Előfizetés

A II. világháború vesztese a zsidóság

A II. világháború a legborzalmasabb pusztítást hozta Európára, az európai kultúrára - mondta Navracsics Tibor a világháború kitörésének 75. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, a Dohány utcai zsinagóga udvarán. 

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: e háború sajátossága a polgári áldozatok kiemelkedően magas száma, aminek oka a tengelyhatalmak "esztelen politikája" is. Navracsics szerint ugyancsak kiemelkedő tragédiája a háborúnak, hogy "kis híján kitörölték az európai zsidóságot az európai kultúrából", de ez nem történhetett meg, mivel Európa a zsidó-keresztény kulturális örökségre épül, a zsidó közösségek az európai társadalmak szerves részei voltak. A 75 évvel ezelőtt történtek valószínűleg pótolhatatlan veszteséget okoztak az európai és a magyar zsidóságnak - fogalmazott.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke felidézte: 75 évvel ezelőtt "lángba borult Európa és a világ", elkezdődött a világégés, amely minden korábbi háborúnál szörnyűségesebb volt, az áldozatok száma sokszorosa volt a korábbi háborúkénak, és Magyarországon a zsidó közösség szenvedte el arányában a legnagyobb veszteséget. A háborúk soha nem előzmény nélküliek, hanem bűnös emberi döntések vezetnek hozzájuk - mondta. Úgy vélte, Lengyelország lerohanása sem volt előzmény nélküli, de Európa hallgatott, nem tett semmit, így létrejöhettek az ideológiai alapok, amelyek aztán a tragédiához vezettek. Hangsúlyozta: ma Európában erősödik a rasszizmus és az antiszemitizmus, és minden demokratikus erőnek kötelessége, hogy következetesen küzdjön ez ellen, nemcsak szavakkal, tettekkel is. Hozzátette: a parlamentben ma "egy nyíltan rasszista eszméket terjesztő párt szennyezi a közéletet". Úgy vélte, túlzott a tolerancia, pedig "a szélsőséges eszmékkel csak következetesen és kíméletlenül lehet megküzdeni", az Orbán Viktor miniszterelnök által ígért zéró toleranciát pedig mindenkinek komolyan kell vennie.

Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete kiemelte: 1939. szeptember 1-je a zsidó nép legrosszabb napja, hiszen akkor kezdődött el a szisztematikus kiirtása. Szerinte ha már akkor létezett volna független zsidó állam, más lett volna a világháború kimenetele. Hozzátette: Izrael léte az egyetlen biztosíték, hogy a zsidókkal soha többé ne történhessen meg ilyesmi.

Manipulált az RTL a kormány szerint

"Nem tud megfelelni a szakmailag korrekt tájékoztatás alapkritériumainak" - többek között ezt állapította meg az RTL Klub és az RTL II hírműsorairól szóló, a kormány felkérésére készült, eddig csak részleteiben ismert háttértanulmány, amelyet most teljes egészében közzétett az Átlátszó. A kilenc hónapot - 2012. szeptember 1-je és 2013. május 31-e közötti időszakot - vizsgáló 17 oldalas anyag fókuszában az áll, hogy milyen "manipulációs technikákkal", s hangvétellel közelítenek a csatorna közéleti, politikai műsorai a kormányzati hírekhez, és magához a rezsicsökkentéshez.

