Forradalmi hangulat Hongkongban

Publikálás dátuma
2014.09.29. 14:31
Fotó: Anthony Kwan, Gettyimages.
Az egyhetes diáktüntetések és a hétvégi tömegoszlatási kísérletek után hétfőre sem tért vissza az élet a normális kerékvágásba Hongkongban.

 A rendőri jelenlét hétfőn visszafogottabb lett ugyan, de egyes utakon demonstrálók ültek, vagy feküdtek, bankfiókok tucatjai, ékszerüzletek maradtak zárva, más vállalatoknál távmunkában dolgoztak az alkalmazottak. A hongkongi dollár árfolyama hathavi mélypontra süllyedt hétfőn az amerikai dollárral szemben.

A helyi média online jelentése szerint folytatódtak a sztrájkok és a sztrájkfelhívások, újabb tanári közösségek, szakszervezetek döntöttek a munkabeszüntetésről. Politikusok, közszereplők, civilek egyaránt a rendvédelem aránytalan méretű és erejű fellépését bírálták, miután a rendőrök vasárnap paprikaspray-t és könnygázt is bevetettek a többségükben diákok által alkotott többezres tömeg ellen.

Sajtóértesülések szerint a sérültek száma megközelítette a félszázat. Egy részüket már ellátták és elengedték a kórházakból. A South China Morning Post című lap online jelentése szerint egyes helyeken a rendőrök szóban igyekeznek meggyőzni a tüntető csoportokat, hogy tegyék szabaddá a közterületeket.

A hongkongi törvényhozás ellenzéki csoportosulásának 23 tagja rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte a hivatalban lévő kormányzó, Leung Csun-jing felelősségre vonása céljából. Úgy vélték, a rendőrség által a hét végén alkalmazott "erőszak sokkolta a nemzetközi közvéleményt".

A hongkongi tüntetők azért vonultak az utcára, mert nem értenek egyet a 2017-es kormányzóválasztáson alkalmazni kívánt választási eljárás kereteivel. Peking az "egy ország két társadalmi rendszer" és a "magas fokú autonómia" politikáját alkalmazza az országhoz 1997-ben visszakerült volt brit gyarmat esetében. Az alaptörvény szerint, illetve a kínai törvényhozás döntése alapján a város mintegy 5 millió választópolgára 2017-ben szavazhat először a kormányzó személyéről, ám az általános választójog csak korlátozottan érvényesülhet, mivel a jelölteket egy több mint ezerfős jelölőbizottság választja ki. Az elképzelés ellenzői ezt a demokrácia megcsúfolásának tartják.

A hongkongi kormányzó vasárnapi közleményében a tiltakozó megmozdulásokat illegálisnak minősítette és arra figyelmeztette a lakosságot, hogy tartsa távol magát tőlük. Peking a kormányzóválasztás törvényes rendjét nem kívánja ismételt vitára bocsátani és ezt most is megerősítette egy a Hszinhua hírügynökségben idézett szóvivő.

A világsajtóban "esernyős forradalomnak" nevezett hongkongi tiltakozás központi szervezője a Foglald el a központot! polgári engedetlenségi mozgalom az ázsiai pénzügyi központ üzleti negyedének elfoglalását helyezte kilátásba addig, amíg követeléseiket, köztük a kínai törvényhozás döntésének visszavonását nem teljesítik. A kínai külügyi szóvivő pénteken nem csak a megmozdulásokat ítélte el, de azt is hangoztatta, hogy Peking tiltakozik a "törvénytelen mozgalmak" külföldi támogatásának minden formája ellen.

A hongkongi amerikai főkonzulátus közleményében határozott támogatásáról biztosította a hongkongi hagyományokat, a békés gyülekezés, a szólás és a sajtó szabadságát. Ugyanakkor kijelentette, hogy a város politikai fejlődéséről folyó vitában nem kíván állást foglalni és nem támogat egyetlen személyt, vagy csoportosulást sem. Egyúttal minden oldalt visszafogottságra hívott fel.

Tajvan első embere, Ma Jing-csiu elnök hétfőn azt tanácsolta Pekingnek, hogy hallgassa meg a hongkongi emberek hangját, s kezelje tízezrek tüntetését békés módon, óvatosan. A demonstrálókat is békés és ésszerű viselkedésre figyelmeztette, mondván: senki sem szeretne konfliktust. A tajvani kormányfő a helyi törvényhozásban már merészebben fogalmazott és támogatásáról biztosította "a vezetőjük megválasztásának jogáért küzdő" hongkongiakat.

Tajpejben a hongkongi gazdasági, kereskedelmi és kulturális képviselet épülete előtt a hongkongiakkal szimpatizáló tüntetők, köztük a tajvani diákmegmozdulások vezetője, azt követelték, hogy az irodavezetővel közölhessék álláspontjukat.

