Befagyhat télen az orosz gázszállítás

Publikálás dátuma
2014.09.25. 07:16
Illusztráció. Fotó: Népszava
Az ukrán gázimportőr vállalat vezetője szerint óriási az esélye annak, hogy Oroszország a télen leállítja európai gázszállításait - írta a napi.hu. Moszkva szerinte ezzel akar engedményeket kicsikarni az EU-tól néhány vitatott kérdésben.

Az orosz gáz 80 százaléka utazik át Európa felé Ukrajnán, így a tranzit leállítása pótolhatatlan hiányt okozna. Koboljev arra alapozza feltételezését, hogy szerinte a Gazprom zsarolni akarja az EU-t az Opal gázvezetékkel kapcsolatban. Ez köti össze Kelet-Közép-Európa vezetékhálózatát az Ukrajnát északról megkerülő Északi-Áramlattal. A jelenlegi megállapodás szerint a Gazprom csak fele részben használhatja ki az évi 36 milliárd köbméter gáz szállítására képes Opal kapacitását.

Brüsszel ezzel a korlátozással akarja biztosítani, hogy a gázszállítók versenyezzenek az Opal használatáért. Az orosz exportőrön kívül azonban nem tolonganak a jelentkezők, ezért a Gazprom teljesen fel akarja tölteni orosz gázzal a kritikusan fontos vezetéket. Ezzel mérsékelhetné függését az ukrán tranzittól.

A Naftogaz feje szerint az oroszok hosszabb távon teljesen ki akarják hagyni Ukrajnát az európai gázbizniszből, ezért a téli leállással van egy további céljuk is. Nevezetesen rá akarják kényszeríteni az EU-t, hogy újra engedélyezze a Fekete-tenger fenekén végigfutó Déli Áramlat megépítését. A Moszkva elleni szankciók részeként ugyanis Brüsszel rászorította a bolgár kormányt, hogy állítsa le a vezeték ottani szakaszának lefektetésével kapcsolatos engedélyezési eljárást.

Szerző

Titokban reformokra készül a kormány

Publikálás dátuma
2014.09.24. 21:00
Fotó: Thinkstock
A kormány a 2010-ben kezdődött előző ciklusához kanyarodik vissza, amikor ismét a takarékos költségvetésről beszél és az államháztartás kiadási oldalának csökkentését emlegeti. Az eltelt négy és félévben leírt vargabetű jószerével egyetlen eredménye, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól és azóta ha tűzzel-vassal is, de a kritikus szint alatt tartja a kormány a hiányt. A szerkezeti, elosztási rendszerek reformját - ha lesznek - a kabinet eddigi intézkedéseinek többségéhez hasonlóan erőből viszi majd végig, a társadalmi egyeztetéseket várhatóan mellőzi.

A FIDESZ-KDNP kormányok eddigi gazdaságpolitikája látszólagos sikereket hozott. Magas az idei növekedés, a hiány tartható, ám a hosszabb távú kilátásokkal bajban van az ország. Nemzetközi és hazai elemzők is az idei évre várt 3 százaléknál is magasabb gazdasági növekedés ellenére úgy látják, hogy 1-2 százalék közé tehető a gazdaságban rejlő növekedési képesség.

Ez pedig kevés ahhoz, hogy fenntarthatóan csökkenteni lehessen az államadósságot, a hiánytartás is nagy odafigyelést igényelne. Ez utóbbi kordában tartására költségvetés kiadási oldalának mérséklése elengedhetetlen, mivel hogy elvenni, beszedni már nemigen van honnan. Különösen, hogy az unióból érkező jelzések szerint nem lesz elég a 3 százalékos deficitszint tartása, hanem jóval az alá kell menni.

A kormány az elmúlt négy és fél évben mondhatni egyfolytában megszorított. Összességében 3000 milliárd forintot vett el az emberektől, vállalatoktól, intézményektől, csak hogy a "saját lábára" állhasson és megvalósíthassa a kedve szerinti gazdaságpolitikát. Magyarán megszabaduljon a Nemzetközi Valutaalap (IMF) rendszeres ellenőrzéseitől, valamint az Európai Unió se vegzálhassa a három százalékot meghaladó költségvetési hiány miatt.

