Ígéretet szegett Putyin

Publikálás dátuma
2014.09.02. 07:39
Orosz katonák segítségével foglalták vissza a luhanszki repülőteret a szakadárok FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN
A szakadárok képviselői is meghívást kaptak az ukrán válság békés rendezését célzó minszki egyeztetésre, miután Vlagyimir Putyin azzal vádolta Kijevet, hogy nem akar párbeszédet folytatni a lázadókkal. Petro Porosenko ukrán államfő szerint Oroszország "közvetlen és nyílt" agressziót indított Ukrajna ellen. Az uniós külügyi főképviselő szerint Puytin megszegte ígéretét.

Tárgyalóasztalhoz ültek tegnap a fehérorosz fővárosban a kontaktcsoport - Ukrajna, Oroszország és az EBESZ - képviselői. A másodjára megrendezett minszki egyeztetés célja, hogy békés megoldást találjanak az eszkalálódó kelet-ukrajnai válságra.

Csalódtak Porosenkóban a magyarok

Petro Porosenkot támogatta az államfőválasztáson a kárpátaljai magyarság mindkét pártja, a KMKSZ választási együttműködési megállapodást is kötött Porosenkoval, aki államfőjelöltként még támogatta a nemzetiségi választási körzetek kialakítását, a megállapodásban azt vállalta, hogy elnökként elősegíti az ukrajnai magyarok parlamenti képviseletének biztosítását. Az ukrán választási bizottság múlt héten kijelölte az október 26-ra kitűzött előre hozott parlamenti választások egyéni választási körzeteinek határait, és változatlanul hagyta a kárpátaljai tömbmagyarságot több körzetre osztó, magyar képviselő parlamentbe juttatását ellehetetlenítő jelenlegi körzethatárokat. Természetesen ez nem csak a magyar, hanem a többi - nem orosz - nemzeti kisebbséget is érinti. A KMKSZ tegnap megóvta a választási hatóság kirekesztőnek tartott döntését.

Ezúttal a szakadárok képviselői is meghívást kaptak a tárgyalásra. Ukrajnát Leonyid Kucsma volt elnök, Oroszországot Mihail Zurabov kijevi orosz nagykövet, az EBESZ-t a soros elnökségét ellátó Svájc diplomatája, Heidi Tagliavini, a kelet-ukrajnai szakadárokat pedig Andrij Purgin, a "donyecki népköztársaság" miniszterelnök-helyettese, illetve Alekszij Karjakin, a "luhanszki népköztársaság" parlamenti elnöke képviselte.

Előzőleg Vlagyimir Putyin orosz elnök a BBC-nek nyilatkozva azzal vádolta a kijevi kormányzatot, hogy nem akar érdemi tárgyalásokat folytatni a szakadárokkal. Állította, az ukrán hadsereg szándékosan lövi a lakónegyedeket a bekerített nagyvárosokban, és ezt Európa nem akarja tudomásul venni.

A minszki tárgyalást azonban előrelépésnek nevezte, úgy fogalmazott, hogy most egy "nagyon fontos folyamat

kezdődik, a közvetlen tárgyalások folyamata", amelyen sokat dolgozott Petro Porosenko ukrán elnökkel és európai vezetőkkel. Porosenko másképp látja. Az ukrán államfő tegnap arról beszélt, hogy Oroszország "közvetlen és nyílt" agressziót indított Ukrajna ellen, ami jelentősen megváltoztatta az erőegyensúlyt az ukrán fegyveres erők kárára.

Múlt héten ugyanis orosz tankok hatoltak be Ukrajnába, segítségükkel a szakadárok elfoglalták a Donyeck megyei Novoazovszk kikötővárost, és körbezárták a szintén az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt is. Tegnap a luhanszki repülőteret is visszavették az ukrán hadseregtől.

Valerij Heletej védelmi miniszter szerint az orosz csapatok nemcsak Donyeckben jelentek meg, hanem a luhanszki repülőtérnél és más kelet-ukrajnai városokban is, Moszkva az elmúlt napokban 10-20 ezer katonát vezényelt Ukrajna területére. Kijev szerint a Kelet-Ukrajnába benyomult orosz katonák már nem titkolják, hogy az orosz fegyveres erők kötelékében szolgálnak.

