Az elszámoltatás jogszerűsége a tét

Publikálás dátuma
2014.10.15. 07:22
A devizahiteles-törvény értelmezésén megszületése óta vitatkoznak a szakértők és a laikusok FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megkezdte a Fővárosi Törvényszék, valamint az Ítélőtábla bírái devizahiteles indítványoknak alkotmányossági felülvizsgálat. A korántsem egyszerű ügyeket a taláros testület több ülésen is tárgyalhatja. A Fővárosi Ítélőtábla a tegnap tárgyalt devizás perei közül a Porsche Bank esetét is az Ab elé "utalta".

Feltehetően még hosszabb időt kell várni arra, hogy az Ab teljes ülése határozatot hozzon a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak tisztességtelenségével kapcsolatos törvényt megtámadó bírói indítványok ügyében. A tárgyalását tegnap megkezdték ugyan, de Bitskey Botond, az Ab főtitkára azt közölte, hogy a testület rövidesen folytatja az ügy tárgyalását.

Az ügy bonyolultsága miatt várható is volt, hogy ez így fog történni. A téma társadalmi jelentősége miatt feltehetően az alkotmánybírák is arra törekednek, hogy minél előbb meghozzák a döntést, de az sem kizárt, hogy kihasználják a törvény biztosította 90 napos határidőt. Ha ez így történik, akkor december első felére várható a határozathozatal. Az Ab egyébként egyesítette a Fővárosi Törvényszékről eddig beérkezett három indítványt, hiszen valamennyi azonos alkotmányossági észrevételeket tartalmazott a júliusban az Országgyűlés által elfogadott, a pénzintézetek tisztességtelen magatartását tényként kezelő törvénnyel kapcsolatban.

Alig kell már az árfolyamgát

Nem népszerű az árfolyamgát, amelyet a kormány és a bankok egyaránt támogatnak: eddig a jogosultak mindössze 36 százaléka vette igénybe, ez a hitelek valamivel több, mint 41 százalékát érinti. Jellemző, hogy augusztusban mindössze 417-tel növekedett a számuk.
A konstrukció 2012. áprilisában indult el, azóta 186 ezer szerződést kötöttek, de ebből csak 173 ezer valósult meg. Egy ügyfél átlagosan 146 ezer forint megfizetésétől átmenetileg, 258 ezer forinttól pedig véglegesen mentesült. (Ha az elszámolás megvalósul, akkor az utóbbi felét le kell majd vonni a visszajáró összegből.) A svájci frankhitelesek 29 százalékkal fizetnek most kevesebbet, mintha nem rögzítették volna az árfolyamot.

A Fővárosi Törvényszék eljáró bírái eddig az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Ingatlanlízing, valamint az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében kérték ki az Ab véleményét, a Fővárosi Ítélőtábla pedig az evoBank - és tegnap a Porsche Bank - ügyében tette ugyanezt. A bírák többek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat. Egyes indítványok szerint a szerződéses felek önrendelkezését sérti, hogy a törvény módosítja a devizahiteles szerződéseket, köztük azokat is amelyeket már teljesítettek is.

Az új igazságügyi miniszter, Trócsányi László, akinek első parlamenti előterjesztése volt a bankok tisztességtelen magatartását deklaráló törvényjavaslat, szeptember 10-én levelet intézett az Ab-hez, amelyben az indítványok megalapozatlansága és a törvény alkotmányossága mellett érvelt, egyben reményét fejezte ki, hogy a testület az ügy társadalmi jelentőségére tekintettel soron kívül fog eljárni.

A miniszternek a jogban való jártasságát aligha lehet kétségbe vonni, hiszen a jelenlegi kormányzat egyik kedvenc ügyvédi irodája is részben az ő nevét viseli, emellett - párizsi nagyköveti kinevezése előtt - maga is 2007 és 2010 között alkotmánybíró volt. Éppen ezért szokatlan - bár nem törvénybe ütköző -, hogy Trócsányi László levelével mintegy befolyásolni kívánta az Ab-t, megsértve annak függetlenségét. Egy kormánytagnak ugyanis aligha van szüksége arra, hogy törvényjavaslatát ily módon megvédje, hiszen erre lehetőséget nyújtott az előterjesztés parlamenti vitája.

Hitelcsapda
Az ügyfelek többsége számára még a "bankok elszámoltatása" után is nagyobb lesz a tartozásuk az eredetileg felvett hitelösszegnél. Egy esetleges piaci árfolyamú forintosítás során nagyobb összegű forinthitelt kell felvenniük, mint amekkorát eredetileg bevállaltak. Az elmúlt 6-10 év izzadságos hiteltörlesztései tehát ebből a szempontból mit sem értek - írja a Portfolio.hu üzleti internetes portál.
Példájuk szerint az ügyfél 2007 májusában 8 millió forintot vett fel svájci frank alapon 20 évre, 147 forintos árfolyamon. Ha fix árfolyamon törlesztette volna hitelét az ügyfél, az elmúlt több mint 7 évben akkor is csak 22 százalékkal csökkent volna a tőketartozása.
Mégsem csökkent még a kiszámított 6,3 millióra sem, mivel a frank árfolyama azóta 75 százalékkal emelkedett, így 10,9 millió forinttal tartozik most, szemben az eredetileg felvett 8 millió forinttal. Pedig a hitel felvétele óta 8 millió forintot (igaz, döntően kamat formájában) már kifizetett az adós - írja a portál.

