Barna L. Norbert;
törvény;NGM;NAV;reklámadó;
2014-09-04 07:12:00
Ha egy interneten közzétett magyar nyelvű reklám nettó árbevétele 4 milliárd forint, akkor a 35 milliós számított adóelőleg alapján, a közzétevőnek 13 millió 328 ezer forintot kell adóelőlegként befizetnie, az első, 6 millió 664 ezres részletet augusztus 20-ig, a másodikat november 20-ig. Ez az általunk leegyszerűsített szemléltető példa is szerepel a nemzetgazdasági tárca és az adóhatóság által a reklámadó-törvényhez készített, tegnap kiadott, 11 oldalas jogszabály-értelmezésében. A minisztérium előzőleg egy magyarázó közleményben is úgy védte meg a törvényt, hogy az teljesen "világos, rövid és egyszerű", és "a szabályokat csak nagy nehézségek árán lehet félremagyarázni".
Az 500 millió fölötti reklámbevételeket megsarcoló törvény a gazdasági tárca szerint annak ellenére is félreértelmezhetetlen, hogy legutóbb sportcégek és futballklubok, így a Fradi vagy a Videoton kapcsán is felmerült a fizetési kötelezettség, ahogyan a Forma 1 esetében is, hiszen szponzorhirdetésekkel és a helyszínen beszerezhető kapcsolt termékekkel mindegyik eseményen lehet találkozni, és ezeket ugyancsak érintheti a törvény. Ám a jogszabály ezekre külön nem tért ki, miként az adóhatóság mostani magyarázata sem; lényegében annyit szögeztek le, hogy az 500 milliós reklámbevétel a határ, afelett adót kell fizetni. Magyarán valóban vonatkozhat a reklámadó-teher az említett szervezetekre.
"A reklám közzététele adóköteles abban az esetben, ha a közzététel a törvényben meghatározott platformon valósul meg. Vagyis annak a vállalkozásnak, amelynek reklámbevétele van, gyakorlatilag csak azt kell megvizsgálnia, hogy hol jelent meg a reklám" - magyarázta a gazdasági tárca, amely szerint egyértelmű, hogy nincs kivétel a Magyarországon kiadott vagy itt terjesztett sajtótermékekben, szabadtéri reklámhordozón, járműveken, szórólapokon, ingatlanon, valamint az interneten látható hirdetések között, ha reklám, akkor adóköteles. Miközben az internetes reklámadó-kötelezettség alatt a szakma és a sajtó is a Facebook, illetve más közösségi oldalak megadóztatását sejtette, a jogszabály - és a közös elemzés sem - tér ki ezen területekre. Vélhetően valóban fizetni kell az ott közzétett hirdetésekért, de mivel várhatóan egyik népszerű portál sem nyilatkozik majd adókötelezettségéről, a különadó azt terheli, aki a reklámot megrendelte.
A három hónapja megszavazott törvény kapcsán az első befizetési határidő előtt kezdtek megszaporodni azok a cikkek, amelyek minden médiavállalkozást, sőt a legkisebb cégeket is arra figyelmeztették: ha nem is érinti őket a reklámadó-törvény, akkor is bevallást kell készíteniük. Hiszen a törvény az önreklámra is kitér, ami a névjegyektől a cégek logóin át mindent lefed.
Az adótanácsadók "tanácstalanságát" is kiváltó passzusra most a tárca úgy reagált, bevallást sem kellett volna benyújtaniuk, ha nem érték el az 500 milliós bevételi határt. Az államkasszába egyébként augusztus 20-ig összesen 1,3 milliárd forintnyi adóelőleg érkezett, amely - a minisztérium szerint - "megfelel az időarányos kormányzati elvárásoknak". Ez az összeg 700 adózó befizetéséből gyűlt össze, noha a törvény elé készített háttértanulmány 2015-re kalkulált először bevételi forrásként a különadóval.