Kenyérbérlet és pofonok

Publikálás dátuma
2014.09.13. 07:07
Tóbiás József MSZP-elnök és Gurmai Zita, a nőtagozat elnöke – A helyi közösségekben érnének el változást FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR
Tarlós Istvánnak hat ellenzéki, illetve független kihívója lesz október 12-én. A fideszes főpolgármester mögé tegnap felsorakozott a békemeneteket szervező CÖF, Tarlós cserébe megígérte, hogy a szervezet javaslatait figyelembe veszik majd. Falus Ferenc, a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje pedig arra szólította kormánypárti ellenfelét, hogy a nyilvánosság előtt mondja el: a főváros nem áll készen az olimpia megrendezésére.  

Heten indulnak a főpolgármesteri posztért, miután kiderült, hogy Bokros Lajos, a MoMa jelöltje, valamint Bodnár Zoltán, a Liberálisok politikusa is összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánlásokat. A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) korábban már nyilvántartásba vette a fideszes Tarlós Istvánt, Falus Ferencet, az Együtt-PM jelöltjét, akit az MSZP és a DK is támogat, az LMP-s Csárdi Antalt, a jobbikos Staudt Gábort és a független Magyar Györgyöt.

Az FVB tegnap az Együtt-PM és az LMP fővárosi kompenzációs listáját is elfogadta, ezzel összesen hat listát vett nyilvántartásba a testület az októberi önkormányzati választásra. Korábban már elfogadták a Fidesz, az MSZP, a DK és a Jobbik listáját, így ez a hat szervezet részesülhet a vesztes polgármesterjelöltjeikre leadott töredékszavazatokból, amelyek alapján képviselőt küldhetnek a Fővárosi Közgyűlésbe. Az FVB tegnap helybenhagyta a III. kerületi választási bizottság korábbi döntését, ezért Óbuda-Békásmegyer öt egyéni választókerületben nem indulhatnak a DK jelöltjei.

Miközben a választási testületek a jelöltekről és a listákról döntöttek, Budapesten folytatódott a Falus-Tarlós csörte. A baloldali pártok főpolgármester-jelöltje az Olimpia park előtt arra szólította kormánypárti ellenfelét, hogy a nyilvánosság előtt mondja el: a főváros nem áll készen az olimpia megrendezésére. Falus szerint meg kellene kérdezni a négymillió magyar nélkülözőt, újabb stadionokat akarnak, vagy szeretnék ezt a telet melegben és nem éhezve tölteni. Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke csütörtökön jelentette be: kiállnak amellett, hogy Budapest pályázatot nyújtson be a 2024-es nyári olimpia megrendezésére. Tarlós tegnap közölte, nem életszerű most felvetni a 2024-es olimpia budapesti rendezését. Hozzátette: sportbarát embernek tartja magát és nagy sport- és idegenforgalmi értéke lenne egy olimpiának, de csodálkozik a mostani felvetéseken. Ha viszont politikai ellenfeleinek ez a legnagyobb problémája, akkor szerinte nagyjából rendben lehetnek a dolgok a fővárosban.
Tarlós mögé egyébként felsorakozott a Civil Összefogás Fórum (CÖF) is. Az együttműködési megállapodás aláírásakor Csizmadia László, a szervezet alapítója a fideszes főpolgármestert tapasztalt, megfontolt embernek nevezte, kihívóit viszont a "futottak még" kategóriába sorolta. Fricz Tamás, a CÖF másik alapítója pedig azt mondta, Tarlós "alkatilag és karakterében is elkötelezett a közjó iránt." Az újrázni akaró főpolgármester kifejtette, hogy a CÖF által közvetített szellemiséget, pragmatikus javaslataikat eddig is igyekeztek figyelembe venni és kezdeményezéseiket eztán is a döntéshozó testület elé viszi. A baloldal programjára utalva azt mondta: a "Jézuskának írt levél reálisabb és reménykeltőbb", a fideszesek elképzeléseiről viszont közölte, hogy azok "nem Grimm meséi".

