Látogatórekord a Szigeten

Publikálás dátuma
2014.08.18. 00:34
FOTÓ: MTI, Marjai János
Bár a zárónapi adatok még nem ismertek pontosan, bizonyosan új látogatócsúcs született az idei Sziget fesztiválon. Gerendai Károly vasárnap este azt mondta, 410 és 420 ezer között lesz a végső szám.

A főszervező felidézte, hogy korábban soha nem fordult elő, ami idén igen: még a fesztivál megkezdése előtt elfogytak a bérletek. Aztán csütörtökön már megszületett a napi rekord 85 ezer látogatóval; az elmúlt években 80 ezerben maximálták a napi befogadóképességet.
Az eddigi összlátogatószám a 2009-es Sziget fesztiválon volt a legmagasabb, 390 ezer, tavaly viszont csak 361 ezren szórakoztak az egyhetes rendezvényen.

"A látogatócsúcs azt is jelenti, hogy az idei Sziget mindenképpen nyereséges volt. Tavalyhoz képest 2014-ben nagyjából 300 millió forinttal nőttek a kiadások, ezzel együtt úgy kalkuláltunk, hogy a 390 ezres látogatottság jelenti a nullszaldót, és ezt sikerült túlszárnyalni. Egyértelműen jó döntés volt a korábbi évekhez képest egy héttel későbbre tolni a Szigetet, úgy tűnik, jövőre is maradunk az augusztus közepi időpontnál. Ezt legfeljebb az befolyásolhatja, ha más európai fesztiválok is változtatnak megszokott dátumukon. Az augusztus elején inkább Amerikában és Japánban turnézó előadók idén az egy héttel későbbi időpontban már el tudtak jönni a Szigetre" - fejtette ki Gerendai Károly.

Az idei Sziget hetijegyeinek több mint 80 százalékát Nyugat-Európában értékesítették, az összlátogatottságban az elsősorban a napijegyeket preferáló magyarok aránya csaknem 50 százalékos. "Idén több magyar jött a Szigetre, mint korábban, ez hosszú évek óta először fordult elő. Külföldről a legtöbben Hollandiából érkeztek, bár itt a növekedés kicsi volt, a hollandiai Lowlands Festival velünk egy időben, augusztus 15-től 17-ig zajlott. Az angol, a francia, a német, az olasz piacon jelentős növekedést sikerült elérnünk."

A csütörtöki Stromae-koncertre a tervezettnél jóval többen érkeztek a mintegy 10 ezer ember befogadására alkalmas A38 sátorba, az eset kisebb tömegjelenetekhez vezetett, csaknem húszan megsérültek. A főszervező az MTI-nek elmondta: egy ilyen nagy fesztiválon időnként elkerülhetetlen az ilyen eset, ráadásul a várt nagy érdeklődés miatt fel is ajánlottak egy délutáni nagyszínpados időpontot a belga előadónak, ám ő ragaszkodott a késő esti koncerthez, így maradt az A38 sátorban. Gerendai Károly hangsúlyozta: mobil applikáción és Facebookon felhívták a közönség figyelmét a várható telt házra, és kérték az embereket, hogy időben jelenjenek meg.

"Az esetleges tumultuózus jelenetekre számítva megerősítettük a sátor egészségügyi és biztonsági személyzetét, és kitettünk kivetítőket is azoknak, akik nem tudtak bejutni. Hiába írtuk ki, és közöltük hangosbemondón, hogy megtelt a sátor, a tömeg egy része mégis nyomult befelé, ez okozott kisebbfajta pánikhelyzetet. Szerencsére a legsúlyosabb sérülés egy térdficam volt, a kollégák jól reagáltak, hogy a kordonokat nem nyitották meg, hiszen nagyobb veszélybe kerültek volna az ott állók, ha megindul a tömeg" - magyarázta.
Gerendai Károly szerint a megszokottól eltérő más komolyabb eset a több látogató ellenére a héten nem történt, egy gerincsérülés volt, de az sem súlyos.

A főszervező a koncertek közül kiemelte Macklemore & Ryan Lewis csütörtök esti produkcióját a nagyszínpadon, de a legjobban sikerültek között említette a Queens of the Stone Age nulladik napi fellépését is.
"Nagyon sok nem zenei program is nagy sikert aratott, ezek között volt például a Cirque du Sziget új előadása, az idén debütált Art Zone és Tábortűz helyszín, de a tavalyinál magasabb vízállás, ezért kisebb használható terület ellenére a Sziget Beach is rendkívül népszerű volt a szigetlakók körében" - mondta Gerendai Károly az MTI-nek.

Szerző

Ukrán válság - Újra kell indítani a politikai rendezést

Újra kell indítani az ukrán válság politikai rendezésének folyamatát és ki kell dolgozni a tartós fegyvernyugváshoz elvezető út tervét - közölte a német külügyminiszter vasárnap Berlinben az ukrán, az orosz és a francia külügyminiszterrel kezdett tárgyalás előtt.

Frank-Walter Steinmeier szerint a kelet-ukrajnai fegyveres összetűzéseket elszenvedő polgári lakosság megpróbáltatásai miatt érthető, hogy jelenleg elsősorban a humanitárius helyzetre irányul a figyelem, de "nem szabad elhanyagolni a politikai rendezés lehetőségeinek keresését", mert az a veszély fenyeget, hogy a konfliktus résztvevői a válság "mind mélyebbre húzó spiráljába" kerülnek.

