MNB;Országgyűlés;devizahitel;elszámoltatás;bankok;Trócsányi László;

2014-09-17 07:00:00

Csúszik az elszámolás

Az elszámolási törvényjavaslat az elszámolásnak csak az általános polgári jogi szabályait határozza meg, a részletszabályok kidolgozására a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kap felhatalmazást - erről beszélt Trócsányi László keddi parlamenti expozéjában. A rendeleti szintű szabályozás előnyének azt tartja, hogy a parlament kikerülésével rugalmasabb reagálást tesz lehetővé.

Egy hét alatt "lezavarja" az Országgyűlés az úgynevezett elszámolási törvényt, amelynek parlamenti vitája tegnap kezdődött meg. A kormány ezúttal a várakozásoktól eltérően nem a nemzetgazdasági minisztert jelölte ki a törvényjavaslat kidolgozójának és előterjesztőjének, hanem a funkciójában még sokkal kevesebb tapasztalatot szerzett igazságügy minisztert. Trócsányi László - minden bizonnyal Matolcsy György jegybankelnök ötletétől vezettetve - továbbpasszolta a részletszabályok kidolgozásának feladatát az MNB-hez. Így parlamenti expozé tulajdonképpen a keretszabályok ismertetésére szorítkozott.

Az elszámolás főszabálya: az érvénytelen szerződéses kikötések alkalmazása miatt keletkezett túlfizetést előtörlesztésként kell figyelembe venni. Ennek lényege, hogy az ügyfelet a törvényjavaslat olyan helyzetbe kívánja hozni, mintha a szerződéskötés időpontja óta a törvényes árfolyamon és a szerződéskötéskori, eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás. Egy korábbi döntés értelmében a törvényes árfolyam alatt a jegybanki középárfolyamot értik. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Népszavának erről azt mondta, hogy nem is lehet másként tenni, ugyanis csak az MNB historikus adatsora rögzíti a mindenkori aktuális kurzust. A törvényjavaslat azt is előírja, hogy a fennálló szerződésekhez kapcsolódóan a hitelintézeteknek újra kell számolniuk a tartozás teljes összegét, valamint meg kell határozniuk a jövőbeni törlesztőrészleteket is.

Lezárt szerződéseknél a túlfizetést a hitelintézet ténylegesen kifizeti majd a fogyasztónak. A bankokat a 2009. július 26. után megszűnt szerződéseknél terheli elszámolási kötelezettség. (Korábban még arról volt szó, hogy 2004-ben kezdődött az elszámolási időszak, mivel ez kimerítette volna a visszamenőlegesség törvényi tilalmát, így a kormány megfelezte az elszámolási időszakot, ami már megfelel a hazai joggyakorlatnak.) Információnk szerint a lejárt szerződésekhez kapcsolódó ügyfeleknek 10 ezer forintos eljárási illetéket kell befizetniük, hogy ügyüket elintézzék, bár ezt a pénzt az elszámoláskor - ha van mit visszafizetni - akkor visszakapja az ügyfél.

A végtörlesztők esetében össze kell vetni a korábban kapott kedvezményt és a túlfizetett összeget, s az esetleges különbözet jár vissza az ügyfeleknek. Az árfolyamgátba belépett adósoknál a túlfizetett összeget elsősorban a gyűjtőszámlán írják jóvá. (A jenhiteleseknél érdekes a helyzet, mert akadt olyan időszak, amelynél a japán fizetőeszköz árfolyama gyengébb volt, mint az árfolyamgátba lépéskor.)
A miniszter a 2015-ös évet nevezte az elszámolások esztendejének, holott korábban 2014-re ígérte a kormány a lakossági devizahitelek "kivezetését" a piacról.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy az elszámolási törvény nyomán javulhat-e a fizetési fegyelem. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint a 90 napon túl tartozó adósok száma érdemben nem csökken majd, tehát az ő megmentésükről szó sincs. Álláspontja szerint arról nem szabad megfeledkezni, hogy elszámolás ide vagy oda, a bankokra egy piacgazdaságban szükség van. Burány Sándor szocialista képviselő is ennek szellemében nyújtott be módosítást a törvényhez, azt javasolva, hogy a 2016 közepéig tervezett kamatváltoztatási tilalom ideje alatt a jegybanki alapkamat módosulásait beépíthessék a pénzintézetek.

                                    Az elszámolásról értesítést kapnak
2015. január 15-29-e között azok a devizahitelesek, akiknek a bankja nem perelt
2015. február 14-28-a között azok a devizahitelesek, akiknek a bankja perelt
2015. április 16-30-a között azok a forinthitelesek, akiknek a bankja nem perelt
2015. augusztus 15-29-e között azok a forinthitelesek, akiknek a bankja perelt
2015. november 30-ig a végtörlesztők
(A perben érintettek legkésőbb a jogerős döntést követő 60. napon kapnak értesítést.)
                            Balogh: Csökkenhet a bankok vesztesége
Aktívan közreműködik a devizahitelek elszámolásában, valamint a devizahitelek átváltásában az MNB - nyilatkozta Balog Ádám alelnök. A jegybank elő fogja írni azt, hogy az elszámolásról az ügyfelek írásos tájékoztatást kapjanak. Az alelnök emlékeztetett arra, hogy az elszámolási törvény kiveszi a tisztességtelenség vélelme alól a 2010. november 27-e után folyósított forinthiteleket. Emiatt az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot indít a 2010. november 27. után devizában folyósított és törlesztett, valamint a forinthitelek esetében. Ha az MNB szabálytalanságot tár fel közérdekű keresettel pereket indít.
A jegybank számításai szerint az elszámolási törvény közel 1000 milliárd forintos visszatérítést jelent, ami átlagosan 25 százalékkal csökkentheti az adósok törlesztő részleteit. De az elszámolás végén nem 1000 milliárd forint lesz a bankok nettó vesztesége. A bruttó veszteség ugyan elérheti ezt az összeget, ugyanakkor 150-200 milliárd forinttal mérséklődhet a bankok által a múltban képzett értékvesztés visszaírása miatt. Ezt egyrészt azért tehetik meg, mert az adósságcsökkentés következtében az ügyfelek könnyebben törleszthetnek, így csökken a nem teljesítés valószínűsége, másrészt a nem teljesítő adósok miatt jövőbeli veszteségekre már elszámolt értékvesztést is vissza lehet írni, mivel az adósságcsökkentés következtében kisebb lesz a nem teljesítők aránya. Az értékvesztés visszaírása mellett az adó-visszatérítések is csökkenthetik ezt a bruttó veszteséget.
Az elszámolás miatt 3 milliárd eurónyi, a forintosítás miatt pedig, ha az átváltás csak a lakossági deviza alapú jelzáloghiteleket érinti, 8-9 milliárd eurónyi, vagyis összességében a bankok 11-12 milliárd euró többlet-devizakeresletet teremtenek rövid idő alatt a piacon. Mindez erős nyomást helyezhet a forint árfolyamára, aminek ellensúlyozására a devizahitelek kivezetésében az MNB-nek is indokolt szerepet vállalnia. A jegybank készen áll a devizahitelek kivezetésének elősegítésére, az ehhez szükséges eszközöket pedig hamarosan bejelenti - közölte Balogh Ádám, az MNB alelnöke.