Tóbiás: nincs erős önkormányzat, ha négymillió ember szegény

Az MSZP elnöke szerint nincs erős önkormányzat, nincs erős Magyarország, ha négymillió ember él mélyszegénységben.

Tóbiás József szombaton Pápán, a párt lakossági fóruma előtt azt mondta: "ma ez a csoport képviselet, biztonságérzet és partnerség nélkül maradt".
Szavai szerint az önkormányzatoknak azt a szerepet kell vállalniuk, hogy a kormányzat döntéseinek következtében kialakult társadalmi feszültségek kezelői, orvoslói legyenek.
A pártelnök szerint az MSZP jelöltjei és szövetségesei már ellenzékben is igazolnák, hogy képesek társadalmi partnerséget kínálva 2018-ban leváltani a jelenlegi kormányzatot.

Tóbiás József egy nemzetközi intézet magyar társadalomról szóló, pénteken közzétett jelentését idézte: 620 ezer gyermek él ma Magyarországon penészes, dohos lakásokban, 170 ezer gyermek nem ismeri a zuhanyzót és a fürdőkádat, és 300 ezer gyermeknek nincs biztosítva a napi étkezés.
"Hallva a kormányzat kommunikációját, sokkal jobban áll ez az ország, mint hogy megengedhetné magának, hogy egyetlenegy gyermek is éhezzen" - jelentette ki a pártelnök.

A sajtótájékoztatón az MSZP megyei önkormányzati listájának második helyén induló Pál Béla azt mondta, hogy a térségben most átadott fejlesztések jelentős része még 2006 és 2010 között kezdődött meg, amikor a regionális fejlesztési tanács elnökeként maga is közreműködött abban, hogy minél több fejlesztési forrás érkezzen Pápára.
Elképzeléseik közt kiemelte, szeretnék elérni, hogy a jövőben még több munkahely teremtődjön, és jobb egészségügyi ellátást kapjanak a megyében élők. Fontosnak nevezte a 8-as főút és a rá vezető utak korszerűsítését, a lakóépületek és közintézmények energiatakarékos megújítását, illetve az oktatás megerősítését.

Az MSZP-Együtt-PM által támogatott Grőber Attila polgármesterjelölt kiemelte, hogy a város megújításához apró lépésekkel lehet eljutni, ezért olyan célokat tűztek ki, amelyek a következő időszakban megvalósíthatók. Jelezte: keddre nyilvános vitára hívta ki a város jelenlegi vezetését.

Szerző

Az ötösre még várni kell

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 40. héten megtartott ötös lottó és joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:

Nyerőszámok:
8 (nyolc)
14 (tizennégy)
19 (tizenkilenc)
30 (harminc)
34 (harmincnégy)

Joker: 001759

Nyeremények:

5 találatos szelvény nem volt;

a 4 találatos szelvényekre egyenként 1 241 620;
a 3 találatos szelvényekre 14 100;
a 2 találatos szelvényekre 1070 forintot fizetnek.

Szerző

Munkanélkülieknek intéztek "fészekrakást"

Publikálás dátuma
2014.10.04. 20:54
FOTÓ: Népszava
A "Fészekrakó" néven elhíresült ügyek, illetve az  úgynevezett Fészekrakó hitelek eredete a 2000-es évek közepére vezethető vissza, amikor állami garanciával, állami kezességvállalás mellett lehetett igen kedvező konstrukciójú lakáshitelekhez jutni. Miskolc-Avas régiójában gyakorlatilag "iparág" épült az ezen hitelekkel kapcsolatos felhajtó tevékenységre.

Ma már több külön büntetőeljárás is folyik a Miskolci Törvényszéken, illetve másodfokon a Debreceni Ítélőtáblán. A vádiratok szerint az adásvételi szerződésekbe magasabb vételárat írtak, mint ami a valóság volt azért, hogy az állami keretből biztosított 1.200.000 Ft-os szocpolt az ügylet felhajtói "költség" gyanánt maguk között felosszák.

Nyakó István, a területet jól ismerő szocialista politikus véleménye szerint az ügy visszássága - sok egyéb mellett - , hogy az eljárás már a kezdetektől, tehát a nyomozástól kezdve nem foglalkozik a hitelintézetek felelősségével. A tanúként megidézett számtalan ügyintéző, akkori bankfiókvezető csak annyit mondott el, hogy ők a mindenkori rájuk vonatkozó jogszabályokat, kormányrendeleteket és belső utasításokat veszik figyelembe, ezek alapján járnak el.

A hitelfelvételhez elegendő volt az akkori minimálbér (50-60 ezer forint), és a hitel már kihelyezhető volt. Az ügyfelek szinte mindegyike - a hitel igénylésekor- munkanélküli volt. Ezt a kis "akadályt" a felhajtók úgy oldották meg, hogy ismerősi, vagy érdekkörükbe tartozó gazdasági társaságok ügyvezetőit keresték meg a hamis munkáltatói igazolások kiállítása végett - állítja Nyakó István. A kihelyezett hiteleket egy idő után már nem fizették, ezért végrehajtás majd árverés következett, aminek eredményeképp az ingatlanok túlnyomó többsége az állam, illetve a bankok tulajdonba került.

Az eljárásokban néhány elsőfokú ítélet már megszületett, és egy ügyben már jogerős döntés is van. Eddig senkit nem mentett fel a bíróság, a legsúlyosabb büntetést az ügyletek szervezői kapták, majd az ügyvédi kör, az értékbecslő (valamennyi ügyben ugyanaz a személy), végső soron pedig a vevők és eladók.

Szerző