Előfizetés

Iszlám Állam: Aggasztó Törökország tétlensége

Publikálás dátuma
2014.10.08. 11:32
Illusztráció/ Getty Images
Az Egyesült Államok vezetését aggasztja és felháborítja, hogy Törökország nem hajlandó komolyabb katonai lépéseket tenni az Iszlám Állam szélsőséges szunnita szervezet ellen - jelentette magas rangú kormánytisztviselőkre hivatkozva a The New York Times amerikai napilap.

"Egy NATO-szövetséges nem viselkedhet így, miközben határától egy kőhajításnyira megnyílik a pokol" - idézte a névtelenül nyilatkozó tisztviselőt az újság honlapján helyi idő szerint kedd este megjelent cikk.

A lap forrása szerint az amerikai kabinetben egyre nagyobb félelemmel követik, hogy Ankara semmit nem tesz azért, hogy "megakadályozzon egy mészárlást a határától mindössze egy mérföldre" fekvő Kobani szíriai kurd városban, amelyet hetek óta ostromol az Iszlám Állam (IÁ). A dzsihadisták kedden három városrészt már elfoglaltak Kobaniban, előlük már mintegy 160 ezren menekültek el az arabul Ain-el-Arabnak nevezett városból és környékéről.

A tisztviselő szerint a törökök különböző ürügyeket találnak ki a beavatkozás halogatására. A lap további kormányzati forrásai alapján a washingtoni álláspont az, hogy az IÁ nem állítható meg a szíriai felkelők közül verbuvált szárazföldi erők bevetése nélkül, ám ezen csapatok felállásáig nagy szükség lenne Törökország segítségére.

Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden úgy vélte, Kobani bármelyik pillanatban az IÁ kezére kerülhet, és ennek megakadályozására szárazföldi hadműveletre van szükség. Bár a török parlament a múlt héten felhatalmazta a kormányt a hadsereg szíriai bevetésére az IÁ ellen, és a kormányfő is ígéretet tett a város megvédésére, a szárazföldi erők bevetése helyett Yalcin Akdogan török miniszterelnök-helyettes az amerikai légicsapások számának növelését szorgalmazta. Erdogan emellett ismét arra kérte az IÁ elleni nemzetközi koalíciót, hogy alakítson ki egy repüléstilalmi övezetet és ezzel párhuzamosan egy ütköző- vagy biztonsági zónát Szíria északi részén. Erre a New York Times forrása azzal reagált, hogy a gyakori légicsapások és járőrözés miatt a nemzetközi koalíció a gyakorlatban már repüléstilalmat vezetett be Észak-Szíria felett, így a török elnök kérése tárgytalan.

A két ország között az utóbbi napokban feszültséget szült Joe Biden amerikai alelnök kijelentése, amely szélsőséges szíriai felkelők, és más dzsihadisták támogatásával vádolta meg Törökországot.

Erdogan korábban leszögezte, hogy bár aggasztja az IÁ előretörése, Ankara legfőbb szíriai célja továbbra is Bassár el-Aszad szíriai elnök megdöntése.

Újabb szankciók jöhetnek

Ha a helyzet rosszabbodni fog Kelet-Ukrajnában, akkor az Európai Unió újabb szankciókat vezethet be Oroszországgal szemben – közölte Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője. Mogherini biztosi jelölése ellen többek között „túlzott” oroszbarátságát, Mostzkva iránti engedékenységét hozták fel vádként a nyáron, amikor neve felmerült. 

A főképviselő az enyhítést is kilátásba helyezte, amennyiben a helyzet javul a válságövezetben. Mogherini mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a helyzet megoldásának kulcsát nem a katonai megoldásban látja, a nemezetközi közösségnek mindent meg kell tennie a politikai rendezés érdekében. „Minden nap segítenünk kell Porosenko munkáját, aki saját lépéseket tesz a helyzet megoldása érdekében” – mondta az olasz politikus.

A helyzet azonban nem javul. A szeptember 5-én aláírt, majd 19-én megerősített minszki tűzszüneti egyezmény inkább csak elméletben él. Főképp Donyeck városban és környékén folyamatosak a harcok, tüzérségi támadások, az áldozatok száma növekszik, a felek pedig egymásra mutogatnak. Kijev kedden arról döntött, hogy újabb fegyveres erőket küld az övezetbe, közölte, hogy a tűzszünet kezdete óta közel 80 ukrán katona vesztette életét a terrorellenes hadműveletnek nevezett harci cselekmények zónájában. Az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetői az ukrán hadsereg civilek lakta övezetek elleni tüzérségi támadásairól számol be menetrend szerint. A népköztársaság belügyminisztériumának közleménye állítja, „ Donyeck lövetése következtében egy nap alatt 17 ember halt meg”, a tüzérségi támadás pedig fokozódott, erős lövetés alá került a város Kijevszkij, Kuibisevszkij és Kalinyinszkij kerülete is.

A másik szakadár terület, a Luhanszki Népköztársaság azt kifogásolja, hogy kedden az ukrán parlament a luhanszki járások határai megváltoztatására irányuló határozattervezetet fogadott el. Ezt a terület újrafelosztására irányuló kísérletként értelmezi Luhanszk. Alekszej Karjakin a „Luhanszki Népköztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke” azt mondta, hogy a megye területének nagyobb része a felkelők ellenőrzése alatt van, és azt nem hagyják el, harcolni fognak Luhanszk megye egész területének „felszabadításáért” az ukrán erőktől.

