"Nem fizették ki a túlórámat" - "Nem tudom fizetni a hitelemet"

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) szerint az alacsony fizetések, a munkahelyi kiszolgáltatottság és a rossz munkahelyi körülmények miatt lassan tarthatatlanná válik a kereskedelemben dolgozók helyzete - erre kívánta felhívni a figyelmet az érdekképviselet szerdai, budapesti akciójával.

A "Challenge day - avagy a szakszervezeti kihívás napja a kereskedelmi dolgozókért" című, szerdai rendezvény alkalmából a szakszervezet az Oktogonnál rendezett flashmobot, amelynek keretében kereskedelmi alkalmazottak mutatták be, milyen körülmények között dolgoznak, és egymást felsegítve, tántorogva szemléltették, hogy a munkahelyi stressz miatt milyen állapotba kerültek. A kezükben tartott táblákon többek között olyan feliratok voltak olvashatók, hogy "Legalább három ember munkáját végzem, ugyanannyi pénzért", "Éhes vagyok!", "Nem fizették ki a túlórámat", vagy "Nem tudom fizetni a hitelemet". 

Sáling József, a KASZ elnöke az MTI-nek elmondta: az akcióval a kereskedelemben dolgozók rossz helyzetére szerették volna felhívni a társadalom és a kormány figyelmét. A szakszervezet egyben arra kéri a kormányt, hogy a munkahelyi visszaélések csökkentése érdekében az illetékes hatóságok azonnal kezdjenek ellenőrzést a kereskedelem területén a nyilvántartások vezetésével, a munkaegészségügyi és munkabiztonsági szabályok betartásával kapcsolatban - mondta az elnök, hozzátéve, hogy gyakorlatilag megszűntek a munkaügyi ellenőrzések a kereskedelemben. 

Kiemelte, hogy a kereskedelmi dolgozók sokszor több ember munkáját látják el ugyanazért a fizetésért, munkabeosztásukat nem tudják előre tervezni és nem tudnak megélni a szakmunkás minimálbér nettóját jelentő havi 77 ezer forintból, az őket érő munkahelyi stressz pedig egyre csak nő.    

A KASZ által a kereskedelmi dolgozók körében készített reprezentatív kutatás szerint a dolgozók 94 százaléka úgy gondolja, hogy túlterhelt az állandó munkaerőhiány miatt, sőt 70 százalékuk azt mondta, hogy az utóbbi időben is nőtt a munkateher. A dolgozók 69 százalékának az elmúlt negyedévben túlóráznia kellett, 43 százalékuk szerint pedig problémák voltak a túlóra kifizetésével - ismertette Sáling József. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmának bevezetése a kereskedelemben továbbra is a KASZ egyik fő célkitűzése, amely eszköz lenne a munkahelyi terhek csökkentésére is. Éppen ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség - amelynek a KASZ is tagja - által kezdeményezett bérfelzárkóztatási program tárgyalásával egyidőben szükségesnek tartják ezt a kezdeményezést újra napirendre tűzni. A bérfelzárkóztatási program célja, hogy heti ötnapi munkából, még ha azért minimálbért is kap a dolgozó, tisztességesen meg lehessen élni - emelte ki Sáling József. 