A tanulmány egyebek mellett sérelmezi, hogy miközben az RTL-nél a kormányról szóló híreknek mindössze 21 százaléka volt pozitív, addig a TV2-nél ez a szám 35 százalék a vizsgált időszakban. A kabinetre nézve hátrányos tartalmak aránya pedig az RTL-nél 27, míg a TV2-nél csak 12 százalék lett. "Az RTL Klub műsorai ritkábban számoltak be olyan témákról, melyek más médiumokban vezető, pozitív hírnek számítottak, mint a települések adósságának átvállalása, a minimálbér emelése, a munkahelyvédelmi akcióterv, továbbá a rendvédelem erősítése" - áll a dokumentumban, amely havi bontást is közölt bizonyos témákról, hogy azok pozitívan, negatívan, vagy semlegesen jelentek-e meg az RTL-csoport műsoraiban. A mustrából kiderül: az RTL leginkább a felsőoktatási reformokkal, a hallgatói demonstrációkkal, az IMF-EU-tárgyalásokkal, a választási eljárási törvény újraírásával, a trafikpályázatokkal, Ramil Safarov kiadatásával, az államadóssággal foglalkozott, a rezsicsökkentéssel pedig a háttéranyag szerint csak olyan "szelektált történetekben", amelyekből az derül ki, hogy inkább "áldozatai vannak, nincsenek nyertesei" az intézkedésnek. A háttértanulmány azokat a riportanyagokat is részletesen elemezte, amelyekkel a hírműsorok párhuzamba állították a rezsicsökkentést. Ilyen például a szegény gyermekek - a tanulmány szerint "szociografikus, költő megjelenítésű" - nélkülözése. "A gyermeki nyomorúság túlburjánzó képeivel azért dolgozott az RTL Klub, mert azokat úgynevezett érzelmi horogként felhasználta. Azt kívánta elérni, hogy a néző ne kérdőjelezze meg a rezsicsökkentéssel kapcsolatban elhangzó kritikát" - áll a szövegben.

A dokumentum szerzői részletesen foglalkoztak az RTL Házon kívül című közéleti műsorával is, amely szerintük a csatorna "leginkább kormánykritikus tartalmai közé tartozik". Például azért, mert foglalkozott a fideszes Varga Istvánnak a családon belüli erőszakkal kapcsolatban tett emlékezetes kijelentéseivel, vagy a közmunkások 47 ezer forintos bérével. Lázár Jánost pedig szerintük arra használta a műsor, hogy kontrasztját adja a szegénységnek, amely egyúttal "a kormány kudarcos teljesítményének asszociációs elemévé" vált az összeállításokban. "A nyomorúságos környezetben a jólöltözött Lázár János megjelenik a képernyőn, és bejelenti: januártól 10 százalékkal csökkent 4 millió háztartásban a gáz és villamos energia ára" - áll a műsorból kiragadott szemléltető kép alatti szövegben. Az RTL-csoport "a közműszolgáltatókat védi a rezsicsökkentéssel szemben" - összegezte a dokumentum.

A tanulmány - melynek szerzői nem ismertek - azt is titkolja, hogy pontosan kinek a felkérésére készült: csupán annyi szerepel benne, hogy a Nézőpont-csoporthoz tartozó Médianéző Kft. adatbázisát használták az elemzéshez. Emlékezetes, ez a cég nyerte el a kormánytól azt a havi 30,3 milliós megbízást, melyért 2012 és 2014 decembere között médiafigyelést végez a kabinetnek. A Nézőpont azonban már közölte, hogy az elemzést nem ők készítették. A Kormányzati Információs Központ sem árulta el, kik jegyzik a dokumentumot, s mennyibe került. Mindössze annyit közöltek a hvg.hu-val, ha azt látják, egy médium "nem korrekten" dolgoz fel egy témát, azt szokták jelezni a szerkesztőségeknek. Az RTL pedig a tanulmány állításait megvizsgálva többek között arra jutott: ellenzékben a Fidesz sokkal rugalmasabban viszonyult a médiához. A háttértanulmány ugyanakkor azt is bizonyítja, nemcsak a reklámadó - vélhetően célzott - bevezetése óta okoz bosszúságot a csatorna a kabinetnek.

Pénteken ismerteti programját Falus

F. Á.
Publikálás dátuma
2014.09.02. 07:04
Fotó: Vajda József
Még nem dőlt el, hogy a szocialisták el-, vagy bérbe adják a párt Jókai utcai székházát, de az már szinte biztos, hogy a legtöbb munkatárs a Képviselői Irodaházba költözik. Forrásaink szerint már elkezdték számba venni, hány embernek kell helyet csinálni az MSZP-frakcióhoz tartozó szobákban. Úgy tudjuk, a jövőben kisebb apparátussal akar dolgozni a párt és azt szeretnék, ha a munkatársak többsége a frakcióhoz tartozna, így őket az Országgyűlés fizetné.

