Változóban a német külpolitika

Publikálás dátuma
2014.08.26 07:32
Vlagyimir Putyin számára egyáltalán nem mellékes Merkel véleménye FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRIS JACKSON
Fotó: /
Hosszabb távon akár a német külpolitika átalakulását eredményezheti az ukrajnai válság. Berlin ugyanis egyre inkább kénytelen felfedezni, hogy a keleti politika nemcsak az Oroszországhoz fűződő viszony ápolásából áll. Erre utal Angela Merkel rigai, valamint múlt szombati kijevi látogatása is. Az "Ostpolitik" változása Vlagyimir Putyint is igen érzékenyen érintheti.

Médiaháború Berlinben

Moszkva felismerte, hogy külföldi megítélése sokat romlott az idei évben a krími, majd a kelet-ukrajnai konfliktus miatt. Ezért teljesen át akarja alakítani a külhonnak szánt hírszolgáltatását. A médiaoffenzíva részeként a Kreml augusztus 20-án döntést hozott arról, hogy 30 millióval megemeli a Russia Today hírcsatorna költségvetését, s rövidesen francia nyelvű hírszolgáltatást is útjára indít.

Hogy mennyire nem mindegy Berlin magatartása Moszkva számára bizonyítja: az újfajta médiaoffenzíva egyik legfontosabb célpontja Németország. Mint a Die Welt írta, ennek első lépéseként az állami hírügynökség, a Rosszija Szivodnya berlini munkatársainak számát rövidesen harminccal megemelik, hogy Vlagyimir Putyin dekrétumának megfelelően "megmagyarázzák külföldön az Orosz Föderáció politikáját".

Német nyelvű honlapot indítanak, a közösségi hálózatokon is megjelennek, sőt német rádióadást is tervbe vettek. Jövőre pedig az RT német nyelvű műsorsugárzását is megkezdheti. (Moszkvában egyébként a hírügynökségnek az az épület ad otthont, amely az 1980-as Moszkvai Olimpiai Játékok idején sajtóközpontként szolgált. Természetesen az épület és az irodák azóta jelentős átalakuláson mentek át.)

Margarita Szimonjan, az RT főszerkesztője szerint először a közösségi hálózatokon való jelenlétüket építik ki, várhatóan 2015 első felében, ezt követően hírcsatornájuk is megjelenhet az éterben. A Weltben azt állította, Németországban már 28 ezren követelték, hogy az RT kezdje meg német nyelvű műsorsugárzását.

A Kreml egyébként 2005-ben alapította meg a Russia Todayt, amely ma már az angol mellett spanyol és arab nyelven is sugároz, s reményei szerint a CNN, a BBC, vagy a Deutsche Welle riválisa kíván válni. A "nagyok" babérjaira azonban aligha törhet, az orosz propagandát a többség továbbra is erőteljes szkepticizmussal fogadja Nyugaton, így az RT nézőközönsége egyelőre igen csekély.

Moszkva azonban nem tett le arról a tervéről, hogy megtörje az Egyesült Államok "médiahegemóniáját", s a Kreml úgy véli, Németország e tekintetben fontos terep lehet. Az országban ugyanis sokan túl oroszellenesnek találják a hírek tálalását, ami sok internetes kommentárból is kiderül.

Manfred Güllner, a Forsa vezetője szintén úgy látja, a rendszerváltás előtti Kelet-Németországbeli orosz propaganda, valamint az NSZK hetvenes évekbeli Moszkvához való közeledésének hatásai máig érzékelhetőek az emberek gondolkodásában. A Forsa egy tavalyi felmérése szerint a megkérdezettek 42 százaléka vélekedett úgy, hogy az Oroszországról szóló hírek, híradások nem teljesen fedik a valóságot: túlzóak és túlságosan is torz képet festenek az országról.

Ezt az esélyt akarja megragadni az RT. No és azt, hogy Németországban az utóbbi bő tíz évben, elsősorban az iraki háború, majd később a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) napvilágra került miatt jelentősen romlott az Egyesült Államok megítélése.

Az Infratest Dimap augusztusi felmérése arról tanúskodik, hogy a németeknek már csak mindössze 35 százaléka bízik az Egyesült Államokban. A Barack Obama megválasztását követő lelkesedés már a múlté, ezt az is jól mutatja, hogy 2011 decemberében még kétszer ennyien vélekedtek pozitívan az országról.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az Oroszországról alkotott általános vélemény annyira kedvező lenne. Az ukrajnai válság, illetve a fedélzetén 298 embert szállító MH17-es járat feltehetően orosz szakadárok általi lelövése Moszkva imázsát is jelentős mértékben megtépázta.

