Biró Marianna;

részvételi arány;önkormányzati választás;

2014-10-13 01:57:00

A változatlanságra voksoltak

Nincs meglepetés: ismét letarolta az országot a Fidesz-KDNP, a szavazatok nem teljes feldolgozottságánál ismét Tarlós István lett Budapest főpolgármestere, a baloldali pártok várhatóan egyetlen megyei közgyűlésben sem kerültek többségbe, és csak két megyei jogú várost hoztak el, Szegedet és Salgótarjánt, s a főváros öt kerületében tudtak még győzedelmeskedni, Geiger Ferenc pedig függetlenként hódította el a soroksári polgármesteri címet. A részvétel elmaradt a négy, illetve nyolc évvel ezelőttitől, különösen feltűnő volt az érdektelenség Budapesten, sőt, elsősorban a baloldali várományos kerületekben.

Túlnyomó többségében kormánypárti vezetőt, s Fidesz-többségű önkormányzatokat választott az ország, immáron öt évre. Ahogyan 2010-ben, az idén is alacsony érdeklődés mellett zajlottak a helyhatósági választások, ennek ellenére az adatok feldolgozása a szokottnál lassabban ment. Annyi ugyanakkor már lapzártánk idején is biztosnak tűnt, hogy ismét Tarlós Istvánt választották főpolgármesterré Budapesten, és kettő megyei jogú városban, Szegeden és Salgótarjánban tudott győzedelmeskedni baloldali polgármester-jelölt.

Salgótarjánban Dóra Ottó, Szegeden pedig Botka László az MSZP, Együtt-PM, és a DK támogatásával újrázó szocialista városvezető fölényes győzelmet aratott, csaknem 60 százalékát szerezte meg a szavazatoknak. A többi megyei jogú város közül csupán egyet, Békéscsabát sikerült megszerezni nem kormánypárti jelöltnek, a jobbikos támogatású függetlenként indult Szarvas Péter ugyanis szintén elhódította a polgármesteri széket. Húsz megyei jogú várost magabiztosan hozott a Fidesz.

Ahogyan a valasztas.hu adatai szerint a megyei közgyűlések mindegyikében is egyértelmű fideszes többség alakult ki. Tizenkét megyében ráadásul a Jobbik végzett a második helyen, ötben holtversenyben a szocialistákkal. Így a megyei közgyűlésekben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) 23 óra 10 perces adatai szerint a kormánypártok 225 mandátumot szereztek, a Jobbik 83-at, az MSZP 55-öt, a DK 19-et, az LMP mindössze 6-ot, a Somogyért kettőt, a PVME pedig 1-et, Vas megyében.

A fővárosi eredmények a rekord alacsony részvételi arányok ellenére hozott győzelmeket a baloldal számára, pedig jól látható volt, hogy a budapestiek otthon maradásával a jobboldal erősített. Az este 10 órai adatok szerint a baloldal meg tudta tartani eddigi kerületeit, sőt, újabbakat szerzett. Budapesten 2010-ben négy kerületben választottak szocialista, vagy a baloldalhoz köthető polgármestert: az első háromban most is MSZP-s polgármesterek győztek, míg "a baloldalhoz köthető civil" polgármester, az egykori SZDSZ-es Geiger Ferenc győzött a Civil Egyesület jelöltjeként Soroksáron. A baloldali pártok Zuglóban győzedelmeskedtek még Karácsony Gergely Szilveszter, az Együtt-PM polgármester-jelöltje tehát sikerrel járt, de a még nem végleges adatok alapján várhatóan nyert a DK-s Hajdu László is, a XV. kerületben.

Mindez a polgármesterekre vonatkozik, a kerületi közgyűlési többség más kérdés, hiszen 2010-ben a Fidesz 23-ból 22 kerületben szerzett többséget, csak a XIII. kerület volt kivétel, s ezúttal is hasonló arányok voltak várhatóak a szavazatok alacsony feldolgozottságánál. A 33 tagú Fővárosi Közgyűlésben a szavazatok 88, 23 százalékos feldolgozottságánál a Fidesz 19-et, az MSZP 5, a DK 2, az Együtt-PM 2, e pártok közösen szintén 1, a civil szervezetek 1, a Jobbik 1, s az LMP pedig szintúgy 1 mandátumra tett szert - ebből 23 képviselői hely a kerületi polgármestereket illeti.

A választói aktivitás a négy évvel korábbihoz képest is csökkent, az országos arány lapzártánk idején mindössze 42,44 százalékon állt. Az összehasonlítás kedvéért: a 2010-es parlamenti választáson a részvételi arány 64,36 százalékos volt, de az EP-választáson a harminc százalékot sem érte el. A legtöbben Nógrád, Heves, Borsod és Szabolcs megyében voksoltak, ám ezeken a területeken bőven ötven százalék felett részvételi adatok születtek. 2006-ban viszont még Nyugat- és Dél-Dunántúlon voltak a legaktívabbak válaszók, noha Szabolcs megyében akkor is kiugróan magas, 58 százalékos volt a részvétel. Este 7 órakor egyébként valamennyi szavazókörben befejeződött a szavazás, lényegében rendben folyt a voksolás - közölte Pálffy Ilona az urnazárás után. Mint az NVI elnöke elmondta, 10 351 helyi önkormányzati szavazókörben és 3189 nemzetiségi szavazókörben folyt a voksolás reggel 6 órától.

Az eredmények alapján a baloldal csak Budapesten tudott felmutatni némi előrelépést, hiszen több helyen is javított 2010-es eredményeihez képest - mondta lapunknak Juhász Attila. A Political Capital elemzője szerint eltűntek a nagy különbségek a fővárosi kerületekben, a Fidesz már nem tudott akkora arányú győzelmeket felmutatni, mint négy évvel ezelőtt. Juhász úgy vélte, a főpolgármester-választás eredményei alapján kijelenthető, hogy egy megfelelően előkészített, szervezett kampánnyal Bokros Lajos szorosabb eredményt is elérhetett volna Tarlós Istvánnal szemben, nem csak az számított, hogy a politikus viszonylag későn lett a baloldali ellenzék közös jelöltje. Inkább a jelöltállítást megelőző viták, alkudozások és a kaotikus kampány nyomott sokat a latban. Utóbbira jó példa, hogy még a választás napján is lehetett látni Budapesten olyan plakátokat, amelyeken Falus Ferenc a baloldal közös főpolgármester-jelöltjeként szerepelt. Hozzátette: a Bokrosra leadott szavazatok alapvetően a Fidesz ellen szóltak, nem Bokros személyének.

Juhász elmondta, a vidéken és a megyei jogú városokban a Fidesz megtartotta fölényét, illetve a Jobbik is jelentősen előretört a nagyobb településeken, polgármestert állíthatott például Ózdon, Tapolcán, Tiszavasváriban, de Békéscsabán - ahol a Jobbik támogatásával szerezte meg a városvezetői széket a független Szarvas Péter - inkább a helyi Fidesz egy részének támogatásával érhettek el sikert. Az, hogy a legtöbb megyei közgyűlésben a Fidesz mögött a Jobbik szerezte meg a második helyet, a politológus szerint "csalóka eredmény", hiszen a megyei jogú városok lakói nem szavazhattak a megyei listát állító pártokra.