Az önkormányzati választási kampány egyébként tovább durvul. Juhász Péter, az Együtt társelnöke bejelentette, hogy jó hírnevének megsértése miatt pert indít a Fidesz ellen. A kormánypárt ugyanis egy szerda este kiadott sajtóközleményében azt írta: "azt régóta tudjuk, hogy az Együtt-PM egyes vezetőinek drogkereskedelemben van tapasztalatuk, hiszen Juhász Pétert, az Együtt-PM társelnökét kábítószer-csempészet miatt ítélte el jogerősen a magyar bíróság". Juhász becsülete megsértéséért 3 millió forint kártérítést követel a kormánypárttól, melyet jótékony célra akar felajánlani, hiszen kábítószer-csempészet miatt nem ítélték el.

Miskolcon az egyik jobbikos verekedett a Fidesz helyi önkormányzati képviselőjelöltjének fórumán. A Jobbik jogi képviselőjeként bemutatkozó férfi a minap.hu szerint először provokálta a rendezvény résztvevőit, majd amikor távozásra szólították, sőt ki is akarták vezetni, ütött. Végül Szécsényi Mariann, a kormánypárt helyi jelöltje rendőrt hívott. A baloldal által támogatott Pásztor Albert független polgármesterjelölt szerint "a dulakodás, a garázdaság nem lehet elintézési módja a vitáknak". Ezért javasolta, hogy a Miskolcon versengő "józan politikai erők mondjanak egy határozott NEM-et a politikai erőszakra".
A Vastagbőr blog szerint a III. kerületben "kenyérbérletet" osztanak majd a kampányban. A kisnyugdíjasok és a rászoruló családok számára a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bocsátja ki a bérletet, amelyet Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a szociális intézményein keresztül juttat el a támogatásra szorulóknak.

                                  Tóbiás: kevesebb Fidesz, több biztonság

Október 12-én újra kezükbe vehetik saját sorsuk irányítását a választók, a baloldalra leadott szavazataikkal pedig a biztonságukat és a szabadságukat növelhetik - jelentette ki Tóbiás József. Az MSZP elnök-frakcióvezetője tegnap a Helyben cselekedni: Nők a döntéshozatalban című konferencián azt mondta: "a kevesebb Fidesz több biztonság és szabadság". Tóbiás szerint a választók négy éve azért mondtak le szabadságukról a Fidesz javára, hogy biztonságban tudják magukat, ám ezt nem kapták meg, ezért most a helyi közösségekben kell változást elérni. Kijelentette, az őszi önkormányzati választáson dől el, hogy lesz-e olyan erő a helyi közösségekben, amely megvédi a szegényeket a kormány kirekesztő politikájával szemben.
Gurmai Zita, az MSZP nőtagozatának elnöke, a rendezvényen azt hangsúlyozta, továbbra is sok a tennivaló a nők esélyegyenlőségével kapcsolatban. Különösen egy olyan országban, ahol az egyik "Fidesz-közeli rádióban" viccelődni lehetett egy lány megerőszakolásával.

                                 Novemberben döntenek Kiss Péter utódáról
November 23-ára tűzte ki az időközi országgyűlési választást a főváros IV. kerületében a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A helyi választók a szocialista Kiss Péter korábbi mandátumáról dönthetnek majd. Az egykori kancelláriaminiszter, aki az MSZP alapítója, alelnöke volt, a főváros 11-es számú országgyűlési egyéni választókerületében szerzett mandátumot idén április 6-án. Kiss Péter hosszan tartó, súlyos betegség után július 29-én elhunyt, ezért időközi választást kell tartani a választókerületben.

Szerző

Rezsiharc a tévék ellen

Publikálás dátuma
2014.09.13. 07:03
Az új médiaháború folytatódik: a reklámadó után másik fő bevételi forrásától is megfosztaná a kereskedelmi tévéket a kormány FOT
Immár a rezsicsökkentés zászlaja alatt kívánja sarokba szorítani az országos kereskedelmi tévéket a kormány. Lázár János miniszter tegnap benyújtott törvénycsomagja szerint a legnézettebb csatornák nem kérhetnek programdíjat a kábelszolgáltatóktól, ami azért nagy csapás, mert a reklámadó miatti bevételkiesést az RTL Klub és a TV2 is az új terjesztői díjjal kompenzálta volna. A kormány a programdíj fizetésének részleteit maga szeretné kidolgozni, ezáltal a piacot kézben tartani, ami iparági forrásaink szerint ez ismét arról árulkodik, hogy a kormány nem ismeri a médiapiac működését.