Akadnak olyan ismert német személyiségek, akik üdvözölnék, ha Oroszország nagyobb teret kapna a német médiavilágban, s az ország lakossága jobban megismerhetné a Kreml álláspontját. Közéjük tartozik Martin Hofmann, a Német-Orosz Fórum ügyvezetője, aki azt állítja, sokan panaszkodtak már neki arról, hogy a német médiában túlzottan egyoldalú az orosz ügyekről való hírközlés.

Az általa vezetett társaság egyik tagja, a korábbi televíziós újságíró, Christoph Hörstel alá is írta azt a petíciót, amelyben az RT német nyelvű hírszolgáltatásának megindítását követelték. Úgy látja, túl nagy Washington befolyása a német médiavilágra.
Véleményével bizonyára nincs egyedül.

Egy 2010-ben a Lipcsei Piackutató Intézet által készített felmérés szerint a megkérdezettek tíz százaléka úgy vélte, vissza kellene állítani a berlini falat. 16 százalék pedig úgy vélte, életszínvonala rosszabb a rendszerváltás előttinél. E számoktól függetlenül azért valószínűtlen az, hogy a németeknek tömegesen lenne igénye egy hagyományos, szovjet-típusú propagandatévére.

Ezt még az orosz médiajelenlét pártfogói is elismerik. Martin Hofmann szerint ugyanis az RT-nek szakítania kellene heves retorikájával, különben aligha verhet gyökeret az országban. Mint mondta, mindenképpen kiegyensúlyozottabb tájékoztatásra lenne szükség Németországban, de "a német tévénéző nem akar propagandát látni" - hangsúlyozta.

2014.08.26 07:32

Bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetik, May foggal-körömmel kapaszkodik Brexitjébe

Publikálás dátuma
2018.11.15 19:13

Fotó: AFP/
Miniszterek lemondása után, bizalmatlansági indítvány fenyegetése előtt mutatta be Theresa May a Brüsszellel kötött megállapodást a parlament alsóházában.
Rövid ideig tartott Theresa May szerda este, a Downing Street 10. előtt villogtatott elégedettsége azután, hogy kormányával sikerült elfogadtatnia a Brüsszellel előző nap kialkudott Brexit-megállapodást. A konzervatív kormányfő már ebben az eufórikus hangulatban is elismerte, hogy “szenvedélyes vita után” sikerült eljutni a “kollektív döntéshez”. Azt hangoztatta, hogy az alternatíva a megállapodás nélküli kiválás, vagy a Brexit meghiúsulása lett volna. A brit sajtóhoz kiszivárgott információk szerint a mintegy harminc tagú kabinet majdnem harmada ellenezte az alkut. A vaskos, 585 oldalas dokumentum kritikusai elsősorban Észak-Írországnak az Egyesült Királyság többi tartományáétől eltérő kezelését, az ún. backstop rendezést bírálták, ami ugyan elkerülhetővé teszi az ír-észak-ír határ helyreállítását, de a brit kormány nem tud majd egyoldalúan kihátrálni belőle. Nem sikerült kibújni az Európai Bíróság fennhatósága alól, és a halászati jogokról sem született brit szempontból megnyugtató határozat. Egyelőre bizonytalan, meddig hosszabbítható meg a kitűzött 2020. december 31-e után is az átmeneti brit tagság a vámunióra emlékeztető európai egységes vámrendszerben. Katasztrofálisabban aligha indulhatott volna a csütörtök Theresa May számára. Mire 10.30-ra a parlament alsóházába érkezett, hogy tájékoztassa a képviselőket a megállapodásról, két kabinetminiszter, egy államtitkár és három kormányzati főtisztviselő lemondását kellett tudomásul vennie. Különösen érzékenyen érinthette Dominic Raab távozása, akit csak nemrégiben nevezett ki Brexit-ügyi miniszterré. A kormányfőhöz intézett levelében a politikus két okot nevezett meg, amiért nem tudja támogatni a megállapodást. Először is az Észak-Írországra vonatkozó szabályozási rendszerről gondolja azt, hogy az “tényleges veszélyt jelent” a szigetország egységére. Másrészt nem állhat ki a meghatározatlan idejű backstop szisztéma mellett, melyben az Európai Unió megvétózhatja az Egyesült Királyság kilépését. A befolyásos politikus a szerződés feltételeit nem tudja összeegyeztetni az országnak tett ígéretekkel. Raab lemondását többen méltatták, ám sokak véleményét fejezhette ki Anna Soubry, hangadó “mezei” képviselőnő, aki Twitter üzenetében úgy vélte, az ex-miniszter “szégyenletesen” bánt a kormányfővel. Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter azzal indokolta távozását, hogy a megegyezés “nem tartja tiszteletben a népszavazás eredményét, illetve ellentmond a May által korábban megnevezett feltételeknek". Theresa May három órán át állta a sarat a parlamentben. Bevezető állásfoglalásában emlékeztette az alsóház tagjait: még mindig előfordulhat, hogy nem valósul meg a Brexit. Elismerte, hogy a folyamat “frusztráló”, de “megvan az esély egy jó Brexitre”. Saját frakciójának felszólaló tagjai közül is csak maroknyian támogatták, a Munkáspárt, a Liberális Demokraták, a Demokratikus Unionista Párt és a Skót Nacionalista Párt képviselői pedig egyformán elutasítóan nyilatkoztak a Brüsszelben elért eredményekről. Ám May “áttörést” emlegetett és megígérte, a decemberben esedékes “érdemi” szavazás pozitív kimenetele “egységbe forraszthatja az országot”. A parlamenti vita egyik legélesebb kritikáját Jacob Rees-Mogg tory képviselő, az euroszkeptikus Európai Kutatócsoport vezetője gyakorolta a kormányfő felett. Rámutatott a korábbi ígéretek és a megállapodás közötti ellentétekre, s költői kérdést tett fel: nem kellene- e benyújtani a kormányfővel szembeni bizalmatlansági indítványát az illetékes 1922-es Bizottsághoz? Gyors döntést hozva ezt már a kora délutáni órákban megtette, arra hivatkozva, hogy a kilépési törvény a vártnál sokkal rosszabb, nem szolgálja a nemzet érdekeit. Az anakronisztikus megjelenésű politikus nem szánta puccsnak drámai lépését. May korábban közölte, hogy kész harcolni pozíciója megőrzéséért.  