Korábban megszólalt az ügyben a Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja is, amely szeptember 22-ei dátumozású - több mint negyvenoldalas összefoglalójában rögzítette álláspontját az Ab számára. Ennek lényege szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is alaptörvény-ellenes. A Bankszövetség által összeállított dokumentum szinte az ügy végórájában született, az összeállítás megfogalmazásáig a bankok érdekvédelmi szervezete ugyanis meglehetősen visszafogott volt.

A perek lényege, hogy a Kúria júniusban meghozott jogegységi döntésére hivatkozó, de azon nagy mértékben túlterjeszkedő júliusi törvény kimondja: vélelmezni kell a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak - például a kamatok, a költségek vagy a díjak emelésének - tisztességtelenségét és emiatti érvénytelenségét. Ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított polgári perekben kísérelhetik megdönteni, ha nem teszik, vagy bukják a pert, akkor a vélelem tényként kezelendő.

A Fővárosi Törvényszék eddig első fokon összesen 67 ítéletet hozott, ebből 64 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben – az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében – részben elfogadták a bankok érvelését.

A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban, a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain a Sopron Bank Burgenland Zrt. és a Pannon Takarék Bank ügyében helybenhagyták az elsőfokú bíróság ítéletét, ennek értelmében a pénzintézetek szerződéses feltételei tisztességtelenek. Tegnap viszont október 28-ra, illetve 29-re halasztotta el a másodfokú ítélet kihirdetését a Summit Pénzügyi Zrt. és az Erste Lakáslízing Zrt. devizahiteles perében is.

Kinek jár vissza pénz?
Annak ellenére, hogy júliusban elfogadták a devizahitelesek "megmentéséről" szóló törvényt, sőt megjelent a bankok "elszámoltatásának" kormányzati menetrendje és a jegybanknak a számításokhoz szükséges képlete is, mégis szinte alig akad olyan devizahitel-adós, akinek legalább hozzávetőleges ismeretei lennének arról hogy, hogy tulajdonképpen mire is számíthat. A forintosítás elszámolási módja pedig valamikor az év vége felé körvonalazódhat.
Arról is kevés szó esik, hogy a forinthiteles szerződések módosításának jogszerűségét ugyancsak kétségbe vonta az Országgyűlés. Az egyoldalú kamatemelések miatt ezek a hiteladósok is visszatérítésre számíthatnak, akárcsak a devizahitel-adósok, mégpedig 2015. februárjában, hacsak az Alkotmánybíróság másként nem dönt.
Akadnak azonban olyan esetek is, amelyek egyértelműnek látszanak, mégis sokak számára fejtőrést okoznak. Ilyen például azok esete, akik ténylegesen devizában törlesztettek hónapról hónapra. Volt ugyanis olyan pénzintézet, amelyik olyan szerződést kötött ügyfeleivel, hogy a törlesztőrészleteket devizában is elfogadja. Az természetes, hogy számukra az árfolyamrés fogalma nem létezik, ugyanakkor az egyoldalú kamatemelések miatt visszatérítésre számíthatnak.
Az idők során egyes pénzintézetek csökkentették a hiteladósok kamatait, vagyis számukra a kamatkülönbség visszatérítése értelmezhetetlen, viszont attól sem kell félniük, hogy a törvény miatt befizetési kötelezettségük származna. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű abban az esetben, ha nem piaci okokból mérsékelte a kamatait a pénzintézet, hanem kamatkedvezményt adott, hogy ezáltal is vonzóbbá tegye a kölcsönt.
Abban az esetben, ha ez a kedvezményes kamat csak időlegesen állt fenn - és ez mondható általánosnak -, akkor előfordulhat, hogy a pénzintézet a korábbi előnyös helyzet miatt jövő februárban nem térít vissza pénzt az ügyfelének, mert úgy érvelnek majd - egyébként jogszerűen -, hogy a kedvezmény nyújtásával ezt a kötelezettségüket már letudták.
A támogatott lakáshiteles ügyfelek számára minden bizonnyal rossz hír, hogy számukra sem lesz visszatérítés, mert a kormány érvelése szerint a kamattámogatás már amúgy is egy "bónusz". (A nem kamattámogatott forinthiteleknél a visszatérítés lehetőségéről és mértékéről majd a 2015. januárban kezdődő perek kapcsán várható döntés.)
Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a törvény a 2009. július 26. előtt lezárt szerződésekre nem vonatkozik. Ez azok számára is perdöntő, akik ennél korábban váltották ki hitelüket. Rájuk a visszatérítés nem vonatkozik, csak akkor, ha ezt követően alkalmazott a bank egyoldalú kamatemelést.
A 2009. július 26. után megszűnt szerződések után is jár a visszatérítés (a már idézett példák kivételével), viszont, ha időközben az ügyfélnek megváltozott a lakcíme, akkor ezt a banknak jelentenie kell. Előfordul, hogy valakinek időközben megváltozik a bankszámlaszáma, ezt is a pénzintézet tudomására kell hozni. A törvény a lezárt szerződésekről alapesetben úgy intézkedik, hogy azt a bank átutalja az ügyfélnek, ugyanakkor ha valaki személyesen szeretné majd felvenni a pénzt, akkor ezt megteheti, de az igényét a hitelintézetnél be kell jelentenie.
A nem lezárt, tehát az élő szerződéseknél a törlesztőrészletet csökkentik, és nem fizetnek vissza pénzt. Készpénzt - a különbséget - csak akkor utalják vissza, ha annak nagysága meghaladja a hátralévő törlesztőrészlet összegét.