Újabb frontot nyitott a kereskedelmi tévék elleni harcban, immár a rezsicsökkentés zászlaja alatt a kormány. A Miniszterelnökség nem hagyná, hogy a digitális átállás lezárultával, jövő év elejétől az addig ingyen sugárzó RTL Klub és TV2 is pénzt kérjen a kábelszolgáltatóktól a műsorterjesztésért, és ezáltal - mivel a lépés vélhetően az előfizetőkön csapódna le -, mint Kurucz Éva kormányszóvivő fogalmazott, havi "több száz forinttal" növeljék a családok terheit. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ezért tegnap olyan törvénycsomagot nyújtott be, amely az év végéig megtiltaná a "jelentős befolyással rendelkező", és "a legnagyobb éves átlagos közönségarányú" médiaszolgáltatóknak, hogy tartalmaikért pénzt kérjenek - ugyanis a kormány maga szeretné meghatározni a programdíj fizetésének részleteit.

A javaslat alapja, hogy a 2010-es médiatörvény megkülönbözteti "a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatókat", amelyeknek többletkötelezettségeik vannak a kisebb nézettségű csatornákkal szemben. A lépést a héten a kormányzati döntésekben jól értesült Magyar Hírlap és Napi Gazdasági is megelőlegezte azzal, hogy a legnagyobb kereskedelmi adók pénzt kérnének január elseje után - ezt például a TV2 meg is erősítette -, de a kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy a kábelszolgáltató cégek továbbra is ingyen szórhassák a két nagy tévé adását. A médiatörvényhez beterjesztett javaslat indoklása szerint "kedvezőtlenül hatna" az előfizetői díjakra, ha a TV2-ért és az RTL Klubért is pénzt kérnének a jövőben, és ezt a kormány el akarja kerüli. A lapok cikkei alapján egész pontosan azt, hogy a háztartások havi "hatszáz-ezer" forinttal többet fizessenek.

Csakhogy mindkét csatorna nagy várakozásokkal tekintett a terjesztői díj elé: noha 2010-ben már az RTL is utalta annak bevezetésére, ma már különösen a reklámadó tette volna elkerülhetetlen megoldássá: a TV2 és az RTL Klub is azzal számolt, hogy a különadó miatt jelentős kieséseiket ezzel kompenzálják. Simon Zsolt, a reklámadó megfizetésére csak jövőre kötelezhető TV2 vezetője márciusban a Forbesnak maga is azt mondta, a tévé teljesen átdolgozná saját díjszabását, amiből 6-8 milliárdos pluszbevételre számít - ez segíthet helyrebillenteni a cég veszteséges mérlegét. Az RTL 2010-ben ugyancsak felvetette, hogy nemcsak a kábelcsatornáiért - így a Coolért -, hanem az országos lefedettségű RTL Klubért is számláznának a kábelszolgáltató cégeknek, a kezdeményezést akkor a TV2 is üdvözölte. (Végül az új médiatörvénybe bekerült a digitális átállásig kijelölt átmeneti tiltás, ám azután a törvényt megszavazó Fidesz lényegében a tévékre és a szolgáltatókra bízta, miben állapodnak meg.) A tévétársaságok vezetői korábban egyébként havi 300 forintot tartottak reálisnak, amelyet előfizetőnként havonta kértek volna a kábeltársaságoktól, amelyek már 2010-ben sem örültek az ötletnek. Úgy vélték, ezt a díjat eleve a fogyasztók számlájába kellene építeni.

A kormányzati lépést mindenesetre piaci forrásaink lehetetlen elképzelésnek tartják: miközben a programdíjat Lázárék maguk szabnák meg - vélhetően az "extra profitúnak" bélyegzett RTL-re szabott reklámadó mintájára, magas bevételekkel számolva -, azt mintha nem látnák be, hogy a reklámtorta évek óta egyre zsugorodik. Mint forrásunk fogalmazott, a javaslat arról árulkodik, hogy "nem ismerik a médiapiac működését".