Nagyon összeülnek

Rendkívüli csúcsot tartanak az uniós tagállamok a jövő vasárnap, hogy jóváhagyják a Csatorna két partján szerdán megszületett megállapodást a Brexitről. Az állam- és kormányfői találkozókat elnöklő Donald Tusk csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy az ülésen a vezetők véglegesítik és hivatalos formába öntik majd a kilépési egyezményt, hacsak valami “rendkívüli” dolog nem történik. A tagállamok képviselői addig is intenzíven fognak dolgozni az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatainak alapjait felvázoló közös politikai nyilatkozaton, amelyet szintén a csúcs résztvevőinek kell elfogadniuk. A tervek szerint ennek szövegét a jövő kedden teszi le a tagállamok asztalára az Európai Bizottság. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök szóvivője nem kommentálta a brit kormány egyes tagjainak, köztük Dominic Raabnak, a Brexit főtárgyalójának a lemondását. Brüsszel számára a Theresa May vezette kabinet szerda esti döntése az irányadó, amely jóváhagyta a megállapodást. Ez határozza meg a további lépéseinket — hangoztatta Margaritisz Szkinasz. Az EU vezetői egyöntetűen méltatták a megállapodást, és dicsérték az uniós főtárgyaló, Michel Barnier munkáját. Szerintük a brüsszeli tárgyalóküldöttségnek sikerült megvédeni a huszonhetek alapvető érdekeit, és korlátozni a Brexit okozta károkat. Donald Tusk és Antonio Tajani, az EP elnöke egyaránt ezt emelték ki a sajtó képviselői előtt. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, az Európai Parlament Brexittel foglalkozó irányító testületének az elnöke bejelentette, hogy a képviselőtestület decemberi ülésén a kilépési szerződést részletesen értékelő és a jövőbeni kétoldalú kapcsolatokról is állást foglaló határozatot fogad el. Hozzátette: az EP Nagy-Britannia kilépése után is vizsgálja, hogy a brit hatóságok betartják-e az uniós állampolgárok jogainak tiszteletben tartására tett kötelezettségvállalásaikat. Az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodást az EP-nek is jóvá kell hagynia, amire előreláthatólag a jövő év elején kerül sor.  

