színház;konferencia;MMA;

2014-08-30 07:49:00

Veszprémi teátrumi emelkedettség

Kétnapos előadó-művészeti konferenciát rendezett Veszprémben a Magyar Művészeti Akadémia. A találkozón az indulat helyett a szakmai párbeszéd fontosságát hangsúlyozták, de a konkrét részletekről csak a következő hónapokban lesz szó. 

Jó dolog a békülékenység, a nyitottság, a megértő hangnem, de kérdés, hogy amikor konkrétumokról, beleértve például a támogatások újragondolt elosztását, lesz majd szó, megtartható-e majd ez az emelkedettség. Erre még nem tudjuk a választ, a korábbi évek tapasztalatai alapján aligha. Mindenesetre a Veszprémi Előadó-művészeti Szakmai Konferencia résztvevői szinte valamennyien pozitívan értékelték a kétnapos eszmecserét. Emlékezetes, hogy a mostani összejövetel tervéről a közvélemény akkor értesült először, amikor a Katona József Színházban néhány hónapja rendezett eléggé ingerültre, már csaknem botrányosra sikeredett beszélgetésen Oberfrank Pál, a Magyar Művészeti Akadémia színházi tagozatának a tagja oldani akarta a helyzetet és előrukkolt a tanácskozás ötletével. Előtte éppen Vidnyászky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és Schilling Árpád, a Krétakör Színház alapítója szólalkozott össze személyeskedő hangnemben. Nyilván már többen akkor legyintettek Oberfrank jóindulatúnak tűnő ötletére, de a veszprémi direktor nem hagyta annyiban a dolgot és csak összehozta a veszprémi konferenciát, melyet a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozott.

Lapunknak a szervezet főtitkára, Kucsera Tamás Gergely azt mondta, a tanácskozás költsége elérte a négy millió forintot. Lehet vitatkozni arról, hogy ez sok, vagy kevés, de a szervezők elmondása szerint a konferencián 170 szakmabeli vett részt. Mint kiderült, Oberfrank jórészt maga kereste meg a meghívottak egy részét. Így érthető módon olyanokat invitált, akikkel személyes jó viszonyt ápol. Így kapott meghívást például Marton László, a Vígszínház főrendezője, egyetemi tanár. (Oberfrank korábban éveken át a Vígszínház tagja volt.) Hegedűs D. Géza színész, rendező is szívesen jött Veszprémbe, egyrészt eleget téve a kolléga felkérésének, másrészt, mint a MASZK Országos Színészegyesület vezetője volt jelen. Persze itt voltak még hivatalból a különböző szakmai szervezetek képviselői, színházigazgatók, színházi szakemberek. Többen, például Ascher Tamás, a Katona József Színház főrendezője, Alföldi Róbert a Nemzeti Színház korábbi vezetője és Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója külföldi elfoglaltságukra hivatkozva nem jöttek most Veszprémbe. A sajtótájékoztató asztalánál mégis igencsak népes társaság üldögélt, demonstrálva a jelenlévők sokszínűségét. Oberfrank Pál egyenesen színháztörténetinek nevezete a pillanatot, hogy ennyien leültek egy asztalhoz. Többen elmondták, közöttük Marton Éva operaénekes, az MMA színházi tagozatának a vezetője, hogy szerencsés módon ezen a konferencián nem az indulat volt az uralkodó, hanem konstruktív párbeszéd.

Ami a konkrétumokat illeti: Hegedűs D. Géza beszámolt arról, hogy a színészek nyugdíjgondjainak a megoldására felvetődött egy személyre szabott önsegélyező külön alap létrehozása. Egyre kevésbé rendezett a színházi háttérszakmák helyzete, a 120 tervező, dramaturg közül csupán 50 aktív és közülük csak hatot foglalkoztatnak állandóan. Hiányoznak a műhelyek, nem megoldott, hogy a köztelevízió rendszeresen rögzítsen színházi előadásokat. Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke szerint évekkel ezelőtt, amikor előkészítették a színházi törvényt, a folyamat elején szintén nagy volt a fogadkozás az egyetértésre, aztán hajszálrepedések keletkeztek a vélemények között, majd a nézetkülönbség elérte a gleccserszakadék mértékét. Csizmadia mindenkit arra intett, hogy jó lenne, ha nem járnának hasonlóan, mint korábban. Fekete Péter, békéscsabai színi direktor azt hangsúlyozta, hogy a mostani konferenciával a Magyar Művészeti Akadémia bizonyította, alkalmas a magyar művészeti élet megreformálására. Arra, hogy ezt pontosan mit jelent, egyelőre nem kaptunk választ. Kérdeztük ezt Vidnyánszky Attilától, a Nemzeti Színház igazgatójától, a Magyar Teátrumi Társaság elnökétől is.

A direktor készséggel válaszolt kérdéseinkre telefonon. Elmondta, az első napon ő is részt vett a konferencián, melyet nagyon eredményesnek ítélt. Az MMA szerepét firtató kérdésünkre azt válaszolta, a szervezet alkalmas szakmai feladatok katalizálására, másrészt azt a kultúrpolitikának kell eldöntenie, hogy a későbbiekben átveszi-e például a Nemzeti Kulturális Alaptól a támogatásokat elosztó szerepet. Ami a finanszírozást illeti, Vidnyánszky szerint minél hamarabb egy legalább három évre szóló egységes rendszert kellene megalkotni, amely érintené például a fesztiválokat, a függetleneket, a nemzetiségi, a nyári és szabadtéri színházakat is. Ezeknek az intézményeknek stabilizálni kellene a támogatását, de nem egymás kárára - jegyezte meg a direktor. Vidnyászky szerint sürgősen rendet kellene tenni törvényi szinten a Társasági adókedvezmény (TAO) terén is, mert az elnök szerint itt óriási anomáliák és aránytalanságok alakultak ki, miközben óriási bevételt jelent a színházak számára.

                                      Országos évadnyitó József Attilával
A szakmai konferenciát követően ugyancsak Veszprém adott helyet tegnap Pécs és Szolnok után harmadik alkalommal az Országos Színházi Évadnyitónak. A színpadon idézték Latinovits Zoltán gondolatait, Major Tamást, aki egy felvételen Gobbi Hildát köszöntötte Petőfi Levél egy színész barátomhoz című versével. Megjelent a színpadon Eperjes Károly színész, a Veszprémi Színház művészeti tanácsadója is, aki József Attila Ne légy szeles című versét mondta el. Előtte, mintha ezt megérezte volna, Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, mivel meglehetősen nyugodtan beszélt többek között arról, hogy a politika mindenképp figyelembe veszi majd a szakmai kezdeményezéseket.