Szerző

Új szabályok az uniós szintű pártoknak

Elfogadta hétfőn az Európai Unió tagállamainak szakminisztereit tömörítő tanács az uniós szintű politikai pártokra vonatkozó új szabályokat lefektető rendeleteket.

Az egyik jogszabály arról rendelkezik, hogy a pártok a jövőben uniós jogi státust kaphatnak, és a jövőben csak azok a pártok kaphatnak majd támogatást az uniós költségvetésből, amelyek elnyerik ezt a jogállást. A pártokkal szemben támasztott minimumkövetelmény, hogy legalább a tagállamok negyedében képviseltessék magukat, valamint tartsák tiszteletben az EU alapértékeit, az emberi jogok, az emberi méltóság, a demokrácia és a jogállamiság elveit. A státus megadásáról az Európai Parlamentben működő független hatóság dönt majd, amely köteles lesz ellenőrizni azt is, folyamatosan teljesülnek-e ezek a feltételek.

"Az Európai Unió alapértékeinek nyílt és súlyos megsértése esetén a hatóság, független szaktekintélyekből álló bizottsággal való egyeztetést követően, visszavonja az európai jogi státust, hacsak a tanács és a parlament ezt egyidejűleg nem ellenzi" - derül ki a közleményből. A hatóság büntetést és egyéb szankciókat is kiszabhat a pártokra és alapítványaikra, ha megsértik az előírásokat.

Nem változtat a szabályozás a pártoknak juttatandó uniós költségvetési támogatások rendszerén. A nekik szánt pénz 15 százalékát egyenlően osztják el közöttük, míg a pénz 85 százalékát annak arányában osztják fel, hogy a pártok hány képviselővel rendelkeznek az EP-ben. Tavaly a pártok mintegy 33,9 millió eurót (kb. 10,6 milliárd forint) kaptak az EU büdzséjéből.

Másfélszeresére nő viszont a pártoknak adható magánadományok maximuma. Eddig természetes vagy jogi személyek legfeljebb 12 ezer eurót adományozhattak a pártoknak egy évben, mostantól ez az összeg legfeljebb 18 ezer euróra emelkedik. A 3000 eurónál többet felajánlók nevét pedig nyilvánosságra kell hozni.

A szabályozás 2017. január 1-jén lép hatályba.

Szerző

Az EP-zöldeknek nem kell Navracsics

Publikálás dátuma
2014.09.29. 14:18
Fotó: Népszava
A magyar, a brit és a spanyol biztosjelölt cseréjét követeli Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság megválasztott elnökétől az Európai Parlement (EP) zöldpárti frakciója.

 A képviselőcsoport két társelnöke, a német Rebecca Harms és a belga Philippe Lamberts a Frankfurter Rundschau című baloldali német lap hétfői számában Hozzáértést lobbizmus helyett címmel közölt írást, amelyben kiemelték, hogy a képviselőcsoport nem tudja elfogadni Navracsics Tibor, Jonathan Hill és Miguel Arias Canete jelölését.

Amennyiben az EP elfogadja Juncker javaslatait, akkor a brit Jonathan Hill személyében "a londoni City egy lobbistája" kerül a bankok és a pénzügyi piacok szabályozásáért felelős biztosi pozícióba, Miguel Arias Canete személyében "a kőolajnak, és a nem a klímavédelemnek" lesz uniós biztosa, Navracsics Tibor személyében pedig a polgári jogok helyett a "politikai uniformizálásnak" lesz biztosa - írták.

A zöldpárti frakció vezetői az Európai Bizottság oktatási, kulturális, ifjúsági és az uniós állampolgársághoz köthető ügyekkel foglalkozó biztosi posztjára jelölt Navracsics Tiborral kapcsolatban úgy vélekedtek, hogy az ő személyéhez köthető a magyarországi médiapolitika, amelynek révén "kritikus újságírók repültek az állásukból", és az "állam-, illetve a párt" irányítása alá helyezték a közszolgálati műsorszolgáltatót.

Hozzátették: "sértés, hogy éppen ez a férfi döntsön a jövőben arról, hogy mely civil szervezeteket támogassanak uniós pénzekkel a polgárjogok területén, miközben Magyarországon a kormánnyal szemben kritikus civil szervezeteket az állam ellenségének nyilvánítják és betiltják".

Írásukban felszólították Jean-Claude Junckert, hogy a három biztosjelöltet cserélje le "hozzáértő és tapasztalt nőkre". A 751 fős Európai Parlamentben a Zöldek frakciójának 50 tagja van, köztük Jávor Benedek (Együtt-PM) és Meszerics Tamás (LMP).

Az Európai Parlament a tervek szerint október 22-én szavaz majd az egész Juncker-bizottságról - azaz egyben az egész testületről.

Szerző