A két tévétársaság nem véletlenül kívánta korábban fizetőssé tenni nagy csatornáit a kábelszolgáltatók felé, hiszen évről-évre egyre több kisebb magyar nyelvű kábelcsatorna indul, amelyek főleg a kábelszolgáltatóktól szedett díjból élnek. Mint a hvg.hu is összegezte, a hazai tévétársaságok három csoportba oszthatók a bevételeiket tekintve: az RTL Klub és a TV2 kizárólag a reklámokból él, a kisebb halak - mint a Cool vagy a Super TV2, vagy a náluk is sokkal kisebb Viasat - a reklámokból és programdíjból. Továbbá ott vannak a kódolt csatornák, mint az HBO, amelyek egyáltalán nem sugároznak reklámot, csak abból a díjból élnek, amit az előfizetők a kábelszolgáltatónak kizárólag az ő tartalmaikért fizetnek, illetve azért, hogy a csomagba betegyék ezeket a csatornákat is.

A kiszivárgott sajtóhírek után vélhetően mindkét csatorna számított Lázár bejelentésére. Épp ezért arról érdeklődtünk a TV2-nél és az RTL Klubnál is, milyen gazdasági következménye lehet, ha nem kérhetnek programdíjat, illetve arról, hogy igazolható-e a kormányzati állítás, ami szerint a díj kedvezőtlenül hatna az előfizetői díjakra. A TV2 lapunknak hétfőre ígért tájékoztatást.

                             Mindenki bukhat 1,5 százalékos nézettség fölött
Információink szerint az Orbán-kormány arra is felkészült, hogy megakadályozza az egyéni megállapodásokat a csatornák és a kábelszolgáltatók között, sőt, megregulázza a kisebb kereskedelmi televíziókat is. Forrásaink szerint egy olyan szabálycsomagot is előkészített már a kabinet, amellyel bizonyos nézettség felett egyetlen csatorna sem kérhetne terjesztési díjat a szolgáltatóktól. A nézettséget rendkívül alacsony szinten, mindössze 1,5 százalékban határoznák meg, amivel gyakorlatilag a kis kábelcsatornák és a nézettebb hírcsatornák is elvesztenék legfőbb bevételi forrásukat, a műsorterjesztési díjat. Sőt, információk szivárogtak ki lapunkhoz egy olyan elképzelésről is, mellyel törvényi úton avatkozna be a kábelszolgáltatók díjszabásába is a kormány, hiszen szintén a "rezsicsökkentés" zászlaja alá bujtatva, akár bizonyos csatornák elérhetővé tételét is kötelezően ingyenessé tenné.

                                   További meglepetések a csomagban

A kormányzati kommunikációs feladatok "hatékonyabb és költségtakarékosabb ellátása érdekében" adna a kormánynak felhatalmazást Lázár János közbeszerzési törvényhez készített módosítója, amely a kommunikációs szolgáltatásokat központosított közbeszerzések keretében bonyolíttatná le. A pályáztatást lebonyolító szerv a módosítás szerint "csak annyi díjra jogosult, amennyi a költségeit fedezi". A Magya Közlönyben éppen egy hete jelent az állami kommunikációs ügynökség létrehozásáról szóló határozat, amely annyit ír, hogy a kormány létrehoz egy ilyen intézményt. Lázárnak a határozat szerint Varga Mihály nemzetgazdasági, valamint Seszták Miklós fejlesztési miniszter bevonásával szeptember 15-ig kellett elkészítenie előterjesztését, így a kommunikációs hivatal - bár működésének további részletei nem ismertek - hamarosan létrejön.

A mostani törvénycsomagból az is kiderül, hogy újabb feladatot kap a Médiatanács: eszerint "a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró" események listáját ők állítják össze, és ezek után eldöntik, hogy az adott esemény teljes vagy részleges élő közvetítésben "kerüljön műsorra". A kiemelt eseményeknek - és nem csupán sportrendezvényeknek - nem csak a "szokásos" közönségükben kell kiváltaniuk érdeklődést, de "általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel" is bírniuk kell. Ha a Médiatanács tehát ilyen eseményeket talál, a jelek szerint kötelezheti a televíziókat - noha a javaslat nem tér ki rá, hogy a köztelevíziókat, és/vagy a kereskedelmi tévéket érintené - az általa preferált közérdekű műsorok sugárzására.