Most újra kezdődhet a költségvetési konszolidációnak keresztelt megszorítási hullám, hiszen bárhonnan is veszi el a kormány az eddig "megszokott" költségvetési forrásokat, ott bezárások, elbocsátások várhatóak. A Varga Mihály által bejelentett, néhány év alatt elérendő 45 százalékos újraelosztási arány mintegy 1500-1700 milliárd forint kivételét jelenti az államháztartás rendszeréből a költségvetés kiadási oldalán.

A részletekkel még adós a kormány, ezeket legkésőbb a jövő évi költségvetés október végi benyújtásakor ismerheti meg az ország. Ennek ellenére a közgazdászszakma nem elutasító  a kormányzati  elképzelésekkel szemben, de mindenki mondja: az ördög a részletekben lakozik.

Növekedési áldozattal járt a hiánycsökkentés
Ha végignézünk a második Orbán-kormány adóintézkedésein, jól látszik, hogy az időleges költségvetési egyensúlyt kőkemény megszorításokkal érték el - persze segített az államosított magánnyugdíj-pénztári vagyon is. Emellett azonban egy sor új, fogyasztást terhelő adót vezetett be a kabinet, a meglévőeket pedig emelte. Alejandro Guerson IMF szakértő egy korábbi, a magyarországi folyamatokat példaként használó tanulmánya rámutat, hogy hosszú távon ez a módszer jár a legnagyobb növekedési áldozattal.
Az IMF tanulmányának értékelése szerint a leginkább kedvező hatása a költségvetési kiadások csökkentésének van. Ezek azok a klasszikus megszorítások, amelyet a kormány többször, határozottan elutasított, és amelyek miatt - legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint - nem tudott megállapodni egy újabb hitelszerződésről az IMF-fel. Ilyen kiadáscsökkentések esetében a rövid távú növekedési és beruházási áldozatok csekélyek, hosszabb távon azonban kifejezetten pozitív hatással lehet számolni. Ennek oka, hogy a módszer nem veti vissza a beruházásokat.
A kormány érve ez ellen az volt, hogy a politikai egyensúly azonban megbomlik a megszorítások hatására - mivel a lakosság azonnal érzi a megszorítások hatását saját pénztárcáján. A második Orbán-kormány intézkedései álságosak voltak: mégis a lakosság zsebéből vette a költségvetési kiigazításhoz szükséges bevételeket túlnyomó részét, csak épp kerülőúton: látszólag a cégeket adóztatta, ám azok rendre áthárították a különadóikat.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke is hasonlóan vélekedik, hozzátéve, hogy más kormányok is megpróbálkoztak már a kiadások megnyirbálásával, de sohasem sikerült tartós eredményt elérniük, mert a régi struktúrákban előbb-utóbb visszaállt a korábbi állapot. A gazdaságkutató szerint, ha az állami újraelosztás csökkentése strukturális változásokkal fog együtt járni, akkor azt a helyes irányba tett lépésként lehet értékelni. Egy ilyen nagyságrendű változást azonban nagyon jó lenne megvitatni az érintettekkel, és főleg nem egyszerre bevezetni - tette hozzá. Fontos lenne a szakmai egyeztetés mellett széles körben tájékoztatni a közvéleményt is, és meggyőzni a társadalmat arról, hogy ezekre az intézkedésekre szükség van.

Hogy ez mennyire így van, azt korábbi strukturális reformkísérletek sorsa is igazolja, amelyek éppen a társadalom ellenállásán buktak meg.

Jó példa lehet erre az egészség-, vagy az oktatásügy. Ha például az egészségügyi ellátásban a jelenleginél sokkal több lenne az egynapos ellátás, nagyobb hangsúlyt kapna a megelőzés, ha urambocsá' nem 100, hanem csak 50 kórház lenne, de azok rendelkeznek helikopter leszállóhellyel is, akkor a jelenleginél jóval korszerűbb szolgáltatást lehet nyújtani, esetleg még kevesebb pénzért is - fejtette ki Vértes András. Igaz - tette hozzá -, ebből az ágazatból nemigen lehet már pénzt kivonni, sőt, előbb forrásokat kellene megnyitni a számára. Svédországban ma már "csak" 30 kórház látja el az országot.

