Fideszes oligarchák lesnek a paksi koncra

Beépül-e az új paksi reaktorok beruházási költsége az áram árába, vagy a költségvetés fizeti vissza az oroszoknak a hitelt? Az egymásnak ellentmondó kormányzati vélemények miatt többek között e kérdés is megválaszolása vár. A papíron 3 ezermilliárdos óriásépítkezés környezeti hatásairól pedig még egyetlen hatástanulmányt sem mutatott be a kormány.

Ki mond igazat a paksi áram áráról? - kérdezte Seszták Miklós fejlesztési minisztertől szerdán Szél Bernadett. A tárca vezetőjének két hét áll rendelkezésre, hogy válaszoljon. Az LMP társelnöke egyebek mellett azért fordult Sesztákhoz, mert a Pakson felépíteni tervezett új atomerőművi blokkok létesítéséről szóló megállapodás aláírása után Lázár János, a miniszterelnökség vezetője azt nyilatkozta: "az erőműbővítéshez biztosítandó orosz államközi hitel költsége nem épül majd be a Pakson előállított áram árába", mert a kölcsönt nem az atomerőmű, hanem a költségvetés fizeti majd vissza. Aszódi Attila, a bővítésért felelős kormánybiztos pedig - Szél információi szerint - azt állította az MVM múlt heti háttérbeszélgetésén, hogy a tőkeköltség beépül az áramárba. Ellenkező esetben Brüsszel nem hagyná jóvá a finanszírozási konstrukciót tiltott állami támogatás miatt.

Ha a hitel valóban beépül az áramárba, akkor miért tagadta le Lázár János abban az időszakban, amikor a titokban megkötött egyezményt igyekeztek elfogadtatni a közvéleménnyel? Ha pedig esetleg Lázár János mondott igazat, akkor miért állítja Aszódi Attila ennek az ellenkezőjét, és hogyan fogják így az állami támogatásnak minősülő költségvetési hitelátvállalást elfogadtatni az unióval? - firtatta Szél Bernadett.

Azzal, hogy a napokban a paksi atomerőmű bővítése is Lázár Jánoshoz került a Magyar Villamos Művektől (MVM), azt jelzi, hogy a kormányt nem az ország energiaellátási biztonsága érdekli, hanem a Fideszen belüli küzdelem folyik a papíron 3 ezer milliárdos gigaberuházásért - véli az ellenzéki politikus. Az egész mögött Orbán Viktor állhat, aki magához akarja vonni a paksi bővítést és igyekszik kiszorítani Simicska Lajoshoz köthető üzleti köröket a beruházásból - mondta Szél Bernadett.

Az LMP társelnöke szerint a miniszterelnök nagyon rossz időben, rossz partnerrel, Oroszországgal kötött megállapodást.
Erre utal a Greenpeace hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése is, melyben közlik, hogy a Roszatom átláthatatlanul működik, súlyosan károsítja a környezetet, késedelmesen és a szerződésesnél jóval drágábban dolgozik. A nemzetközi szervezet arra is figyelmeztetett, hogy a magyar kormány orosz partnere valótlan adatokat közölt a beruházásairól: azt állította, hogy 2012-ben 30 építés alatt álló vagy aktív projektje volt külföldön, nyilvános honlapján 2014-re már csupán 13 kivitelezés alatt álló reaktort említ. Valójában mindössze 4 épül: kettő Kínában, egy Indiában, egy pedig Fehéroroszországban.

Szél Bernadett szerint egy nemzetközi tender esetén a Roszatom ezzel a teljesítménnyel nem lett volna versenyképes. Persze még az is előfordulhat, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt bevezetett szankciók miatt az orosz oldalon válik lehetetlenné a beruházás finanszírozása. Az LMP szerint a magyar kormánynak vissza kellene lépnie a szerződéstől.

Az Energiaklub "Paksról komolyan" című rendezvénysorozatának tegnapi eseményén a paksi beruházás kockázataival foglalkoztak az előadók. Koritár Zsuzsanna, a civil szervezet munkatársa a Népszavának elmondta, a kiégett fűtőelemek elhelyezését sem tisztázza egyértelműen a paksi szerződés, egyéb információkat erről többszöri adatigénylésük ellenére sem kaptak. A legújabb variáció szerint a kiégett fűtőelemeket Oroszországba viszik és később visszaszállítják Magyarországra, de nem egyértelmű, hogy ott bértárolást végez-e az orosz fél, vagy újrahasznosítja a radioaktív anyagokat és csak a sugárzó maradék kerül a hazai tározókba - néhány ezer évre.