereket évtizedeken keresztül elnyomni."

Az elmúlt több mint két évtizedre visszatekintve a budapesti palesztin nagykövetség vezetője emlékeztetett arra, hogy a palesztinok beleegyeztek a béketárgyalásokba. "A tárgyalások húsz éve alatt újabb területeket veszítettünk el, az izraeli megszállók még több palesztin földet foglaltak el, és még több zsidó telepet hoztak létre" - mondta. "Ha Izrael békét akar, miért hoz létre újabb településeket?" - tette fel a kérdést.

Az elmúlt hetek háborújáról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy egyenlőtlen erők állnak egymással szemben. "Nekünk nincsenek bombázó repülőgépeink, nincsenek páncélosaink, nekünk csak házilag készített rakétáink vannak" - mondta a diplomata. "Nem tudom felfogni, miként lehet valaki áldozat, ha közben támadásokat hajt végre, és embereket gyilkol" - tette hozzá, hangoztatva, hogy a palesztin nép az igazi áldozat.

A nagykövet elismerte, hogy a Hamásznak vannak olyan föld alatti alagútjai, amelyeken keresztül Izrael elleni támadásokat hajt végre. "Nem gondolom, hogy ezek törvényesek, de az önvédelmet szolgálják" - jelentette ki, hozzáfűzve: ezeknek az alagutaknak elsősorban az a céljuk, hogy ott az emberek menedéket kereshessenek, illetve az övezet blokádja miatt bizonyos árucikkeket szállíthassanak azokon keresztül.

A konfliktus rendezésének kilátásaival kapcsolatban a palesztinok legfőbb követeléseként az izraeli megszállás befejezését említette. "A megszállás a konfliktus gyökere" - jelentette ki. Ha sikerül felszámolni a konfliktus gyökerét - tette hozzá -, "a két nép békében, biztonságban, méltóságban, függetlenül élhet".

Rövid távon szükség van a Gázai övezet blokádjának feloldására. Az embereknek biztosítani kell a szabad mozgást, a szabad orvosi ellátást és mindenekelőtt azt, hogy visszatérhessenek otthonukba - vélekedett a palesztin nagykövet, utalva arra, hogy ez a tartós tűzszünet előfeltétele, amellyel párhuzamosan felújíthatják a kétoldalú tárgyalásokat.

Marie Antoinette Sedin elismerte, hogy a Hamász korábban határozottan elutasította Izrael állam elismerését. A szervezet ugyanakkor elkötelezte magát a hosszú távú tűzszünet, illetve a korábbi izraeli-palesztin megállapodásokban foglaltak megvalósítása mellett - mondta, hangoztatva: az elismerés nem történhet meg az előtt, hogy megszületne a végleges megegyezés a kétállami megoldásról. Ha létrejön egy ilyen megállapodás, a Hamásznak is el kell ismernie Izraelt - mondta a nagykövet, hozzátéve: "még akkor is, ha ezt nem deklarálják, a kétállami megoldás automatikusan Izrael elismerését is jelenti majd".


 A nagykövet cáfolta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint nézeteltérések lennének a Hamász és a Mahmúd Abbász elnök vezette Fatah között. Ezeket a feltételezéseket a palesztinok megosztására tett kísérletként értékelte, utalva arra, hogy - mint fogalmazott - a Hamász része a palesztin nemzetnek. Emlékeztetett arra: a Hamász deklarálta, hogy a jövőbeni tárgyalásokat a megválasztott elnökre, Mahmúd Abbászra bízza.