Melegedő hidegháború?

Publikálás dátuma
2014.08.16. 07:43
FOTÓ: Getty Images
Petro Porosenko ukrán elnök szerint péntek hajnalban állítólag az ukrán hadsereg megsemmisített egy, az országba behatoló orosz páncélos egységet. Moszkva azt is cáfolja, hogy egyáltalán sor került a határátlépésre. Ám amennyiben igaznak bizonyul az ukrán elnök bejelentése, az orosz-ukrán konfliktusban új fejezet kezdődik.

Péntek reggeli híradások szerint egy húsz páncélosból álló orosz konvoj hatolt be ukrán területre. Először brit újságírók számoltak be a történtekről, majd az ukrán hatóságok is megerősítették azt. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is hasonlóképpen nyilatkozott. Állította, ez is bizonyítja, hogy Oroszország valóban fegyverekkel látja el a kelet-ukrajnai lázadókat, és részt vesz a térség destabilizálásában. Az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége azonnal közleményben reagált, cáfolva, hogy orosz katonai személyek vagy harckocsik átlépték volna az ukrán határt. A határőrség szerint valóban járőröznek az orosz határőrség mobil csoportjai, de kizárólagosan orosz területen. Orosz indoklás szerint erre azért van szükség, mert Oroszország területét rendszeresen lövik Ukrajnából és az ukrán katonák egyre gyakrabban lépik át tömegesen az ukrán-orosz határt, az orosz hatóságok így minden szükséges intézkedést megtesznek az orosz határ menti települések lakosai biztonságának szavatolása érdekében. Moszkva szerint a brit tudósítók ezeket a járőröző páncélosokat láthatták a határ orosz oldalán.

Délután robbant az információs bomba, amikor Petro Porosenko ukrán elnök egy David Cameron brit miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetés során megerősítette, hogy hajnalban Ukrajna területére behatolt orosz páncélosokat semmisített meg az ukrán tüzérség. Amennyiben igaz az ukrán állítás, az fordulópontot jelenthet a hónapok óta tartó válságban, ugyanis mindeddig sem Kijev, sem a nyugati országok nem tudtak konkrét bizonyítékot felmutatni arra vonatkozóan, hogy Moszkva valóban katonákkal és fegyverzettel segíti a kelet-ukrajnai szeparatista lázadókat. Ha az ukrán tüzérség megsemmisítette az orosz páncélosokat, azok maradványai kellő bizonyítékot szolgáltatnak a vádakra. Lapzártánkig ezeket nem mutatták be.

Oroszország nagy-britanniai nagykövetét bekérették a londoni külügyminisztériumba az ukrajnai orosz katonai behatolásról szóló hírek tisztázása végett. Az uniós külügyminiszterek brüsszeli rendkívüli tanácskozásán részt vevő Philip Hammond brit külügyminiszter kijelentette: ha valóban vannak orosz katonák vagy harci járművek Kelet-Ukrajnában, haladéktalanul távozniuk kell onnan, különben "nagyon súlyos következményekkel" kell számolni, mert a "nagyon veszélyessé válhat". Az uniós külügyminiszterek is aggodalmukat fejezték ki a hír kapcsán és felszólították Oroszországot, vonja vissza csapatait az ukrán határ térségéből.

Közben Moszkva is vádol. Az orosz külügy közleménye szerint az ukrán fél a a hadműveletek aktivizálásával akadályozza a napok óta vesztegelő orosz humanitárius segély célba juttatását, sőt olyan információkkal rendelkezik, hogy az ukrán "Ajdar" büntetőzászlóalj felforgató osztaga azt tervezi, hogy aláaknázza Luhanszk megye útjainak egyes szakaszait, hogy így semmisítse meg a segélyt szállító orosz teherautó-oszlopot és annak személyzetét, majd az egész terrorakciót a felkelők nyakába varrja".

Az orosz humanitárius segély sorsa is függőben maradt. Délutáni hírek arról szóltak, hogy megállapodás született a kérdésben, az ukrán határőrök átvizsgálják a rakományt, a 260 kamion segély az EBESz és a Nemzetközi Vöröskereszt felügyelete alatt bemehet Ukrajnába. Este azonban olyan közlemény látott napvilágot, miszerint megfelelő dokumentáció hiányában meg sem kezdődött a teherautók átvizsgálása. Az ukrán határ közelében veszteglő kamionokat megmutatták az újságíróknak, akik arról számoltak be, hogy bár valóban humanitárius segély - élelmiszer, víz, hálózsákok stb - láthatók a rakterekben, érdekes módon a legtöbb kamion félig üres. Így felmerült annak a gyanúja, hogy korábban fegyverzet is lehetett a humanitárius küldemény mellett.

Szerző

Újabb magyar-román diplomáciai csörte

Nem csengtek le még Romániában a nyári szabadegyetemeken elhangzott magyar politikusi nyilatkozatok hullámai. 

Tegnap az 1996-ban aláírt magyar-román alapszerződés megsértésének minősítette Titus Corlatean román külügyminiszter a magyarországi döntéshozóknak az etnikai alapú autonómiát támogató nyilatkozatait egy székelyföldi, a külhoni románoknak szervezett nyári tábor meghívottjaként. "A magyarországi döntéshozóknak a kollektív jogokat, vagy az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazó nyilatkozatai, amelyeket nem egyszer román területen fogalmaznak meg, gyakorlatilag megkérdőjelezik a Románia és Magyarország közötti alapszerződés érvényességét, ami nagyon súlyos, vagy éppenséggel a szerződés megsértését jelenthetik" - jelentette ki. A román diplomácia vezetője állította, hogy az alapszerződés 15. cikkelye és melléklete leszögezi, hogy kétoldalú kapcsolatokban nem fogadják el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat. Úgy vélekedett, hogy politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan az "úgynevezett székelyföldi autonómia mesterséges témájának" felvetése a magyarországi döntéshozók részéről.