Szerző

Nincs kiegyezés a jobbos belháborúban

Publikálás dátuma
2014.09.13. 07:00
Nemrég még megbonthatatlannak tűnt a barátság. FOTÓ: Bieik István
Ezúttal a baloldali sajtóban üzent a kormányzat a Fidesz gazdasági háttéremberének; a miniszterelnök akkor békél meg Simicska Lajossal, ha feladja médiabefolyását és -portfolióját. Az üzletembernek azonban információink szerint esze ágában sincs eladnia a Magyar Nemzetet vagy a Hír TV-t, amelyek egyre nyíltabban támadják a kormányt.

Szó sincs kiegyezésről Orbán Viktor és Simicska Lajos között, továbbá nincs tervben a Fidesz gazdasági háttéremberének érdekeltségébe tartozó médiavállalkozások bárkinek, bármilyen formában való eladása. Ezzel cáfolta a Népszabadság tegnapi információját az érintett médiaportfólióhoz - Magyar Nemzet, Hír Tv, Class FM stb. - közel álló forrásunk. A Népszabadság ugyanis arról írt: a miniszterelnök "legszűkebb környezetéből" kiszivárgott információk szerint "a kiegyezés nagy vonalakban meg is történt", és az Orbán és Simicska közötti több hónapos konfliktusban a "megbékélés ára" állítólag a Fidesz meghatározó gazdasági háttérembere médiabefolyásának feladása lenne - részben vagy egészben. Az érintett cégek tulajdonosi köréhez kötődő informátorunk szerint a napilap cikkét egyfajta üzenetnek tekintik a kormányzat és egyes üzleti körök részéről. Vagyis szó sincs arról, hogy a kiegyezés létrejött volna, illetve hogy erről a felek tárgyaltak volna.

Forrásunk szerint annyi igaz a közelmúlt sajtóinformációiból, hogy az elmúlt hónapokban az állami hirdetésektől megfosztott médiavállalkozásoknak racionalizálniuk kell működésüket, vissza kell fogni kiadásaikat, így például jelentős leépítéseket hajtottak és hajtanak végre. Azonban forrásunk szerint a sajtó "sokkal élesebbnek" vázolja fel az Orbán-Simicska konfliktust, mint amilyen szintű az valójában, vagyis inkább vitáról van szó, nem pedig háborúról.

Ennek ellenére a Népszabadságnak nyilatkozó névtelen informátor szavai - bár kevés konkrétumot tartalmaznak - inkább tűnnek "finom fenyegetésnek", mint egy vitában elfoglalt álláspontnak. A cikk szerint ugyanis "bizonyosnak látszik", hogy a közeljövőben létrehozandó állami médiaügynökség Habony Árpádnak, a miniszterelnök - hivatalos alkalmazásában nem álló - tanácsadójának a "felségterülete" lesz. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter éppen tegnap nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a salátatörvény-tervezetet, amely ahhoz az egy héttel ezelőtti kormányhatározathoz kapcsolódik, amely "központi kommunikációs hivatal" létrehozását irányozza elő. A hivatal - néhány kivétellel - a központi költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek reklám-, PR- és kommunikációs feladatait látja majd el. Korábbi sajtóhírek szerint az intézményt "Nemzeti Kommunikációs Ügynökségnek" (NKÜ) hívják majd, amely átveszi az állammal együttműködő magántulajdonú médiaügynökségek feladatait. Ezek a cégek közvetítenek a hirdetések megrendelői és a médiatulajdonosok között, azaz kialkudják az árakat és arról is döntenek, hogy melyik médiumnál helyezzék el a hirdetéseket.

Az állami reklámköltések legjelentősebb szeletét eddig az IMG (Inter Media Group) Kft. költhette el. A cég tulajdonosának, Patonai Péternek évtizedekre visszanyúló kapcsolata van a Fidesz vezetőivel, de Simicska Lajossal is. Az IMG eddig szívesen hirdetett a jobboldali médiabirodalomban, amelynek egyik plakátcége az idei parlamenti választási kampány időszakában a második legtöbb állami hirdetési bevételt kapta. A Népszabadság kormányzati informátora viszont azt mondta: a közterületi hirdetési piacot uraló (részben Simicskához köthető) cégek "kiemelt státusza" megváltozhat. Az üzenet világos: az évi 50 milliárd forintos állami hirdetési büdzsé felett diszponáló NKÜ "nem biztos", hogy annyit költ majd ezeknél a cégeknél, mint korábban. (Ugyanakkor épp a Népszava írta meg az NKÜ kapcsán, hogy a sajtóban forgó számok túlzottak; 2012-ben a teljes magyar médiapiac 20 milliárdnyi állami reklámbevételhez sem jutott. Mindez a Mérték Médiaelemző Műhely elemzéséből derült ki.)