Lapunk már az áprilisi választások után megírta, hogy a csökkenő állami támogatás miatt a szocialisták egyre nehezebben tudják törleszteni a pártszékházra felvett svájcifrank-alapú hitelt, sőt, gyakran a közüzemi számlák kiegyenlítése is gondot okoz. Akkor állítólag az is felmerült, hogy az épület felső emeleteit bérbe kellene adni, több politikus azonban arra figyelmeztetett, hogy amíg a homlokzaton ott a pártlogó, a cégek nem fognak a helyiségekért versengeni. Ezért a székházat ki kell üríteni.
A Népszabadság egy vezető szocialista politikusra hivatkozva azt írta, hogy az eladást rendkívül megnehezíti az ingatlanra bejegyzett jelzálog, amelynek mértéke akár nagyobb is lehet, mint az épület jelenlegi forgalmi értéke. Az ingatlan működtetése havi 12-13 millió forintba kerül, tehát az évi 140-160 milliós kiadás az MSZP-nek járó éves költségvetési támogatás akár egyharmadát is felemésztheti. A lapnak azt mondták, ha a választókerületekben zajlik a pártélet, nincs is szükség a költségesen fenntartható országos központra és így a választókhoz is közelebb kerülhetnek. Tóbiás József ugyanakkor tegnap azt nyilatkozta, az adósság miatt nem kell kiköltözniük, bár a 106 egyéni választókerületben szeretnék megerősíteni "a közösségi tereket", ehhez pedig a működésben változásra van szükség. Az MSZP elnöke hozzátette: amikor a szervezet átalakítását megvitatják, "akkor majd lesz ilyen döntés".

Eközben a Magyar Nemzet arról írt, hogy az Együtt-PM szintén anyagi gondokkal küzd, ezért korábbi, Alkotás úti központjukból a Nagymező utcába tették át székhelyüket. De itt nem székházeladásról, csak egy olcsóbb bérleményről van szó. A kormánypárti napilap abban is tévedett, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) árulná a Népszínház utcai irodáját, hiszen a párt csak bérelt ott, ráadásul ez az ügyfélszolgálatuk volt, nem pedig a központjuk. A DK egyébként arról tájékoztatta lapunkat, hogy Gyurcsány Ferenc a párt parlamenti képviselőivel, illetve a hozzájuk tartozó apparátussal heteken belül a Teréz körút 46. alatt található irodaházba költözik, a DK ügyfélszolgálata pedig a jelenlegi pártközpontban, az Alfa Irodaházban működik majd tovább.

Az azonban biztos, hogy a baloldali pártokat ezekben a hetekben nem a székház-ügyek, hanem az önkormányzati választási kampány foglalkoztatja. Tegnap Falus Ferenc, a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje a VII. kerületben, az egykori Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium épülete előtt arról beszélt, ha megválasztják, támogatni fogja azokat a kiegészítő oktatási rendszereket, amelyek ellensúlyozhatják az iskolai képzés hiányait és segíteni kívánja a tehetségek előrejutását. Falus bejelentette, hogy programját pénteken fogja ismertetni, "ha az időjárás is engedi". Közölte azt is: már rendelkezik a főpolgármester-jelöltséghez szükséges ötezer ajánlással, de tovább gyűjti még azokat, mert szeretné megismerni támogatóit.

Salgótarjánban ugyanakkor már leadta az induláshoz szükséges ajánlásokat Dóra Ottó, az MSZP, a DK, az Együtt, a Munkáspárt 2006, a Szociáldemokraták, valamint a Tarjáni Városlakó Egyesület közös polgármesterjelöltje. Kaposváron pedig az MSZP, az Együtt-PM és a DK indít közös polgármester-jelöltet a fideszes Szita Károllyal, a város jelenlegi vezetőjével szemben. Kováts Imre, a közös jelölt tegnap arról beszélt, segítene a városnak, ha a demokratikus ellenzék megfelelő súllyal, egyenlő politikai partnerként tudna részt venni a város társadalmi, gazdasági életének alakításában. Ők ehhez kérik a helyi választók segítségét. Azt is közölte, a jelöltjeiknek már megvan a szükséges számú ajánlásuk, de a leadási határidőig tovább folytatják a támogató aláírások gyűjtését.