Az utóbbi időben Orbán Viktor Tusnádfürdőn, Vona Gábor pedig a borzonti EMI-táborban nyilatkozott a székely autonómia kérdésében.
A kijelentésre szinte azonnal reagált a magyar külügy. Nagy Anna külügyi szóvivő az MTI-érdeklődésére közölte, hogy a magyar álláspont szerint az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést, "hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé".
Nagy Anna hangsúlyozta: Magyarország már többször is világossá tette Románia előtt, hogy a kétoldalú alapszerződés értelmében a romániai magyarság ügyeit nem tekinti román belügynek.

Szerző

Vezércsere Bagdadban

Lemondott az iraki válságkezelés egyik legfőbb akadályának tartott Núri al-Máliki iraki kormányfő, átadva helyét egykori helyettesének, Haider al-Abadinak. A nemzetközi közösség Abadi személyétől a belső egység megteremtését reméli. Az európai uniós külügyminiszterek egyöntetűen megszavazták a kurdok felfegyverzését, az ENSZ Biztonsági Tanácsa is napirendre tűzte a kérdést. 

Fuád Maszúm iraki államfő hétfőn adott kormányalakítási megbízást a parlament volt alelnökének, Haider al-Abadinak, de a hivatalban lévő Núri el-Máliki törvénytelennek minősítette ezt a kinevezést, ragaszkodott tisztségéhez, állította, hogy a parlamenti többséget adó síita párt vezetőjeként az ő feladata a kormány megreformálása. Tegnap azonban televíziós nyilatkozatban jelentette be lemondását. Nyilvánosan elismerte, hogy már nem ő a miniszterelnök. A bejelentés pillanatában mellette állt utóda és párttársa, közeli munkatársa és barátja, Haider al-Abadi, akit ezúttal támogatásáról biztosított a búcsúzó miniszterelnök.

A nemzetközi közösség üdvözölte Máliki döntését, abban reménykedve, hogy távozásával lehetővé válik az iraki politikai válság megoldása, ami az egyik legfontosabb feltétele az iszlamista terrorfenyegetettség felszámolásának. Abadinak egy hónapon belül kell nemzeti egységkormányt alakítania. Maga Máliki is úgy nyilatkozott, hogy az új kormánytól azt várja el, hogy enyhítsen a belpolitikai feszültségen, és segítse a küzdelmet az egyre komolyabb terrorfenyegetettség ellen, amelyet az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges szunnita szervezet előrenyomulása jelent az ország északi részében. A 2006-tól hivatalban lévő síita Málikit az iraki szunnita közösség azzal vádolta, hogy negatívan megkülönbözteti őket, Abadi személyét viszont elfogadják.

Az iraki válság és humanitárius katasztrófa, az Iszlám Állam elrettentő terrorcselekményei miatt az Európai Unió külügyminiszterei tegnap rendkívüli ülést tartottak Brüsszelben, tegnap este (európai idő szerint éjszaka) az ENSZ BT is napirendre tűzte a kérdést. ENSZ-becslések szerint már 1,2 millió iraki kényszerült otthona elhagyására, főképp keresztények, a Szindzsár hegyre menekült jazidik helyzete katasztrofális, a világszervezet besorolása szerint hármas sürgősségi szintű humanitárius válság alakult ki.

Az EU külügyminisztereinek azonnali ülését Laurent Fabius francia külügyminiszter hívta össze, aki egyúttal bírálta az uniót, amiért nem reagál kellő gyorsasággal és súllyal az iraki helyzetre. Az uniós diplomaták tegnap egyöntetűen szavazták meg az IÁ dzsihádistái ellen harcoló kurd közösség felfegyverzését. Franciaország és az Egyesült Államok már a tegnapi közös uniós döntés előtt megkezdte a fegyverszállításokat a kurdoknak.

                                                      Abadi, az utód
Haidar al-Abadi Irak új miniszterelnöke nem ismeretlenként került a bagdadi végrehajtó hatalom élére. Az 1952-ben született síita politikus a lemondott Nuri el-Maliki barátjának számított, jelenlegi kinevezése előtt a parlament alelnöki tisztségét töltötte be. Sok más mai iraki politikushoz hasonlóan Abadi is hosszú ideig, Szaddam Husszein kormányzása idején emigrációban élt, főképp Nagy Britanniában, ahol 1981-ben doktorált a manchesteri egyetemen. Végzettsége szerint villamosmérnök.
Szaddam Husszein megbuktatása után tér vissza Irakba és jelenik meg a politikai életben a Dawa párt tagjaként, amelynek elnöke épp a lemondott Maliki. Hivatalos életrajza szerint Szaddam diktatúrája idején két testvérét végezték ki a Dawa párttagság miatt.
2006-ban nyert parlamenti mandátumot, azóta vezette a törvényhozás pénzügyi, illetve gazdasági-beruházási bizottságát is, volt miniszterelnöki tanácsadó és tájékoztatási miniszter is.
Integratív, nyitott személyiségként tartják számon.



Szerző