Hét jó tanács emlékezetünk megőrzésére

Publikálás dátuma
2014.09.18. 15:35
Fotó: Repubblica.it.
Negyvennégy millióan szenvednek világszerte Alzheimer-kórban és a Global Report 2014-es előrejelzése szerint számuk 2030-ra megduplázódhat. Másfél évtized múlva a betegek 71-%-a szegény és közepesen fejlett országokban fog élni. Nem véletlenül a szeptember 21-én 30. alkalommal megrendezett Alzheimer-kór elleni világnap fő témája a súlyos emlékezetvesztéssel járó betegség megelőzése, a kockázat csökkentése.

Az Alzheimer-kór részben genetikai okokra vezethető vissza, részben pedig környezeti tényezőkre. A cambridge-i egyetem tanulmánya szerint, amelyet a Lancet című mértékadó orvosi szaklap tett közzé, ennek a betegségnek hét rizikófaktora van: a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a kóros elhízás, a mozgáshiány, a depresszió, a dohányzás és nem utolsó sorban a gyenge szellemi tevékenység. A szakértők abban valamennyien egyetértenek, hogy az életvitelhez kötődő tényezők azok, amelyek megváltoztatásával lehet a kockázatot csökkenteni. Ezekkel néhány év alatt akár 9 millió ember is elkerülheti az Alzheimer-kórt. Annál is inkább, mert az már bizonyítást nyert, hogy e minden harmadik eset a helytelen életmódra vezethető vissza.

A táplálkozás, valamint a fizikai-mentális aktivitás fontossága számos kutatás tárgya volt az elmúlt években. A George Washington School of Medicine nemzetközi szakértő-gárdája Neal Barnard professzor vezetésével egyenesen kockázat-csökkentő irányelveket dolgozott ki, amelyeket a Neurobiology of Aging című szakfolyóiratban publikáltak.  

Íme az Alzheimer-ellenes hét szabály. 1. Csökkentsük a telített és transz-zsírok bevitelének mennyiségét. Az előbbiek elsősorban a tejtermékekben, a húsokban, bizonyos olajokban, a másodikak pedig főleg az édességekben vannak. 2. Fogyasszunk több növényi eredetű táplálékot, zöldséget, gyümölcsöt, teljes őrlésű gabonákat.  3. Minden nap fogyasszon 15 gramm E-vitamint (a zöldségek mellett olajos magvak, pl. a dió alkalmas erre). 4. naponta 2,4 mikrogrammnak megfelelő B12 vitamint is vigyünk be a szervezetbe. 5. Kerüljük az olyan multivitamin készítményeket, amelyekben a napi adag meghaladja a férfiaknál 8, nőknél a 18 milligramm vasat és az 1 milligramm rezet. 6. Kerüljük az alumínium tartalmú termékeket és eszközöket. És végül 7. hetente két óra hosszat végezzünk aerobik-gyakorlatokat.

 Ez utóbbit azért vélhetően – fizikai állapotunktól, korunktól függően – kiválthatunk más sporttal is. Mindezek mellett természetesen a legfontosabb agyunk folyamatos tornáztatása: olvasás, sakk, rejtvény, sudoku, a több nyelven beszélőknek fordítás. És nem feledkezhetünk el az emberi kommunikációról sem, az önmagunkba való bezárkózás ugyanis a legjobb „módja” a szellemi leépülésnek.

Szerző

99 évesen is csúcsformában

Publikálás dátuma
2014.09.16. 14:24
Fotó: Thinstock
Az idős korral együtt járó leépülés okozója lehet számos fül-orr-gégészeti betegség, mint például a hallásromlás, a szédülés vagy a szaglásvesztés. Komolyan kell venni az olyan panaszokat is, mint a fülzúgás vagy füldugulás, mert veszélyes betegségek is állhatnak mögöttük, melyeket csak akkor lehet eredményesen gyógyítani, ha időben felfedezzük őket – figyelmeztet dr. Tamás László a Semmelweis Egyetem Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója. Ezeknek a betegségeknek a megelőzése érdekében a klinika munkatársai ingyenes szűréseket, előadásokat tartanak szeptember 26-án, a Kutatók Éjszakája alkalmából.

A legtöbb idős ember mindennapjait megkeseríti a nagyothallás. Hatvan év felett a magyar lakosság több mint kétharmadát érinti a betegség. Az igazgató kiemeli: a legfrissebb kutatások szerint azok az idős emberek, akik nem használnak hallókészüléket sokkal hamarabb leépülnek, mint akik elfogadják és használják azt. Ennek az a magyarázata, hogy a süketség a mindennapi társas kapcsolatok leépüléséhez, elmagányosodáshoz vezet, mely beszűkíti az agyi tevékenységet és fokozza a leépülés esélyét.

Az igazgató elmondta, hogy a fül receptorai, a belsőfül szőrsejtjei már veleszületetten és újszülöttkortól az egész élet folyamán bármikor károsodhatnak. Ismeretes, hogy akár egy túl hangos koncert vagy egy rossz szokás (pl. fülhallgatón hangosan hallgatott zene) is komoly károsodáshoz vezethet, 5-10 év alatt pedig súlyos fokú hallásromlás alakulhat ki. Ugyancsak komoly tünet lehet a fülzúgás és a füldugulás is, ha nem múlik el pár napon belül. Ilyenkor fontos, hogy minél hamarabb jelentkezzen a beteg orvosnál, mert idegi eredetű halláscsökkenés esetén minden nappal csökken az esélye annak, hogy a beteg visszanyerhesse hallását.