Szerző

Hackerek kémkedtek a NATO ellen

Publikálás dátuma
2014.10.14. 22:42
Fotó: Thinkstock
Orosz hackerek a Microsoft Windows operációs rendszerek egyik biztonsági rését kihasználva kémkedtek több nyugati kormány, valamint a NATO és Ukrajna ellen - írta kedden a The New York Times című amerikai napilap az iSight Partners nevű, dallasi székhelyű biztonsági cég friss jelentésére hivatkozva.

A hírről szintén beszámoló BBC brit közszolgálati adó szerint egyelőre nem tudni, milyen adatokhoz férhettek hozzá a számítógépes kalózok, a jelentés készítői azonban azt feltételezik, hogy az ukrajnai helyzettel kapcsolatos értesülések után kutattak.

A NATO szeptemberi walesi csúcstalálkozója alatt például az ukrán kormány és legalább egy amerikai szervezet számítógépeit törték fel. A célpontok között európai energetikai, telekommunikációs és hadiipari vállalatok is voltak, de egyebek mellett a pozsonyi Globsec biztonságpolitikai fórum résztvevői ellen is kémkedtek - derült ki a 16 oldalas jelentésből.

Bár az iSight Partners szerint az orosz hackerek már jóval korábban is aktívak voltak, a szóban forgó "nulladik napi támadások" csak idén augusztusban kezdődtek. A "nulladik napi támadás" egy olyan biztonsági fenyegetés, amely egy számítógépes alkalmazás olyan sebezhetőségét használja ki, amely még nem vált nyilvánossá, a szoftver fejlesztője nem tud róla, vagy nem érhető még el rá a biztonsági javítás. A jelentés szerint ezt a biztonsági rést egyedül orosz kalózok használták ki.

A Microsoft közölte, hogy kijavítja a hibát. Az informatikai óriásvállalat egyik szóvivője elmondta, hogy kedden automatikus frissítést adnak ki a Windows Vista, a Windows 7, a Windows 8 és a Windows 8.1 operációs rendszerekre.

Bár nem tudni biztosan, hogy a hackerek kapcsolatban álltak-e az orosz kormánnyal, egy elismert informatikai szakértő szerint Moszkva állhatott a támadássorozat mögött, a kalózok célja ugyanis pusztán az információszerzés volt. A Kreml egyelőre nem kommentálta a kémkedésről szóló sajtóhíreket.

Szakemberek szerint az ukrán válság kirobbanása óta jelentősen megnőtt a kémkedési célú számítógépes kalózkodás mértéke.

Szerző

Juncker találkozott az új szlovén jelölttel

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke kedd este Brüsszelben találkozott Violeta Bulc szlovén miniszterelnök-helyettessel, akit a ljubljanai kormány az időközben visszalépett Alenka Bratusek volt kormányfő helyett jelölt az EU-biztosi tisztségre.

Bratuseket Juncker azzal kívánta volna megbízni az uniós javaslattevő-végrehajtó intézményben, hogy alelnöki rangban az energiaunió létrehozását felügyelje.  

Bulcot az Európai Bizottság leendő elnöke még nem ismeri, és - mint szóvivője a minap közölte - előbb arról kell meggyőződnie, hogy a szlovén jelölt egyáltalán alkalmas lehet az EU-biztosi tisztségre. Csak ezt követően lehet szó arról, hogy milyen tárcát kaphat a Juncker vezette testületben Violeta Bulc, aki mindössze három hete van jelen a politika világában. 

Bulc Miro Cerar kormányfő helyetteseként a fejlesztésért, stratégiai projektekért és kohéziós politikáért felelős tárcát vette át a szeptember 18-án hivatalba lépett kabinetben. Addig nem viselt közhivatalt, hanem újítóként tett szert ismertségre, és a Vibacom nevű üzleti tanácsadó cég tulajdonosa volt.

Alenka Bratusek annak nyomán lépett vissza, hogy nagyon rosszul szerepelt, teljesen felkészületlennek bizonyult az Európai Parlament illetékes szakbizottsági meghallgatásán - igaz, többen már előre fenték a kést, mert Bratusek, amikor még kormányfőként elküldte Brüsszelbe a lehetséges szlovén biztosjelöltek listáját, arra saját magát is rátette. S ezt nehéz volt nem úgy értelmezni, mint hogy kormányfői pozíciójával visszaélve önmagát jelölte.

Szerző