Az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővé megválasztott Ferderica Mogherini olasz külügyminiszter Ukrajna, Európa és Oroszország érdeke, hogy a válságra politikai és ne katonai megoldás szülessen, mert "nem létezik" katonai megoldás az ukrán válságra, nyilatkozta a Corriere della Sera-nak.

Mogherini azt mondta, Putyin soha nem tartotta tiszteletben az általa vállalt kötelezettségeket, ígéretei és "az ezeket követő magatartás között hatalmas a távolság".Szerinte az EU és Oroszország közötti partnerség Putyin akaratából szakadt meg.

Szerző
Frissítve: 2014.09.01. 22:56

Bedőlési hullám az építőiparban

Idén júliusban soha nem látott mennyiségű cég szűnt meg az építőiparban Magyarországon: az egy hónap alatt regisztrált 815 törlés 170-nel több az eddigi legrosszabb hónapnál, és 73 százalékkal magasabb a tavaly júliusi értéknél - közölte az Opten céginformációs szolgáltató.

A megszűnések száma magas a szektorban, de a kilátások javulnak - idézi a közlemény Tóth Tamást, az Opten ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: az adatokból csak az egyszeri technikai hatások figyelembevételével érdemes az ágazat kilátásaira vonatkozó következtetéseket levonni. Felhívta a figyelmet arra, hogy július óta a Cégközlöny nem hetente, hanem naponta jelenik meg, és ezzel lerövidült az egyes határozatok megszületése és közzététele közötti idő. Ez korábban 3-6 hét is lehetett, július eleje óta viszont akár egy héten belül is megtörténhet a közzététel, így most olyan megszűnéseket és egyéb bejegyzéseket látunk, amelyek a régebbi rendszerben augusztusra, egyes esetekben pedig szeptemberre tolódtak volna.

Ezzel együtt az építőiparban sok a bedőlés, az ágazatban a tavalyi egész éves 5700-zal szemben már a hetedik hónap végére csaknem 4000 céget törölt a cégbíróság. Júliust leszámítva sem rózsás a helyzet, de a kilátások javuló tendenciát valószínűsítenek - mondta Tóth Tamás. A megszűnések között ugyanis csökken azoknak a cégeknek az aránya, amelyeket felszámolási eljárás eredményeként töröl a cégbíróság. Tavaly júliusban a megszűnő cégek háromnegyede, idén viszont már csak valamivel több mint a fele tartozott ebbe a kategóriába. Az építőipar továbbra is a fertőző ágazatok egyike - figyelmeztetett.

Szerző

Bedőlési hullám az építőiparban

Idén júliusban soha nem látott mennyiségű cég szűnt meg az építőiparban Magyarországon: az egy hónap alatt regisztrált 815 törlés 170-nel több az eddigi legrosszabb hónapnál, és 73 százalékkal magasabb a tavaly júliusi értéknél - közölte az Opten céginformációs szolgáltató.

A megszűnések száma magas a szektorban, de a kilátások javulnak - idézi a közlemény Tóth Tamást, az Opten ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: az adatokból csak az egyszeri technikai hatások figyelembevételével érdemes az ágazat kilátásaira vonatkozó következtetéseket levonni. Felhívta a figyelmet arra, hogy július óta a Cégközlöny nem hetente, hanem naponta jelenik meg, és ezzel lerövidült az egyes határozatok megszületése és közzététele közötti idő. Ez korábban 3-6 hét is lehetett, július eleje óta viszont akár egy héten belül is megtörténhet a közzététel, így most olyan megszűnéseket és egyéb bejegyzéseket látunk, amelyek a régebbi rendszerben augusztusra, egyes esetekben pedig szeptemberre tolódtak volna.

Ezzel együtt az építőiparban sok a bedőlés, az ágazatban a tavalyi egész éves 5700-zal szemben már a hetedik hónap végére csaknem 4000 céget törölt a cégbíróság. Júliust leszámítva sem rózsás a helyzet, de a kilátások javuló tendenciát valószínűsítenek - mondta Tóth Tamás. A megszűnések között ugyanis csökken azoknak a cégeknek az aránya, amelyeket felszámolási eljárás eredményeként töröl a cégbíróság. Tavaly júliusban a megszűnő cégek háromnegyede, idén viszont már csak valamivel több mint a fele tartozott ebbe a kategóriába. Az építőipar továbbra is a fertőző ágazatok egyike - figyelmeztetett.

Szerző