Vannak azonban olyan területek, ahol igencsak lenne mit megtakarítani - állítja Vértes. Így például a Magyar Államvasutak (MÁV) évente súlyos milliárdjaiba kerülnek az adófizetőknek. A kormánypárt gondolkodásáról, politizálásáról az is sokat elárul, hogy míg ellenzékben a Fidesz tűzzel-vassal vívott szabadságharcot a vasúti szárnyvonalakért, később ígérete ellenére a felszámolt mellékvonalaknak csak töredékét indította újra. És most már semmi nem utal arra, hogy szándéka lenne a kormánynak ezen a gyakorlaton változtatni. Ez éppenséggel helyes döntés volt, hiszen ahol napi két szerelvény közlekedett, vagy közlekedik, a vasút pótolható akár egy mikrobusszal is.

Az államigazgatásban, állami bürokráciában az "N"-nel kezdődő intézmények létjogosultságának felülvizsgálatával kellene kezdeni a költségtakarékosságot, mert jelenleg a  "Nemzeti" jelzősök száma a végtelen felé tart - figyelmeztetett a GKI elnöke. Nem biztos, hogy szükség van nyelvvédő hivatalra, vagy újabb és újabb magyarság-, valamint történelemfeltáró intézményekre.

Azon is el kellene gondolkodni, hogy megéri-e és mennyibe kerül az újabban divatos államosítás. A számítások azt mutatják, hogy a közszolgáltatás újabb intézményei évente 300 milliárd forintos támogatásra szorulnak majd, s ebben nincs benne a megvásárlásukra költött, vagy arra szánt pénz. Persze a vételár nem költségvetési deficitként, "csak" államadóssági tételként jelenik meg. A közszolgáltatások egy része veszteségessé fog válni, míg egy részük már most is az. Erre is állami pénzeket kell költeni - figyelmeztet a GKI elnöke.

Csak amennyi kellett...
Összességében négy év alatt akkora összeget vont ki a kormány a gazdaságból, amennyi a 3 százalékos hiánylimit betartásához kellett. Átlagosan évente 600 milliárd forintos megszorításra volt szükség. A kormány eredeti ígérete az volt, hogy nem kell megszorítás, majd növekedéssel "kinőjük" az adósságot. Ez azonban nem sikerült.
Az elmúlt négy év átlagában a gazdasági növekedés évi egy százalék alatti, az államadósság kisebb-nagyobb hullámzásokkal maradt 80 százalék körül. Kemény munkával ez 2015 végére 78 százalékra csökkenthető. Persze, ha a GDP 2012-ben 3 százalékkal növekedett volna, ahogy a költségvetés számolt, és nem csökkent volna 1,7 százalékkal, akkor másként alakult volna ez a küzdelem is.
Ehelyett az államháztartás loholt az események után, év közben is többször kellett módosítani a költségvetést - értékelte az elmúlt négy évet Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár egy lapunkban korábban adott interjúban.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a mostani költségvetési lefaragásokkal ellentétben az előző több mint négy évben brutális megszorításokat vert át a kormány. Az ágazati adóként, bankok, infomatikai, hírközlési, kereskedelemi cégek, valamint  energiaszolgáltatók, és még lehetne folytatni a sort, az előző ciklusban mintegy 1000 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, ezzel a kormány jelentős jövedelemelvonást hajtott végre a gazdaságban. Emiatt csak látszólag kedvező a vállalkozások számára, hogy a nagyvállalatok társasági adója csak 19, a kicsiké 10 százalék, mert éppen a fejlődőképes, modernizációt ösztönző ágazatokat sújtotta extra adóval a kormány. Ugyancsak rengeteg pénzt vontak ki a szociális rendszerből is. Európában sehol nem vezettek be 3 hónapos munkanélküli segélyt, miközben minden kutatás azt bizonyítja, hog a legtöbb álláskereső legalább egy évig nem tud elhelyezkedni - emelte ki a gazdaságkutató.

