Matolcsy közpénzből álmodik nagyot

Matolcsy György megalomán elképzelései határtalanok. Információnk szerint az MNB a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványt azért hozta létre, hogy formálisan a Bács-Kiskun megyei közgazdasági és pénzügyi szakemberképzést támogassa, valójában a jegybank elnök eddig el nem ismert tudományos-oktatói ambíciói szolgálja. A HVG e heti számában azt írja, hogy az MNB összességében 200 milliárd forintot juttatott öt oktatási célú alapítványának, ezek egyike a kecskeméti. Ellenzéki pártvélemények szerint ez felveti tiltott monetáris finanszírozás gyanúját.

Az MNB öt oktatási alapítványaihoz eljuttatott 200 milliárd forint jóval meghaladja a hazai felsőoktatásra fordított állami finanszírozást. Tavaly a felsőoktatás a költségvetésből 123 milliárd forintot kapott, 2014-ben 136 milliárd forintot, azonban a nyár folyamán ebből már 5 milliárd forintot zároltak is. A kecskeméti Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány vagyona a többi jegybanki alapítványhoz képest csekély, "csupán" 12 milliárd forint. (Közülük háromnak 42-42 milliárd, egy negyediknek pedig 22 milliárd forint a vagyona.) Azonban Matolcsy György különleges vonzalmat érezhetett a kecskeméti pszichiátria épülete iránt, ugyanis azt 1,7 milliárd forintért megvásároltatta az MNB-vel, és maga is kuratóriumi tag lett a Bács-Kiskun megyei közgazdasági és pénzügyi szakemberek képzésére megálmodott intézményben.

Luxuskastély, mint foglalkoztatásbővítő

Az MNB tiszaroffi ingatlanvásárlása hozzájárul a hátrányos helyzetű kistelepülés foglalkoztatási helyzetének javításához; a birtokbavétel óta 30 új munkahelyet alakítottak ki, valamennyi munkavállaló helyi lakos - válaszolta Matolcsy György jegybankelnök Korózs Lajos (MSZP) országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére. A képviselő többek között arra kért választ a jegybank elnökétől, hogy miért látta szükségesnek, hogy luxuskastélyt vásároljon dolgozói számára, és nem lát-e ellentmondást abban, hogy az MNB ilyen luxuskiadásokra költ, miközben a kormány több mint 100 milliárd forintos megszorítást hajt végre, és az ország közel fele a létminimum alatt él.
Az Országgyűlés honlapján közzétett válaszban az MNB elnöke kitér rá, hogy a májustól augusztus végéig szabadidőközpontként, szeptembertől áprilisig pedig oktatási központként működő ingatlan teljes üzembe helyezése után további létszámbővítés várható.

Az MNB elnökét régóta bántja, hogy bár egyetemi doktori fokozata van, a tudományos közéletben játszott szerepe eljelentéktelenedett. Ezért nem restellt beiratkozni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájába, amelyet minősít a vezetője, Bukovics István, a Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság korábbi főparancsnoka, Pintér Sándor belügyminiszter egykori főtanácsadója, aki doktori fokozatát teológiából szerezte. A jegybankelnök célja, hogy az itt végzett eredményes tanulását követően Kecskeméten már maga lehessen a közgazdasági tanok hirdetője, pontosabban az unortodox tanoké. A szakma joggal teszi fel a kérdést, hogy miért nem a Corvinus Egyetem, vagy a szegedi, pécsi, veszprémi alma materek színvonalas képzését célozta meg?

Az összességében 200 milliárd forintos Pallas Athéné alapítványok létrehozása hatalmas indulatokat váltottak ki. Az Együtt-PM szövetség szerint Matolcsy György jegybankelnök "elszabadult, és közös érdekünk megállítani". Erről Pápa Levente, az ellenzéki csoportosulás gazdaságpolitikusa beszélt tegnap újságíróknak. Kifejtette: az MNB példátlan módon és volumenben hozta létre öt alapítványát, amelyek kuratóriumait és felügyelőbizottságait "telepakolta jegybanki közép- és felsővezetőkkel". (A jegybankelnök a kecskeméti mellett egy másik kuratóriumba is delegálta saját magát.) Pápa Levente önmagában egy monetáris élénkítő csomagnak is megfelelő mennyiségűnek nevezte az alapítványokra szánt összeget, és közölte: az őszi parlamenti ülésszak első napján határozati javaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy az Országgyűlés sürgősséggel nevezze ki a jegybank új felügyelőbizottságát, mert jelenleg nincs olyan felügyeleti szerv, ami a működést ellenőrizné.

Matolcsy Gyöngyi polgármester lenne

A jegybankelnök feleségének, Matolcsy Gyöngyinek polgármesteri ambíciói vannak - értesült a HVG. Az ügy előzménye, hogy Balatonakarattya és Balatonkenese két évvel ezelőtt megszavazta: az őszi önkormányzati választásokkor szétválnak. Az asszony, független jelöltként - Fidesz-KDNP támogatással - elindul a szavazáskor, és szeretne az önálló Balatonakarattya első polgármestere lenni. Esélyei nem is rosszak.

