Ezüstérmes magyar matekosok

Ezüstérmet szerzett a magyar fiatalokból álló csapat a Drezdában rendezett 8. Közép-európai Matematikai Olimpián, ahol az egyéni versenyben is minden csapattag díjazott lett - tájékoztatta a szervezők képviselője kedden az MTI-t.

 Pintér Ferenc, a Zalai Matematikai Tehetségekért Alapítvány kuratóriumi titkára elmondta: a hattagú magyar csapat Lengyelország mögött végzett a második helyen. Az egyéni versenyben mind a hat diák díjazott lett, a legjobban teljesítők sorában aranyérmet szerzett Williams Kada (szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium), ezüstérmes lett Szabó Barnabás (budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium), bronzérmet nyert Fekete Panna Tímea (pécsi Leővey Klára Gimnázium), Gyulai-Nagy Suzina és Nagy-György Pál (szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium), valamint Szőke Tamás (miskolci Földes Ferenc Gimnázium).

A közép-európai matematikai olimpián Magyarország csapata hetedszer vett részt a Zalai Matematikai Tehetségekért Alapítvány és a Bolyai János Matematikai Társulat anyagi támogatásával és szervezésében. Az olimpián Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Németország, Svájc, Szlovákia, Szlovénia versenyzői vetélkedtek.

A magyar fiatalok csapatát Hujter Bálint és Szoldatics József, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárai vezették, rajtuk kívül az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola tanárai segítették a fiatalok felkészülését.

Szerző

Különdíjas fiatal magyar tudós

Különdíjban részesült az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyén Varsóban a Magyarországot két másik diákkal együtt képviselő vajdasági Rozsnyik Szabolcs, aki a többfalú szén nanocső kompozitok fotokémiai tulajdonságainak vizsgálatával érdemelte ki a 30 különdíj egyikét.

 Az Európai Unió fiatal feltalálók és tudósjelöltek számára kiírt versenyét 26. alkalommal rendezték meg. A kedd este zárult megmérettetés díjátadóján a Nobel-békedíjas Lech Walesa volt lengyel elnök is jelen volt - tájékoztatta az MTI-t a varsói magyar nagykövetség.

A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumban tanuló Rozsnyik Szabolcs jutalma egy egyhetes szakmai látogatás Grenoble-ba, az Európai Szinkrotronsugárzási Központba (European Synchrotron Radiation Facility, ESRF).

A 18 éves fiatal tudós díjazott projektjének célja egy olyan eljárás kidolgozása, amelynek segítségével előre meghatározott tulajdonságú kompozitanyagokat lehet előállítani - az ebben rejlő lehetőségek többek között a gyógyászatban és gyógyszeriparban, az autóiparban és az építőiparban is felhasználhatók.

Idén 45 országból 119 résztvevője volt a versenynek, amelyen három első díjat osztottak ki: két portugál és egy cseh tudósjelölt diadalmaskodott matematikai, biológiai, illetve fizikai témákkal. Kiosztottak három második díjat és számtalan különdíjat is.

Magyarország tavaly Prágában egy harmadik és egy különdíjat nyert Zsombori Balázs, illetve Hegyesi Donát Sándor révén. Utóbbi szintén az ESRF-be látogathatott el.

Az európai ifjú tudósok négylépcsős versenyének első két fordulóját a részt vevő országok bonyolítják, ahonnan a kiválasztott legjobb két-három pályamunkáról a nemzetközi bírálóbizottság mond véleményt. A kiválasztottak egy háromnapos prezentáción vesznek részt, ahol a nemzetközi zsűri személyes konzultációk során alakítja ki a végleges sorrendet.

Szerző
Témák
EU Lengyelország

Rejtélyes kacsacsőrű dinoszauruszra bukkantak

Publikálás dátuma
2014.09.23. 16:12
Illusztráció. Fotó: Nicky Loh/Getty Images
Óriási orrú, kacsacsőrű, 75 millió éves növényevő dinoszauruszra bukkantak az amerikai Utah államban. A szokatlan testrész szerepét egyelőre találgatják a tudósok.

Gigászi szaglószerve miatt adták neki a Rhinorex condrupus, vagyis az orrkirály nevet. Testméretéhez képest ennek az ősállatnak volt ugyanis a legnagyobb orrnyílása a kacsacsőrű dinoszauruszok közül - idézte a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál Terry Gatest, az Észak-Karolinai Állami Egyetem és az Észak-Karolinai Természettudományi Múzeum kutatóját.

"Rejtély, mi lehetett a szerepe egy ekkora orrnak: ha ez az állat rokonaira hasonlított, valószínűleg nem volt kitűnő szaglása, ám lehet, hogy az orr az ellenkező neműek vonzására szolgált, vagy a fajtársak erről ismerhették fel egymást. Elképzelhető, hogy a növénytépő csőr gigászi toldaléka volt" - írta közleményében Gates.

A növényevő ősgyík a hadrosaurusok, más néven kacsacsőrű dinoszauruszok nemébe tartozott. A hadrosaurusok fejét általában taraj díszítette, melynek célja talán a kommunikáció volt, ám a csoport egyes fajai - köztük a friss lelet is - tarajtalanok voltak.

Gates és kutatótársa, Rodney Sheetz, a Brigham Young Őslénytani Múzeum munkatársa egy csontvázrészletet és egy koponyát vett észre a Brigham Young Egyetem (BYU) egyik raktárában. A kövületeket, a vidék egyetlen hadorsaurus-maradványát az 1990-es években fedezték fel az utahi Book Cliffsben.

"Szinte ép volt a koponya, de a preparálása nehéznek bizonyult: két évbe telt kiásni a kövülteteket a homokkőből, ahová beágyazódtak, mintha betonútból kellett volna kikaparni őket" - írta Gates. Ahogy összerakták a koponyát, rájöttek, hogy új fajt fedeztek fel. A Rhinorex condrupus mintegy 9 méter hosszú és majdnem négy tonna lehetett, mikor élt, és a parttól 80 kilométerre elterülő ingoványos vidékeken gázolt.

A kutatók nem biztosak abban, hogyan pusztult el az egyed, bár a csontokat a talajba temetve találták, ami arra utalhat, hogy folyómederben érte a vég. "A bőr fennmaradt lenyomatai arról tanúskodnak, hogy halála után viszonylag gyorsan a talajba ágyazódott a tetem, a csontok az eredeti helyükről nem mozdultak el, tehát bármi is történt, az gyorsan ölte meg az állatot" - írta Gates.

"Talán krokodil végzett vele: a hüllő lesből rátámadt, gyorsan elpusztította, majd tett arról, hogy a tetem a vízfenékre jusson. Gigászi krokodilok maradványai is előkerültek ezen a helyen" - tette hozzá a kutató.

(http://www.livescience.com/47940-big-nosed-dinosaur-discovered.html)

Szerző