Törökország az IS ellen

Törökország is beszáll az Iszlám Állam (IS) elleni harcba, megengedi a nemzetközi erők számára, hogy területén állomásozzanak. Ez fordulatot hozhat a terrorcsoport elleni küzdelemben. A török parlament döntése várható volt, a dzsihádisták ugyanis a török-szír határ közelében vannak már.

Két kéréssel fordult Ahmet Davutoglu török miniszterelnök az ankarai törvényhozáshoz. A kormányfő azt kérte, hogy a parlament engedélyezze a török fegyveres erők külföldön való bevetését, valamint azt, hogy az ország területén külföldi csapatok tartózkodhassanak. Az ankarai törvényhozás tegnap maratoni ülés után igennel szavazott mindkét kérésre.

Vérfagyasztó kegyetlenség a civilek ellen

Háborús- és emberiesség ellenes bűnöket követ el Irakban az Iszlám Állam, de az iraki kormányerők is követtek el elítélendő dolgokat, derül ki az ENSZ tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből. A világszervezet mintegy ötszáz interjúra alapozva állította össze a bemutatott dokumentumot, amely szerint az iraki hadsereg légicsapásai is túl sok civil áldozatot követeltek, a kormányerők a dzsihádisták állásai elleni csapások során sokszor falvakat, iskolákat, kórházakat is lebombáztak, ami a nemzetközi jog megsértése, állapította meg a jelentés.

A vizsgált időszakban, július 6 és szeptember 10-e között, az Iszlám Állam fegyveresei következetesen megsértették az alapvető emberi jogokat, az általuk elkövetett vérfagyasztó kegyetlenségek - civilek és a civil infrastruktúra elleni támadások, kivégzések, emberrablások, erőszak és szexuális visszaélések, gyerekek és nők pszichikai terrorja, gyerekkatonák rekrutálása, etnikai és vallási csoportok üldözése - egyértelműen háborús bűnök, mondta az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raiad al-Hussein.

Az ENSZ dokumentum azt kéri az iraki kormányzattól, hogy csatlakozzon a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához, amely lehetővé teszi a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését. Hivatalos adatok szerint eddig 9.347 civilt öltek meg Irakban, 17386 sebesült meg az Iszlám Állam offenzívája során, ENSZ becslések szerint 1,8 iraki kényszerült otthona elhagyására.

A török csapatok is részt vehetnek ezután Irak és Szíria területén is az Iszlám Állam (IS) terrorcsoport elleni harcokban, ugyanakkor a nemzetközi haderő is lehetőséget kap a török terület használatára bevetéseihez.

Ez nagy segítséget jelent a terrorellenes harcban, akár fordulatot is hozhat, hiszen helyzetelőnyt ad a koalíciónak, hiszen a török hadsereg a NATO második legnagyobb hadereje, Törökország és Szíria között pedig 900 km-es a közös határszakasz.

A török parlament döntése nem volt egyöntetű, de a többség, 298 képviselő szavazott igennel, 98 ellenezte a kérés teljesítését.

Az aggodalmakat vélhetően az okozza, hogy az IS elleni harcban a nemzetközi koalíció a kurdokat segíti és fegyverezi fel, ennek köszönhető a tüntetés is, amely a parlament előtt zajlott az ülés idején.

A török döntéshozók dolgát azonban vélhetően megkönnyítette az is, hogy a török határ menti szíriai kurd városban, Kobaniban egyre hevesebb harcok dúlnak, hogy az ország befogadóképességét és teherbírását is meghaladja már a szíriai menekültek ellátása, illetve az, hogy szerda éjszaka az Iszlám Állam (IS) terroristái a török hadsereg 20 katonáját ejtették foglyul, olyanokat, akik nem háborús céllal érkeztek Szíriába, hanem Aleppoban Oszmán Birodalom uralkodócsaládja őse, Szulejmán Sah sírját őrizték.

Tegnapi híradások szerint már néhány száz méterre megközelítették Kobánit az IS harcosai, a dzsihádisták és a Népvédelmi Egységek elnevezésű kurd fegyveres csoport közötti összecsapások a város határaitól alig néhány száz méterre délre és délkeletre zajlottak le.

A Törökországban bebörtönzött Abdullah Öcalan kurd lázadóvezér arra figyelmeztetett, hogy meg fognak szakadni a török kormány és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) közötti béketárgyalások, ha Ankara hagyja, hogy a dzsihadisták mészárlásba kezdjenek Kobániban.