Emellett közkeresetű adatigényléssel élnek annak érdekében, hogy megtudják, ezekben az alapítványokban a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mekkora fizetést, költségtérítést kapnak. Az ellenzéki párt felszólította a jegybanki vezetőket, hogy azonnal mondjanak le a kuratóriumi és felügyelő bizottsági tisztségeikről. Pápa Levente jelezte azt is, hogy az alapitványgrundolási láz felveti a tiltott monetáris finanszírozás gyanúját, mivel az öt érintett alapítvány az alapító okiratok szerint vásárolhat magyar állampapírt is. Az Európai Központi Bank és a tagállamok központi bankjai nem nyújthatnak hitelt az uniós és tagállami közszféra számára. Pápa Levente közölte: jogászokkal vizsgálják ezt a kérdést és gondolkodnak azon, hogy a Legfőbb Ügyészségen feljelentést tesznek a monetáris finanszírozás tilalmának megszegése miatt, illetve az Európai Központi Bankhoz fordulnak.

A helyzetet tisztázandó a Portfolió pénzügyi portál a jegybankhoz fordult, ahonnan azt a választ kapták, hogy "az alapítvány felállításának forrása nem a nemzetközi tartalék, hanem a jegybank eredménye, ezért az alapítványok létrehozásához nem volt szükség költségvetési források bevonására. A MNB eredménye az alapítványoknak történő tőkejuttatás ellenére sem került negatív tartományba. (...) A jegybanki kiadások csak abban az esetben eredményeztek volna pótlólagos költségvetési kiadásokat, ha az MNB a programok következtében veszteségessé vált volna. Érdemes kiemelni, hogy az elmúlt két évben végrehajtott, a közel 500 bázispontos kamatcsökkentések érdemi megtakarításokat eredményeztek, aminek következményeként az MNB már 2013-ban nyereséges lett, és várhatóan a következő években is az lesz. Mindez lehetővé tette egy nagyszabású közgondolkodási program megindítását és ennek érdekében az alapítványok létesítését, valamint ingatlanok vásárlását. Az alapítványok gazdálkodásával kapcsolatos egyes döntésekről az alapítványok illetékesek kommunikálni" - írta jegybank.

Alapvetően hibás a jegybank érvelése - mondta lapunknak Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár, a 2014 közepéig működött MNB felügyelő bizottság egykori tagja szerint az alapítványok létrehozását eredményező hatalmas vagyon valóban nem a költségvetés pénze, hanem a köz pénze, amellyel nem bánhat úgy a jegybank vezetése, mintha az magánvagyon lenne. Helytelen az a gyakori hivatkozásuk, hogy mindent szabad, amit a törvény nem tilt. Valójában ez csak a magánszemélyekre igaz, az intézmények, vállalkozások kizárólag azt a tevékenységet végezhetik, amelyre engedélyük van, illetve, amit a jogszabály előír a számukra. Az MNB nem lehet ingatlanhasznosító, mint azt az Eiffel Palace esetében teszi, amelynek luxus kivitelű legfelső emeletére a hírek szerint a Pallas Athéne alapítványok emberei közül több is beköltözni - mondta Katona Tamás.

Nem konvencionális intézkedések

- Havi rendszerességű, unortodox alapkamatcsökkentések 7,0 százalékról 2,10 százalékra (2012.augusztus - 2014. július): A forint gyengülését eredményezte.

- Növekedési Hitelprogram (2013. ősze és 2014. tavasza): 2,5 százalékos maximális kamatozású kölcsön, amely független a piaci kamatozástól, és előbb-utóbb veszteséget okoz a jegybanknak. A vállalkozások érdeklődése elmarad a várakozásoktól.

- A kéthetes kötvény lecserélése kéthetes betétre (2014. nyara): Elriasztja a külföldiek egy részét a magyarországi pénzügyi befektetésektől.

- Ingatlanvásárlások monetáris forrásokból, Eiffel Palace, Úri utca épület, V. Kálmán Imre utca, kecskeméti pszichiátriai kórház épület, illetve tiszaroffi kastélyüdülő. (2014 tavasz - nyár), összességében mintegy 20 milliárd forintból.

- Oktatási célúnak deklarált öt Pallas Athéné Alapítvány létrehozása 200 milliárd forintból (2014 folyamán).

Ugyancsak nem ért egyet az MNB álláspontjával Zsiday Viktor befektetési szakember. Az Mfor pénzügyi portálon így érvel: "Ez a pénz feltehetően állampapírokban landolt végül (az MNB pénzt adott az alapítványainak, akik ezt nyilván betették valamibe, vélhetően állampapírokba) tehát ez effektíve az államadósság tiltott jegybanki finanszírozása. A nagy probléma az, hogy ha ezt a költségvetés csinálná, akkor az EU már a nyakunkon lenne, mert a 3 százalékos hiányt bőven túllépnénk. Így viszont, hogy az MNB finanszírozta valamilyen formában ezt a bulit, még súlyosabb a helyzet, mert nem nagyon látni mi a forrása, és akár a saját tőke felhasználásáról, akár szimpla pénznyomtatásról van szó, egyrészt a piaci bizalom teljes elvesztését, másrészt mindenféle EU-s büntetéseket kockáztatunk vele" - fejtette ki véleményét Zsiday Viktor.