Vértes András az oktatás területén is indokoltnak látja a strukturális változtatásokat, mert a jelenlegi rendszerbe nincs sok értelme beruházni. Lehet vitázni azon, hogy nincs szükség ennyi főiskolára, egyetemre, de nem is a számuk a lényeg, hanem az, hogy elegendő kiművelt emberfővel gyarapítsák az országot, mint történik ez Európa számos országában. Nagyobb gond, hogy az általános iskolákból kikerülő fiatalok mintegy 20 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis ismeri a betűket, de nem érti az elolvasott szöveget.

A kormány - legalábbis belső kommunikációban nem fogja használni - kifelé valószínűleg beveti a strukturális reform kifejezést, mert azt a befektetők szívesen hallják és ez jót tesz a forintnak is és az állampapír hozamoknak is. Erre utal az is, hogy az önkormányzati választások előtt tagadta a kormányzat, hogy mélyreható változtatásokra készülne.

Kétségtelen, hogy az előző évek hatalmas mértékű megszorításai nyomán sikerként könyvelhető el, hogy Magyarország egy évtized után kikerült a túlzott deficiteljárás alól - ismerte el Vértes András is. A baj csak az, hogy a második Orbán kormány sem tudott változtatni a perspektíván, vagy perspektívátlanságon. Idén jó növekedéssel zárhatja az évet az ország, de a potenciális gazdasági bővülés továbbra is 1-2 százalék között ingadozhat. Ez legföljebb arra elég, hogy legalább ne maradjunk le még jobban Európához és a régióhoz képest, de akár egy leszakadási pályára is állhatunk - figyelmeztetett a GKI elnöke.

Féltik a nyugdíjasokat a szocialisták
A Fidesz-kormány a rezsicsökkentésnek, vagy a családi adókedvezménynek a kétszeresét veheti vissza a nyugdíjak megadóztatásával, nyugdíjcsökkentéssel, az egészségügy fizetőssé tételével, és a közszférában tervezett tömeges elbocsátásokkal - közölte Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke, frakcióvezető-helyettes. A politikus Varga Mihály pénzügyminiszter keddi, a költségvetés kiadási oldalának lefaragásáról tett bejelentésére reagált.
Lukács emlékeztetett: már korábban kiszivárgott, hogy Orbán Viktor az egészségügy, a nyugdíjak, az oktatás és a közszféra területén azt akarja elérni, hogy „egyre kevesebben éljenek az államból”, ezért olyan változtatásokra készül, amelyek még a Fidesz szavazótáborát is kedvezőtlenül fogják érinteni. Lukács kijelentette: nem véletlen, hogy a miniszterelnök erről még saját frakciójának sem mert beszélni.
A frakcióvezető-helyettes felszólította Varga Mihály gazdasági minisztert, hogy ne halogassa a költségvetés benyújtását október végéig, hanem terjessze azt a Parlament elé szeptember 30-ig. Az embereknek joguk van tudni, hogy a Fidesz az önkormányzati választás után mindenkit az árokba lök: nyugdíjasokat, betegeket, közalkalmazottakat, köztisztviselőket, bérből és fizetésből élő emberek millióit. Ezt csak egyféleképpen lehet megakadályozni: ha azok, akiket fenyegetnek, nem szavaznak rájuk - hangsúlyozta Lukács Zoltán.
A szocialista frakcióvezető-helyettes mellett megszólalt párttársa, a költségvetési bizottság elnöke is, aki szerint is minden idők legnagyobb megszorítására készül a kormány. Burány Sándor szerdai sajtótájékoztatóján felidézte Varga Mihálynak egy konferencián elmondott szavait, amelyek szerinte mintegy 1700 milliárd forintos megszorítást zúdítanak a társadalomra a következő három évben. A szocialista politikus bírálta, hogy mindezt egy olyan négyéves kormányzás után teszi a kabinet, amelynek eredményeként 4 millióan élnek a létminimum alatt. Kijelentette: pártja tiltakozik minden olyan megszorítás ellen, amely ezt a számot növeli.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője úgy vélte, növekedés idején badarság megszorításokról beszélni - idézte fel Burány Sándor, aki szerint ennek ellentmond az elemzők véleménye, miszerint a gazdasági növekedés jövőre már lassulni fog.

