MNB luxus

Mi volt előbb? A kastély, vagy az luxusirodaház? A Magyar Nemzeti Bank újszerű befektetéseiről szóló találós kérdésre egyelőre nincs válasz. Azt se tudjuk bővül-e, és ha igen, milyen jellegű épületekkel a lista. Egyelőre elég ez a kettő is. Úgy tetszik, az augusztus a jegybanki ingatlanbefektetések hónapja. Bemelegítésként volt az ominózus kastélyvásárlás, amikoris oktatási és rekreációs célra (magyarán üdültetésre) Tiszaroffon - Varga Mihály gazdasági és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterek fennhatósága alá tartozó vidéken - szereztek egy medencével, welnessrészleggel, minigolfpályával felszerelt luxusingatlant. Nem mondhatjuk, hogy a jegybanki üzletkötők nem voltak érzékenyek a költségekre, hiszen az eredeti árból 260 milliót lealkudva, "csak" 415 millió forintot adtak a Budapesttől 180 kilométerre levő kastélyszállóért. Miután a Financial Times magyarországi tudósítója lapjának véleményrovatában nem átallotta újfent a keleti blokk legvidámabb barakkjának képét felvillantani, legalábbis a jegybanki dolgozókra kivetítve, a jegybanki kommunikátorok ezt visszautasítva azonnal a munkahelyteremtést hozták fel egyik érvükként. No meg azt, hogy a német, a lengyel és még több jegybanknak is van oktatási központja. Nem tették hozzá, hogy a magyar jegybank oktatási célra korábban már két ingatlant is vásárolt, igaz a poros, rossz levegőjű Budapesten. Most aztán lehet osztani-szorozni, ki érdemesült a szanatóriumi, ki pedig a pesti helyszínekre.

A kastélyvásárlásra adott válaszok is igencsak fenntartásokkal kezelendők, a héten azonban újabb magyarázkodásra kényszerülhet a jegybank. Az ingatlannyilvántartás szerint újabb pesti épülettel bővítette portfólióját, ráadásul igencsak megkérdőjelezhető adásvétellel. Ahogy az Index kibányászta, már augusztus elején megköttetett a gigaüzlet a jegybank és a hírek szerint offshore hátterű eladók között az idén márciusban átadott Eiffel-Palace luxusirodaházra. Eddig nem volt se közlemény, se társadalmi felelősségvállalásra hivatkozás. A becslések szerint 12 milliárd forintos üzletről, annak értelméről eddig hallgatott a jegybank. Lehet, hogy nem véletlenül és nem csak erről?