Szerző
2014.10.01 20:03

Egyre durvább a kórházak eladósodása

Publikálás dátuma
2018.11.19 06:25

Fotó: Népszava/
Újabb ötmilliárddal nőtt októberben a kórházak eladósodása.
Az októberi több mint ötmilliárdos növekménnyel a magyar kórházak tartozása már 51 milliárd forinthoz közelített a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint - írja a napi.hu.  Jelenleg sem hivatalos, sem pletykaszintű információ nem kering arról, miként és mikor akarja az állam kiegyenlíteni a már felhasznált termékek, eszközök, szolgáltatások árát, miközben a gazdaság kiváló teljesítményéről szóló hírek alapján ehhez minden feltétel adott lenne. Nem rejt különösebb meglepetést a friss adóslista: a sort 3,2 milliárd forinttal a Péterfy Sándor utcai kórház vezeti, ahol egy hónap alatt 462 millió forint értékű lejárt számla kifizetését halasztották el. A másodiknak felzárkózott a március végén még nulla forint adóssággal rendelkező, október végére 2,73 milliárdnyi adósságot felhalmozó Honvédkórház, ahol csak az október 776 millió forinttal gyarapította az állományt. Kétmilliárd fölötti a tartozása két nagy megyei intézménynek is, a Békés megyei kórháznak és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza kórháznak. Alig néhány tízmillióval marad el az adóslista élén állóktól a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem tartozása, nyomukban a mintegy 1,9 milliárdos adósságot maga előtt görgető Szegedi Tudományegyetemmel. További tíz fekvőbeteg-ellátó intézmény tartozik egyenként 1-2 milliárd forint közötti összeggel. A beszállítókat képviselő Orvostechnikai Szövetség szerint a cégek már hetekkel ezelőtt jelezték, hogy októberben meglódult a lejárt kintlévőség-állományuk és durvább lett a kórházak nem-fizetése. Ebben a levélben jelezték, hogy az év végi, egyösszegű adósságkonszolidáció helyett az ellátórendszer megfelelő és kiszámítható finanszírozására lenne szükség . Iparági információk szerint egyes cégeknek kötelesek fizetni a kórházak, akár a többiek kárára is. A jelenlegi helyzet nem csak a tavaly októberinél nagyobb adósságállomány miatt tanúskodik romló állapotról - kommentálta a friss számokat a gazdasági portálnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.
Szerző
2018.11.19 06:25

Tovább hallgat a kormány Gruevszkiről

Publikálás dátuma
2018.11.18 17:53

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Továbbra sem tudják az Orbán-kormány képviselői, miként kommunikáljanak a nyilvánosság előtt arról, hogy a vesztegetésért jogerősen elítélt macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki vélhetően illegális úton és a magyar kabinet segítségével szökött Magyarországra börtönbüntetése elől. A hétvégén Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől próbálták megtudni újságírók, ki adott felhatalmazást arra magyar diplomatáknak, hogy Albániából Budapestre hozzák a politikust. Gulyás nem tudott érdemi választ adni, mindössze annyit mondott, Gruevszki ügyében már zajlik a menekültügyi eljárás. Amikor az RTL Klub újságírója felvetette, hogy amikor utaztatták Gruevszkit, még semmilyen eljárás nem folyt, a miniszter csak annyit mondott: az eljárás lezárásáig semmilyen információt nem ad. A kormánynak pedig van ideje kommunikációs stratégia kidolgozására: az Orbán Viktorral minden jel szerint jó viszonyt ápoló macedón politikus menedékkérelmének elbírálása akár hónapokig is eltarthat. A Magyar Helsinki Bizottság nemrég jogi összefoglalót közölt a Gruevszki-ügyről, amelyben azt is leírták, ha a kormány betartaná saját szabályait, Gruevszkinek – mivel érvényes úti okmányok nélkül jött Magyarországra – most nem Budapesten, hanem egy tranzitzónában lenne a helye. – Magyarország törvényt sért azzal, hogy nem adja ki Macedóniának a jogerősen elítélt egykori miniszterelnöküket, akinek magyar diplomaták segíthettek eljutni Magyarországra – jelentette ki vasárnap a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd szerint ezért a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek le kellene mondania. – A külföldi sajtóból lehet tudni, hogy a magyar nagykövetségek, a tiranai és a montenegrói nagykövetségek munkatársai aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében, és aktívan hozzájárultak, hogy ez az illegális migráns egyébként törvénytelen módon kerüljön Magyarország területére megsértve a magyar törvényeket, és megsértve a déli határzárat is – fogalmazott. Mindeközben a Fideszhez közeli médiacégek Macedóniában próbálják támogatni a Gruevszki nevéhez köthető VMRO-DPMNE pártot. A hvg.hu arról írt: a magyar kormányhoz közeli médiacégek – melyek mögött Schatz Péter, a Szlovéniában is jelen lévő Ripost egyik társtulajdonosa, illetve Adamik Ágnes, a Magyar Televízió egykori vezető munkatársa áll – tavaly jelentek meg az országban, s napi- és hetilapokból, internetes oldalakból és egy tévéállomásból álló médiabirodalmat építettek ki.
Szerző
2018.11.18 17:53