"Új politikai impulzusokra van szükség" - hangsúlyozta a német külügyminiszter a négyoldalú tanácskozás előtt kiadott közleményében, hozzátéve, hogy ki kell dolgozni "a tartós fegyverszünet útitervét és a hatékony határellenőrzés kereteit".
Steinmeier az általa kezdeményezett tanácskozás előtt még egy sajtónyilatkozatot is tett, kiemelve, hogy a folyamatok alapján akár az is előfordulhat, hogy közvetlen összeütközésbe kerül az ukrán és az orosz hadsereg, amit "mindenképpen el kell kerülni".

A válság politikai megoldására tett eddigi kísérletek sikertelenek voltak, a békés rendezéséről szóló áprilisi genfi és a hasonló júliusi berlini megállapodás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. "A mai hírek is azt mutatják, hogy távol vagyunk a konfliktus lezárásától. Továbbra is halnak meg emberek, nincs tűzszünet és nagyon messze vagyunk a politikai rendezéstől" - mondta Frank-Walter Steinmeier.

Április közepén Genfben az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna és az EU kötött megállapodást, az aláírók felszólították az ukrajnai konfliktusban érintett feleket, hogy mondjanak le az erőszakról, megfélemlítésről és provokációkról. Követelték az illegális fegyveres csoportok lefegyverzését és a megszállt épületek kiürítését, és megállapodtak abban, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői missziója vezető szerepet vállal a rendezésben.
Július elején a német, az ukrán, az orosz és a francia külügyminiszter tárgyalt Berlinben az egyre súlyosabb kelet-ukrajnai helyzet rendezéséről. Frank-Walter Steinmeier és Pavlo Klimkin ukrán, Szergej Lavrov orosz és Laurent Fabius francia külügyminiszter mindenekelőtt abban állapodott meg, hogy az EBESZ-misszió feladatát kiterjesztik az ukrán-orosz határ megfigyelésére. Az orosz és az ukrán külügyi tárca vezetője továbbá megegyezett arról, hogy az EBESZ által felügyelt, tartós fegyvernyugvás elérése céljával tárgyalásokat kezdenek a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok bevonásával.
Enyhülés és fegyverszünet helyett azonban tovább mélyült a válság. S vasárnap Pavlo Klimkin katonai támogatást kért a NATO-tól és az EU-tól az oroszbarát szakadárok elleni harchoz.

Szerző

Ukrán válság - Újra kell indítani a politikai rendezést

Újra kell indítani az ukrán válság politikai rendezésének folyamatát és ki kell dolgozni a tartós fegyvernyugváshoz elvezető út tervét - közölte a német külügyminiszter vasárnap Berlinben az ukrán, az orosz és a francia külügyminiszterrel kezdett tárgyalás előtt.

Frank-Walter Steinmeier szerint a kelet-ukrajnai fegyveres összetűzéseket elszenvedő polgári lakosság megpróbáltatásai miatt érthető, hogy jelenleg elsősorban a humanitárius helyzetre irányul a figyelem, de "nem szabad elhanyagolni a politikai rendezés lehetőségeinek keresését", mert az a veszély fenyeget, hogy a konfliktus résztvevői a válság "mind mélyebbre húzó spiráljába" kerülnek.

"Új politikai impulzusokra van szükség" - hangsúlyozta a német külügyminiszter a négyoldalú tanácskozás előtt kiadott közleményében, hozzátéve, hogy ki kell dolgozni "a tartós fegyverszünet útitervét és a hatékony határellenőrzés kereteit".
Steinmeier az általa kezdeményezett tanácskozás előtt még egy sajtónyilatkozatot is tett, kiemelve, hogy a folyamatok alapján akár az is előfordulhat, hogy közvetlen összeütközésbe kerül az ukrán és az orosz hadsereg, amit "mindenképpen el kell kerülni".

A válság politikai megoldására tett eddigi kísérletek sikertelenek voltak, a békés rendezéséről szóló áprilisi genfi és a hasonló júliusi berlini megállapodás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. "A mai hírek is azt mutatják, hogy távol vagyunk a konfliktus lezárásától. Továbbra is halnak meg emberek, nincs tűzszünet és nagyon messze vagyunk a politikai rendezéstől" - mondta Frank-Walter Steinmeier.

Április közepén Genfben az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna és az EU kötött megállapodást, az aláírók felszólították az ukrajnai konfliktusban érintett feleket, hogy mondjanak le az erőszakról, megfélemlítésről és provokációkról. Követelték az illegális fegyveres csoportok lefegyverzését és a megszállt épületek kiürítését, és megállapodtak abban, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői missziója vezető szerepet vállal a rendezésben.
Július elején a német, az ukrán, az orosz és a francia külügyminiszter tárgyalt Berlinben az egyre súlyosabb kelet-ukrajnai helyzet rendezéséről. Frank-Walter Steinmeier és Pavlo Klimkin ukrán, Szergej Lavrov orosz és Laurent Fabius francia külügyminiszter mindenekelőtt abban állapodott meg, hogy az EBESZ-misszió feladatát kiterjesztik az ukrán-orosz határ megfigyelésére. Az orosz és az ukrán külügyi tárca vezetője továbbá megegyezett arról, hogy az EBESZ által felügyelt, tartós fegyvernyugvás elérése céljával tárgyalásokat kezdenek a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok bevonásával.
Enyhülés és fegyverszünet helyett azonban tovább mélyült a válság. S vasárnap Pavlo Klimkin katonai támogatást kért a NATO-tól és az EU-tól az oroszbarát szakadárok elleni harchoz.

Szerző