Dr. Tamás László szerint hasonlóan komolyan kell venni a szédülést is, mert az egyensúlyszerv receptorainak és idegi pályáinak betegségeire utalhat. Ez keringési problémák (érszűkületek) és vírusos betegségek hatására is kialakulhat, ugyanúgy mint a halláskárosodás. A mindennapokban nemcsak a szédülés, de a szaglásvesztés is nagyfokú életminőség romlást okozhat, mely nem korfüggő. Ha pedig tompul a szaglás, ezzel együtt az ízérzés is romlik. Okozhatják felső légúti betegségek, fertőzések vagy orrpolip, de akár utalhat az agyban keletkező súlyos daganatra is, ezért mindenképpen ki kell vizsgáltatni – tanácsolja az igazgató.

Az igazgató tapasztalata az, hogy sajnos a legtöbben már csak akkor jelentkeznek vizsgálatra, ha komoly panaszuk van. Véleménye szerint szájüregi (garat, gége) szűrést a rák megelőzése érdekében kétévente mindenkinek el kellene végeztetnie, aki dohányzik vagy városban él.

Mindezen betegségeket érintő előadásokkal és szűrésekkel várják a klinika munkatársai az érdeklődőket a Semmelweis Egyetemen az Elméleti Orvostudományi Központban, a Kutatók Éjszakáján. A résztvevők megtudhatják, hogy mit kell tenniük, hogy 99 évesen is csúcsformában legyenek. 

Szerző

Legyél hős! Ments életet!

Publikálás dátuma
2014.09.13. 09:45
Forrás: Magyar Vöröskereszt
Veszélyhelyzetekben az emberi életek kilencven százalékát a helyszínen jelenlévő civilek mentik meg - derül ki a Nemzetközi Vöröskereszt adataiból. Az Elsősegélynyújtás Világnapján ezúttal a veszélyhelyzetek és katasztrófák idején nyújtott elsősegély fontosságára hívja fel a figyelmet a Vöröskereszt. 

Minden ötödik másodpercben meghal valaki a világon valamilyen sérülés következtében. Legyen az baleset, vagy természeti katasztrófa, mindannyian kerülhetünk veszélyhelyzetbe. Ez bárkit, bárhol, bármikor érinthet. Minél több az elsősegélynyújtásra kiképzett és annak használatára felkészült ember, annál nagyobb eséllyel előzhetjük meg a sérülésekkel összefüggő halálesetek bekövetkezését nap, mint nap.

Veszélyhelyzetekben az életek kilencven százalékát a helyszínen jelenlévő emberek mentik meg – hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Vöröskereszt. Képzettnek lenni az elsősegélynyújtás terén csökkenti a sebezhetőségeket, és segíti az alkalmazkodó képes közösségek megteremtését, felkészíti az embereket arra, hogy hogyan reagáljanak egy újabb katasztrófa esetén.

Szeptember 13-án, az Elsősegélynyújtás Világnapján azok a „hős elsősegélynyújtók” állnak a középpontban, akikre szükségünk van, hogy felkészülten életeket mentsenek katasztrófák és napi veszélyhelyzetek esetén is.

Sokszor a félelem és az elsősegélynyújtásban való jártasság hiánya jelent akadályt, amikor egy élet forog kockán és cselekedni kell. Az újraélesztés (CPR) megkétszerezheti, vagy háromszorozhatja az áldozat esélyét a túlélésre, ha a hirtelen szívmegállás után azonnal és helyesen alkalmazzák. Ám csak az áldozatok harminckét százaléka kap segítséget a jelenlévő szemlélőktől – derül ki a világméretű felmérés adataiból.

A Vöröskereszt Vörösfélhold Mozgalom, a világ vezető elsősegélynyújtást oktató és szolgáltató szervezeteinek egyike, 14 millió embert oktat évente életmentő ismeretekre.

A Magyar Vöröskereszt egyik legismertebb alapfeladata - a véradás mellett- az elsősegélynyújtó ismeretek terjesztése, oktatása. A Vöröskeresztnek országosan mintegy 10 ezer elsősegélynyújtó önkéntese van, csak tavaly 70 ezren tettek sikeres közúti elsősegélynyújtó vizsgát a hazai legnagyobb humanitárius szervezetnél.

Idén 43. alkalommal szervezte meg Országos Elsősegélynyújtó Versenyét, melyen évről-évre 300 fiatal elsősegélynyújtó méri össze tudását. A Magyar Vöröskereszt egyik legnépszerűbb programja Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálat, ahol képzett vöröskeresztes önkéntesek 2007 óta 27 245 strandoló sérülését látták el szakszerűen, a szolgálat indulása óta négy esetben életet is mentettek.

Szeptember 13-án, az Elsősegélynyújtás Világnapja alkalmából és az elkövetkezendő napokban a Magyar Vöröskereszt országszerte több településen  – Budapest, Pécs, Miskolc, Szeged, Dunaújváros, Győr, Debrecen – újraélesztési és elsősegély-bemutatókat, villámtanfolyamokat, nyílt szakkört, baleseti szimulációkat szervez, hogy felhívja a társadalom figyelmét az elsősegélynyújtás fontosságára. 

Részletes program és bővebb információ: www.voroskereszt.hu

Szerző