Öt karika, rengeteg kérdés

A Magyar Olimpiai Bizottság tegnapi hírlevele szerint a Borkai Zsolt vezette szervezet "teljes mellszélességgel kiáll amellett, hogy a főváros pályázatot nyújtson be a 2024-es nyári játékok rendezésére". Az ország jelenlegi állapotai alapján nyilvánvaló: a magyar sportvezetés lázálmokat kerget.

Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke támogatja, hogy Budapest megpályázza a 2024-es nyári olimpia rendezési jogát - olvasható az ötkarikás szervezet tegnapi hírlevelében. Ebből kiderül, a MOB első embere deklarálta a korábban több fórumon tett kijelentését, miszerint egyáltalán nem tartja földtől elrugaszkodott ötletnek a kandidálást, amelynek irányába rövidesen akár konkrét lépések is történhetnek.

Vélemények - Reális célkitűzés a 2014-es olimpiarendezés?

Sárközy Tamás
jogászprofesszor, sportvezető

Jelentkezi lehet, de azt látni kell, hogy az olimpiarendezés a nagy országokra van kitalálva, Kínára, Brazíliára, az Egyesült Államokra. Más dolog kandidálni, s más ott nyerni, majd az eseményt megrendezni. Hogy Magyarországnak van-e esélye elnyerni a házigazda szerepkört, azt nem tudom megítélni.

Muszbek Mihály
sportközgazdász

Abban az esetben, ha a kiírás más lesz 2017-ben, mint amilyen most, s a NOB áttér arra, amit az UEFA a labdarúgó Eb kapcsán bevezetett, jelesül, hogy egy földrajzi egységek különböző részeseményeknek legyen házigazdája, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy Budapest néhány sportágat megvendégeljen. De nem egy gigaeseményt, 12 ezer sportolóval, tízezres számú újságíróval, meg egymillió szurkolóval. Ha változik a szisztéma, volna esély, de ha marad az egy helyszínen minden elve, akkor sem költségvetési, sem infrastrukturális szempontból nem ajánlom a rendezést.

Kulcsár Krisztián
A BOM kuratóriumának tagja, a Magyar Vívó Szövetség alelnöke

Mindenképp helyesnek tartom a pályázást, még akkor is, ha ma ez kihívásnak tűnhet a gazdaság teljesítménye alapján. De ha a gazdasági fejlődés üteme olyan lesz, akkor egyáltalán nem tartom lehetetlennek az esemény elnyerését. Mindemellett a pályázásnak megvolna az az előnye is: ha 2017-ben nem is nyerne Budapest, a megszerzett tapasztalatok egy későbbi időpontban nagy segítséget jelentenek majd.

"A Magyar Olimpiai Bizottság teljes mellszélességgel kiáll amellett, hogy Budapest pályázatot nyújtson be a 2024-es nyári olimpia megrendezésére - fogalmazott Borkai. - Még rengeteg a tennivalónk, míg ténylegesen elkészíthetjük és leadhatjuk a pályázati anyagot, számos apró és kevésbé apró részletet tisztázni kell, de a szándékunk egyértelmű: Budapesten szeretnénk vendégül látni a világ legjobb sportolóit."

A MOB elnöke úgy véli, a pályázat sikerét elősegítheti, hogy Magyarország három év múlva első alkalommal adhat otthont egy olimpiai eseménynek. Az általa vezetett Győr városa 2017-ben lesz házigazdája az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak, s az esemény alkalmat ad arra, hogy hazánk bizonyítsa, sikeresen le tud bonyolítani egy komoly olimpiai multisporteseményt.

"Még ha az méretében nem is említhető egy lapon egy olimpiával - rögzítette Borkai, aki kiemelte: - Magyarország akárhány rangos nemzetközi viadalt rendezett a múltban, sohasem okoztunk csalódást, és a nemzetközi színtéren úgy tartják számon hazánkat, mint amely rendre megfelel az elvárásoknak, sőt túl is teljesíti azokat."

Néhány nappal korábban a MOB tiszteletbeli elnökeként a hitelét vesztett Schmitt Pál szögezte le, hogy Budapest alkalmas lehet arra, hogy 2024-ben nyári olimpiát rendezzen: "Addig még sok víz lefolyik a Dunán, de vannak arra mutató jelek, hogy tíz év múlva a játékok megtartására alkalmasak lehetünk" - nyilatkozta a doktori címétől megfosztott sportdiplomata, aki a botrány ellenére mindmáig tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, s ebbéli minőségében pedig közvetlen ráhatása van arra, melyik pályázat lesz végül a befutó.

"Azt ugyanakkor meg kell nézni, hogy áll a NOB ehhez a kérdéshez a 2020-as programban. Hogy vajon egy két és fél milliós város is sikerrel kandidálhat-e?" - tette hozzá. A magyar sportvezetés optimizmusát több szempont is táplálja. Mindenekelőtt az a tény, hogy a regnáló Orbán-kormány elvakult módon támogatja a magyar sportot, az ágazatba soha nem látott mértékben érkezik az állami támogatás.

Ennek köszönhetően 2024-ig vélhetően tényleg elkészül majd a teljesen újjáépített Puskás Ferenc Stadion, jóllehet a munkálatok nyomán éppenséggel atlétikai versenyek megtartására nem lesz alkalmas. Mindenesetre lesz addigra egy olimpiára alkalmas uszoda is, amelyben 2021-ben vizes világbajnokságot rendeznek majd, mindemellett Schmitt meglátása szerint a város is folyamatosan épül-szépül.