Biztonságban vannak a magyarok

A már Nagy-Britanniában dolgozó magyarok jogai akkor sem sérülnek, ha valamelyik oldalon mégsem fogadják el a Brexitről szóló megállapodást. Egyebek között erről is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki közölte, Magyarország üdvözli, hogy növekedtek a megállapodás esélyei. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, Budapesten annak örültek volna, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad, de a brit választópolgárok ezzel ellentétes döntést hoztak, és nem lehet megbüntetni az országot egy demokratikus döntés miatt. Úgy vélte, egyelőre komoly kétségek vannak, hogy a brit parlament is elfogadja-e az egyezséget, hiszen az uniós állam- és kormányfők jóváhagyása nem elegendő. Ami az uniós költségvetést illeti, Magyarország szerint a következő hétéves időszakban vagy minden tagállam arányosan növeli a befizetését, így a büdzsé főösszege nem csökken, vagy tudomásul veszik a 12-13 százalékos csökkenést, és ilyen mértékben csökkennek az uniós támogatások. Nagy-Britannia magyarországi nagykövete szerint is stabil marad a szigetországban dolgozó magyarok helyzete a brit tagság megszűnése után is. Iain Lindsay kijelentette, sikerült olyan megállapodás-tervezetet létrehozni, amely rendezheti az Egyesült Királyságban élő 3,5 millió külföldi - köztük 250 ezer magyar - sorsát. Mint mondta, Nagy-Britannia tiszteletben tartja azt, amit a külföldiként dolgozók gazdaságilag és kulturálisan hozzátesznek az országhoz. A nagykövet nem tartja valószínűnek, hogy újabb népszavazást tartsanak a kilépésről, mert ezt sem a brit ellenzék, sem a kormánypárt nem szeretné. Emlékeztetett rá, hogy hazájában ritkán tartanak népszavazást, két és fél éve azonban a többség a Brexitre voksolt, ezt pedig nem lehet felülírni. NÉPSZAVA

2018.11.15 19:13
Frissítve: 2018.11.15 19:16

Keményen nekiment a Facebook-nak a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.11.15 15:46

Fotó: AFP/
Levélben kereste meg a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) elnöke, Patrick Gaspard a Facebook-ot vezető Sheryl Sandberget, miután kiderült, a vállalat egy Republikánus PR-céget bérelt fel azért, hogy az Soros-bérencezze a Facebook oldal kritikusait. Mindez Michael Vachon, Soros György szóvivőjének közleményéből derül ki.
Aggasztó, hogy a Facebook ezt a megoldást választotta - fogalmaz Vachon. Különösen, mert a jelek szerint ezzel Soros januárban megfogalmazott kritikájára reagáltak, melyben a jobboldali körökben közellenséggé kikiáltott üzletember éppen a gyűlöletbeszéd és propaganda elleni fellépés hiányát rótta fel a közösségi oldal vezetésének.
"Vajon mire készülhet még a Facebook?"
- írja Vachon. Az is felmerül szerinte, vajon a Facebook a vállalatot számon kérő köztisztviselőkkel szemben is hasonló támadásokat rendelt-e meg. És a legaggasztóbb pedig Mark Zuckerberg vezérigazgató és Sandberg ügyvezető állítása, mi szerint erről az egészről nem tudtak semmit, teszi hozzá a szóvivő. A helyzetet a cég PR- és lobbitevékenységét kivizsgáló külső szakértő bevonásával oldaná fel.
Az OSF elnökének bemutatott levelében Gaspard felháborodásának ad hangot afelett, hogy a Facebook is beszállt a Soros György démonizálását célzó globális kampányba. Emlékeztet, ez - egyebek mellett - számos halálos fenyegetést és egy postán küldött csőbombát eredményezett eddig.
A gondolat, hogy a Facebook aktívan hozzájárult azon emberek lejáratásához, akik alkotmányos jogukkal élve kritizálták a vállalat szerepét a rosszindulatú propaganda terjesztésében, őszintén megdöbbentő

Magyarázkodik, de nem tagad a Facebook

Közleményt adott ki a Facebook is a New York Times-ban megjelent cikk kapcsán. Ebben nagyrészt elismerik a cikkben szereplő állításokat. Azt hangsúlyozzák: a Definers PR-céggel a cikk megjelenésének napján szerződést bontottak, mivel ők sosem kérték, hogy "félrevezető" híreket közöljenek az érdekükben.
Elismerik ugyanakkor, hogy kapcsolatait vizsgálva, Soros Györgyhöz kötve akarták lejáratni az egyik kritikus civil szervezetet. Ezzel kapcsolatban csak azt utasítják vissza, hogy ennek antiszemita felhangja lett volna.

2018.11.15 15:46