A napilap arról is írt, hogy az NKÜ felé kacsintgató Habony Árpád, illetve a vele jó viszonyban lévő Andy Vajna filmügyi biztos médiapiaci befektetésekre szeretne koncentrálni, és állítólag Orbán Viktor sem ellenzi új hatalmi egyensúly kialakítását médiafronton. A Népszava informátora ezt kategorikusan cáfolta, mondván, ha nem eladó a médiaportfolió, akkor Habonyék sem jöhetnek szóba vevőként. Ezt erősíti, hogy a napokban távozott a Class FM-től Jáksó László, aki közismerten jó viszonyt ápol a tanácsadóval; Habony testvére korábban egy olyan céget - a Brand Lab Tanácsadó Kft.-t - vezetett, amelybe Jáksó szállt be. A Brand Lab készítette a Magyar Televízióval koprodukcióban a Most a Buday! című főzőműsort, de nevükhöz fűződik a Marslakók című produkció - állítólag Habony ötlete - amely nagyot bukott a köztévén. Habony és Jáksó között van egy további személyes kapocs is; Habony volt felesége, a miniszterelnök Facebook-oldalát kezelő Kaminski Fanny korábban Jáksó barátnője volt, de Kaminski Vajnának is dolgozik.

                                                  Háború vagy vita?
- Idén júliusban - a jobboldali médiabirodalmat is sújtó reklámadó bevezetése után - élesedett ki az információink szerint már az áprilisi parlamenti választás előtt kezdődő konfliktus Orbán és Simicska között. A kormányfő állítólag megelégelte a Fidesz gazdasági háttéremberének hatalmi befolyását, és inkább olyan "kisebb" oligarchákat akart helyzetbe hozni, mint Mészáros Lőrinc, Garancsi István vagy Andy Vajna.
- A minisztériumokból "kiseprűzték" az üzletember állítólagos bizalmasait, köztük Németh Lászlóné fejlesztési minisztert is, leállították a közbeszerzéseket és a jobboldali sajtóba irányuló állami hirdetéseket is.
- Nyáron szivárgott ki az építőipari cégeket - köztük a Simicska tulajdonában lévő Közgépet - 2007-ig visszamenőlegesen különadóval sújtó intézkedés tervezete, ami aztán nem valósult meg. Az 1200 hektárnál nagyobb földek után járó európai uniós agrártámogatások leállítása is érzékenyen érintheti az üzletembert.
- Az eddig kormánypárti sajtó támadásokat indított a reklámadó, az agrártámogatás átalakítása, valamint az új fejlesztési miniszter, Seszták Miklós ellen. Őszre annyira megromlott a kormánnyal való viszony, hogy L. Simon László államtitkár a Hír Tv riporterének azt mondta: "nehéz lesz az élet a Hír Tv-nél, ha továbbra is kellemetlen kérdéseket tesznek fel".

                                        Mi lesz a Népszabadság sorsa?
Informátorunk szerint - a korábban felröppent hírekkel szemben - Simicskáéknak nincs közük a Népszabadság eladásához és nincs is ráhatásuk a lapra, amelyet az osztrák Vienna Capital Partners vett meg a közelmúltban. Úgy tudjuk, Orbán vetette fel többször is szűk körben, hogy az ország legolvasottabb politikai napilapját meg kellene szüntetni. Azt egyelőre nem tudni, az osztrák cégnek mi a terve a lappal, amelynek élére nemrég új főszerkesztő, a Blikket korábban irányító Murányi Marcell került, és terjedelme 20-ról 16 oldalra csökkent. Egyébként az MSZP egyik pártalapítványa, a Szabad Sajtó Alapítvány továbbra is 27 százalékban tulajdonosa a lapnak, 2012-ben még szó volt arról, hogy meg is vásárolja azt.