Szerző

Rogán: végigvisszük a bankok elszámoltatását

Publikálás dátuma
2014.09.24. 18:37
Fotó: Népszava
A bankszövetség "pökhendi és agresszív" megnyilatkozásai ellenére a kormánytöbbség végigviszi a bankok elszámoltatását - mondta Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

 A politikus jelezte, hogy az elszámolási törvényjavaslatot - érdemi módosítás nélkül - szerda este fogadják el a parlamentben, annak ellenére, hogy a Magyar Bankszövetség és a pénzintézetek "éles támadást indítottak a kormánypártok és az elszámoltatás ellen" a sajtóban, és az Alkotmánybíróságon is próbálják megtámadni a kormányzati intézkedéseket.

Az elszámolási törvény értelmében a bankoknak minden deviza- és forintalapú fogyasztói kölcsönszerződéssel el kell számolniuk, ki kell mutatniuk, mennyi volt az ügyfelek túlfizetése az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt - rögzítette Rogán Antal. A devizahitelek törlesztőrészleteinek csökkenésére először jövő februárban, márciusban, a forinthiteleknél pedig jövő májusban, majd szeptemberben lehet számítani.

Számításaik szerint egy átlag lakáshiteles több mint egymillió forintot kap vissza, egy átlag autóhiteles pedig akár 300-400 ezer forintot.

Rogán Antal azt is mondta, hogy szeretnék, ha az Országgyűlés még az idén elfogadná a "fair bankrendszerről", a lakosság fogyasztási hiteleinek átlátható, "apró betűk nélküli" árazási rendszeréről szóló törvényt. Az átlátható árazás a Fidesz számára azt jelenti - magyarázta -, hogy nem lehet a fogyasztóknak olyan banki hitelterméket kínálni, amelynél a kamatmódosítás szabályai nem egyértelműek. Hozzátette, a német gyakorlatát tanulmányozzák, és várhatóan novemberben egy fél- vagy egész napos Fidesz-KDNP-frakcióülésen foglalkoznak majd érdemben a kérdéssel.

A frakcióvezető közölte egyúttal azt is, továbbra sem adták fel a devizahitelek forintosítására vonatkozó elképzelésüket, minden devizahitelt szeretnének kivezetni a következő évben.

Arra is reagált, hogy szerdán - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előző napi, az államháztartás kiadási oldalának fokozatos csökkentésére vonatkozó nyilatkozata alapján - az ellenzéki pártok képviselői kormányzati megszorításokról beszéltek.

"Ki az a bolond, aki gazdasági növekedés idején megszorításokon gondolkodik? Úgy tűnik, hogy a kis baloldali ellenzéki pártok" - fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője, hangsúlyozva: a kormány politikájának lényege - amin nem kívánnak változtatni - a rezsicsökkentés, a bankok elszámoltatása, a kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentése és a gazdasági növekedés elősegítése.

A politikust arról is kérdezték, hogy Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt és Pintér Sándor belügyminisztert, haladéktalanul bocsássák az Európai Parlament (EP) rendelkezésére azokat az iratokat, amelyek alapján dönthetnek Kovács Béla, a Jobbik kémkedéssel összefüggésbe hozott EP-képviselőjének mentelmi ügyében.

Rogán Antal úgy reagált: amikor Kovács Béla politikai pályafutása elkezdődött, a Gyurcsány-Bajnai-kormány volt hatalmon, amely semmit nem tett azért, hogy fény derüljön arra, kicsoda is valójában Kovács Béla.

Azzal kapcsolatban, hogy Barack Obama amerikai elnök egy New York-i tanácskozáson Magyarországot is a civil társadalmat korlátozó országok között említette, a fideszes frakcióvezető azt mondta: szövetséges - például NATO-szövetséges - országokról lévén szó az ilyen megnyilatkozásokat "kellő türelemmel és megértéssel kell kezelni". "Nem vagyok benne biztos, hogy az Egyesült Államok elnöke minden információval teljes egészében tisztában van" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy természetesen meghallgatják a kritikáját. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország szabad ország, ahol például még a demokratákhoz közel álló Soros Alapítvány is szabadon fejtheti ki tevékenységét, szabadon támogathat civil szervezeteket, ellentétben más országokkal, amelyek esetében nem hallani ilyen amerikai megnyilatkozásokat.

Szerző