A MOB-vezetés mindenesetre tisztában van azzal, hogy a konkurencia jelentős. Az Egyesült Államokban négy város belharcot vív egymással (Boston, Los Angeles, San Francisco, Washington), Németországban Berlin és Hamburg küzd meg "házon belül" a jelöltségért, s rajtuk kívül Róma és Isztambul is forszírozza az indulást.

A MOB időzítése, minthogy a honi sportirányítás szinte kizárólagosan Fidesz-privilégium, az önkormányzati választások közeledtével egyáltalán nem véletlen. A politikai előnyszerzésen kívül más magyarázat arra nem létezhet, hogy vezető beosztásban lévő ember olimpiarendezéssel rukkoljon elő.

Hiába készül el addig az új Puskás és az új uszoda, több tízezer ember befogadására alkalmas további létesítményekre volna szükség a kosár és kézilabda-meccsek miatt, a kerékpárversenyek megtartásához, s akkor még kérdéses, hogy a többi sportág eseményit, a küzdősportokat, a lövészetet, miegymást, hol tartanák meg? Hogyan volna ez a város alkalmas megvendégelni több tízezer sportolót és újságírót, a milliós számban érkező szurkolókról már nem is beszélve, amikor manapság Dél-Pestről Észak-Budára eljutni minimum egy órába beletelik.

A Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) nevű civil szerveződés 2005-ben azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse egy esetleges budapesti olimpia megrendezésének lehetőségét. Ám a szervezet tavaly alapítvánnyá alakult át azzal a céllal, hogy magyar sportolók olimpiai felkészülését támogatva járuljon inkább hozzá hazánk hagyományosan kiváló szerepléséhez az ötkarikás játékokon, és ezen keresztül Budapest egy majdani olimpiai pályázatának sikeréhez.

Az új irány kijelölését 2013 első felében azért látta szükségesnek a Szalay-Berzeviczy Attila kuratóriumi elnöklésével működő BOM, mert a jelen körülmények nem teszik lehetővé a kandidálást. Ezen a héten Csaba László közgazdász épp azt ecsetelte: a magyar gazdaságot a 2008-as válság nagyon érzékenyen érintette, s ha marad a növekedés jelenlegi üteme, akkor jövőre éppenséggel a 2006-os szintet érhetjük el...

"A forint majdnem a történelmi mélypontnál jár, ami azt jelzi: rendkívüli gondok lehetnek a bizalommal, meg a gazdasággal, tehát azzal, hogy a külföldiek hogyan ítélik meg a magyar gazdasági kilátásokat és a magyar piac jövőjét. Ezen biztos, hogy kellene gondolkodni" - nyilatkozta az egyetemi tanár az InfoRádió Aréna című műsorának. Tarlós István főpolgármester a Népszabadság tegnapi számában, így értékelt:

"Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az olimpiára a főváros ma fel van készülve, (…) nem tartunk még ott. Ha sikerülne, nagy élmény lenne, de ma még ez nincs az értelmezhető tartományban". A nyári olimpia a világ legnagyobb szabású eseménysorozata. Egy ekkora rendezvény megtartása ma már csak a világ legnagyobb, legerősebb gazdaságai képesek.

Akármennyire is szeretnénk magunkkal elhitetni, hogy Magyarországnak az élmezőnyben a helye, a szomorú igazság az: csak álmodozás és cinizmus terén lehetetlen bennünket lekörözni.

Hét kandidálás

Az eddigi 30 nyári olimpia közül 7 esetében merült fel a magyar főváros rendezői szerepvállalása.
1896: A rendezést Athén kapta meg, az előkészületek azonban nagyon vontatottan haladtak, ezért az „ötletgazda”, Coubertin báró és a NOB magyar alapító tagja, Kemény Ferenc levélváltása során felvetődött Budapest esetleges szerepvállalása. Egy Averoff nevű, dúsgazdag görög kereskedő azonban a görögök segítségére sietett, és az ókori játékok hazájában rendezték meg az első újkori olimpiát.
1916: A NOB 14. ülését 1911-ben Budapesten tartották. Ekkor vetődött fel olimpiai helyszínként a magyar főváros. Hat pályázó közül később Berlinnek ítélték oda a rendezés jogát, de az olimpia az I. világháború miatt végül is elmaradt.
1920: Budapest még a világháború kitörése előtt ismét a jelöltek között volt, sőt, meg is kapta a rendezési jogot, ám később elvették tőle, és az antwerpeni olimpiára a magyar sportolók - mint vesztes hatalom képviselői - nem engedték a játékokon elindulni.
1936: Tizenhárom város, köztük négy német és Budapest jelentkezett olimpiarendezésre. A magyar főváros szavazatot sem kapott.
1940: Budapest is a pályázók között volt, de a szavazás Tokiónak kedvezett (36) Helsinkivel (27) szemben. A II. világháború kitörése miatt az olimpia elmaradt.
1944: Budapest újra a pályázók közé került, de a szavazást London nyerte meg (20), de erre az olimpiára sem került sor.
1960: Hét város, köztük Budapest pályázatáról 1955 tavaszán Párizsban döntöttek. Róma a harmadik körben kapta meg a rendezés jogá