NAV;reklámadó;

2014-08-30 07:09:00

Reklámadó: a Fradi és a Videoton is fizethet?

Teljesen újraértelmezheti a médiacégek reklámadó-fizetési kötelezettségét az adóhatóságnak a jogszabályhoz kiadott állásfoglalása.

. Ebben ugyanis az áll, hogy a szponzorációból származó bevételek miatt a sportpiacnak is ki kellene vennie a részét az adóból. Ez pedig abból az átgondolatlanságból eredhet, hogy a törvény szövege nem tért ki a sport szereplőire, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mégis úgy értelmezi, hogy adóköteles lehet a szponzorációs bevétel, hiszen ha a sportklub a csapat mezén vagy molinókon közzéteszi a hirdető nevét, logóját, megjeleníti a szponzort. Miként a kapcsolt termékek, így a mezek, a klub logójával ellátott táskák, egyéb szuvenírek eladása esetében is felmerül a reklámadó fizetési kötelezettség.

Nem zárható ki, hogy emiatt újra módosítják a törvényt, mentesítve a kötelezettség alól a sportcégeket. A NAV értelmezése alapján ugyanis - mint a Népszabadság arról beszámolt - elsősorban a Fidesz pártigazgatója által elnökölt Fradi, valamint a kormányfő egyik kedvenc csapata, a Videoton lehet érintett. A lap által idézett kimutatások szerint 2013-ban a Fradi biztosan elérte az 500 millió forintos határt, ami fölött fizetni kell. Tovább bonyolítja a helyzetet, az új Fradi-stadion neve, hiszen az FTC Groupama Aréna akár adóköteles reklámközzététel is lehet, amennyiben a sportvállalkozás pénzt kap a - következő hét évre értékesített - névért. Ezért a lap szerint jelentős összegekhez is jut a Fradi, még ha egy harmadik félen, egy üzemeltetőn keresztül kapja meg ennek az összegnek egy bizonyos részét a futballklub. (Ugyanakkor a Magyar Nemzet szerint a zöld-fehérek stadionját a Lagardére Unlimited Stadium Solutions Kft. üzemelteti, ők kötöttek szerződést a Groupamával is, és az esetleges reklámadó-költségeket a lap szerint ennek a cégnek kellene állnia.)

Lapunk kérdésekkel fordult a Fradihoz - egyeztetnek-e az ügyben az adóhatósággal, illetve konzultáltak-e a sportügyekben illetékes Emberi és Erőforrások Minisztériumával (Emmi) -, válaszukat még várjuk. Az Emmi mindenesetre leszögezte: nem kivételeznének a sporttal. "A sportpolitika egyetért azzal, hogy minden gazdasági szereplőnek ki kell vennie a részét a kölcsönös közteherviselésből" - írták. A terület komplexitása, és a sportszektorra emiatt háruló extra adóterhek miatt is felmerülhet azonban, hogy a sportszektort mentesítsék a reklámadó alól, ha pedig így lenne, az a médiacégeket is biztosan arra sarkallná, hogy alaposabban megvizsgálják a reklámadó-törvényt, esetleges kiskapukat keresve.

A törvény átgondolatlanságára példa az a hatástanulmány is, amely a törvény benyújtása előtt készült, és amely teljes egészében elhallgatta a jogszabály várható negatív következményeit. Egy a reklámadóval kapcsolatos tapasztalatokat rögzítő görög tanulmányból kiderül például, hogy az adó jelentősen csökkenti azoknak a vállalatoknak a versenyképességét, amelyek üzleti modellje az eladásösztönzésre épül azokkal szemben, amelyeknek nincs szükségük reklámra, ezért nem reklámoznak. Vagyis az adó által a reklámozók versenyhátrányba kerülnek.