Megszólalt a kérdésben az orosz külügyminisztérium is. A szaktárca sürgeti Kijevet, hogy szüntesse meg Donyeck lövetését, a civil objektumok elleni támadásokat. Oroszország ugyanakkor „ragaszkodik hozzá, hogy alaposan vizsgálják meg a Nemzetközi Vöröskereszt alkalmazottja halálának körülményeit Donyeckben”. Október 2-án ugyanis egy tüzérségi támadásban életét vesztette a szervezet egyik svájci munkatársa. A 38 éves Laurent Etienne du Pasquier svájci állampolgár halála döbbenetet keltett, megszólaltak a nemzetközi szervezetek vezetői, a tűzszünet tiszteletben tartására szólították fel a feleket és jelezték, hogy lakott területek lövetése sérti a nemzetközi jogot. A Vöröskereszt ideiglenesen, néhány napig felfüggesztette donyecki tevékenységét.

Moszkva úgy véli, hogy a nemzetközi szervezetek, köztük az Európai Unió is, szemet huny afölött, hogy a Vöröskereszt irodája, amely a Don-medencei felkelők ellenőrzése alatt álló területén található, az ukrán hadsereg területe felőli tűz alá került. Az ilyen magatartás aláássa a szervezetek tekintélyét – véli a Külügyminisztérium. AZ EBESZ helyszíni megfigyelői szerint nem lehet megállapítani, melyik irányból jöttek a lövedékek.

Újabb szankciók jöhetnek

Ha a helyzet rosszabbodni fog Kelet-Ukrajnában, akkor az Európai Unió újabb szankciókat vezethet be Oroszországgal szemben – közölte Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője. Mogherini biztosi jelölése ellen többek között „túlzott” oroszbarátságát, Mostzkva iránti engedékenységét hozták fel vádként a nyáron, amikor neve felmerült. 

A főképviselő az enyhítést is kilátásba helyezte, amennyiben a helyzet javul a válságövezetben. Mogherini mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a helyzet megoldásának kulcsát nem a katonai megoldásban látja, a nemezetközi közösségnek mindent meg kell tennie a politikai rendezés érdekében. „Minden nap segítenünk kell Porosenko munkáját, aki saját lépéseket tesz a helyzet megoldása érdekében” – mondta az olasz politikus.

A helyzet azonban nem javul. A szeptember 5-én aláírt, majd 19-én megerősített minszki tűzszüneti egyezmény inkább csak elméletben él. Főképp Donyeck városban és környékén folyamatosak a harcok, tüzérségi támadások, az áldozatok száma növekszik, a felek pedig egymásra mutogatnak. Kijev kedden arról döntött, hogy újabb fegyveres erőket küld az övezetbe, közölte, hogy a tűzszünet kezdete óta közel 80 ukrán katona vesztette életét a terrorellenes hadműveletnek nevezett harci cselekmények zónájában. Az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetői az ukrán hadsereg civilek lakta övezetek elleni tüzérségi támadásairól számol be menetrend szerint. A népköztársaság belügyminisztériumának közleménye állítja, „ Donyeck lövetése következtében egy nap alatt 17 ember halt meg”, a tüzérségi támadás pedig fokozódott, erős lövetés alá került a város Kijevszkij, Kuibisevszkij és Kalinyinszkij kerülete is.

A másik szakadár terület, a Luhanszki Népköztársaság azt kifogásolja, hogy kedden az ukrán parlament a luhanszki járások határai megváltoztatására irányuló határozattervezetet fogadott el. Ezt a terület újrafelosztására irányuló kísérletként értelmezi Luhanszk. Alekszej Karjakin a „Luhanszki Népköztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke” azt mondta, hogy a megye területének nagyobb része a felkelők ellenőrzése alatt van, és azt nem hagyják el, harcolni fognak Luhanszk megye egész területének „felszabadításáért” az ukrán erőktől.

Megszólalt a kérdésben az orosz külügyminisztérium is. A szaktárca sürgeti Kijevet, hogy szüntesse meg Donyeck lövetését, a civil objektumok elleni támadásokat. Oroszország ugyanakkor „ragaszkodik hozzá, hogy alaposan vizsgálják meg a Nemzetközi Vöröskereszt alkalmazottja halálának körülményeit Donyeckben”. Október 2-án ugyanis egy tüzérségi támadásban életét vesztette a szervezet egyik svájci munkatársa. A 38 éves Laurent Etienne du Pasquier svájci állampolgár halála döbbenetet keltett, megszólaltak a nemzetközi szervezetek vezetői, a tűzszünet tiszteletben tartására szólították fel a feleket és jelezték, hogy lakott területek lövetése sérti a nemzetközi jogot. A Vöröskereszt ideiglenesen, néhány napig felfüggesztette donyecki tevékenységét.

Moszkva úgy véli, hogy a nemzetközi szervezetek, köztük az Európai Unió is, szemet huny afölött, hogy a Vöröskereszt irodája, amely a Don-medencei felkelők ellenőrzése alatt álló területén található, az ukrán hadsereg területe felőli tűz alá került. Az ilyen magatartás aláássa a szervezetek tekintélyét – véli a Külügyminisztérium. AZ EBESZ helyszíni megfigyelői szerint nem lehet megállapítani, melyik irányból jöttek a lövedékek.