Falus

Meghallgattam a baloldal közös főpolgármester- jelöltje, Falus Ferenc beszédét a DK rendezvényén, az Egyetem téren. Higgadt, csendes személye ezúttal harcosabb oldalát mutatta, egyértelműen elmarasztalta az Orbán-rezsimet és annak budapesti helytartóját, Tarlós Istvánt. Orvos vagyok, gyógyítani akarok – jelentette ki, s joggal, hiszen a város valóban beteg. Leghatásosabb, konkrét célú és jellegű kijelentése volt: egyetlen ember szeszélyének kielégítése, a miniszterelnökség Várba költöztetése helyett, annak költségeit fordítsák a hármas metró rekonstrukciójára. Mindenki tudja, hogy értelmetlen dolgokra, látványberuházásokra mennek el a százmilliárdok, miközben sok, fontos dologra nincs pénz. A két program szembeállítása azonban sokkal hatásosabb, mint amikor a jelöltek a korrupció felszámolásáról, az élhető városról, a közönség meghallgatásáról és egyéb fontos, de általános dolgokról beszélnek. Másik, kézzelfogható követelése, amely a Népszava-interjúban olvasható: a fővárosról a döntések helyben szülessenek, ne Felcsúton – ezt is mindenki értette. Érdemi egyeztetéseket ígért a lakossággal a helyi ügyekről, ami szokatlanul újszerű lenne a Fidesz diktátumaihoz képest. Új beruházások helyett a meglévő intézményeket kellene támogatni – ez is valami egészen más, mint az eddigi gyakorlat. Azt hiszem, Falus Ferenc jó választás. Esélyeit nem tudom felmérni, de kívánok neki sikert, baloldali győzelmet, és azt, hogy legyen ereje ostoba, gonosz és népellenes kormányunkkal szemben a budapesti lakosság érdekeit képviselni. Nagy kérdés, lehetséges-e ez.