Oroszország;gáz;Putyin;

2014-10-18 07:38:00

Gáz van, gáz lesz

Kétszer is tárgyalt a tegnapi nap folyamán Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök, de a milánói csúcshoz fűzött előzetes reményeket nem tudták igazolni. Az európai vezetők közvetítésével zajló egyeztetéseken előrelépés ugyan történt, de áttörés nem. A gázszállítások kérdése rendeződni látszik, s az sem kizárt, hogy nemzetközi ellenőrzés lesz az ukrán határon. Az uniós-orosz viszonyban oldódni látszik a feszültség.

Véget ért tegnap Milánóban az Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) tizedik konferenciája. A két kontinens közeledését szolgáló fórum üléseit kétévente, váltakozva szervezik meg, így a következő csúcs házigazdája 2016-ban Mongólia fővárosa, Ulánbátor lesz, jelentették be az ötvenhárom állam és kormányfő részvételével zajlott eseményt lezáró nemzetközi sajtótájékoztatón.
Az eredetileg tervezett menetrend szerint a két napos csúcs központi kérdése a tartós fejlődés lett volna, mégis az ukrán válság, az orosz-európai uniós viszony és a gázszállítások kérdése uralta a milánói rendezvényt, s a nemzetközi sajtó is a Vlagyimir Putyin- Petro Porosenko találkozóra koncentrált.

Tegnap reggel még arról szóltak a hírek, hogy nem tapasztalható semmiféle előrelépés az ukrajnai konfliktus kapcsán, Milánóban, ahol Vlagyimir Putyin és Angela Merkel éjszakába nyúlóan egyeztetett. Az orosz elnök ugyanis nem csekély késéssel érkezett Belgrádból. Először Silvio Berlusconi fogadta, majd késő este a német kancellárral folytatott megbeszéléseket. Hajnali fél 2-ig tárgyaltak, két és fél órán keresztül, de nem közeledtek az álláspontok. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt közölte, továbbra is jelentősek a különbségek az ukrajnai válság megítélését illetően, s abban is, miért alakult ki a jelenlegi helyzet. A találkozó előtt Putyin a gázszállítások mérséklésével fenyegette meg az Európai Uniót.

Pénteken reggel munkareggeli kezdődött, amelyen Putyin mellett jelen volt Petro Porosenko ukrán elnök is, továbbá egy sor uniós vezető, köztük Merkel, José Manuel Barroso bizottsági elnök, Francois Hollande francia államfő és David Cameron brit miniszterelnök. Majd délután úgynevezett normandiai formátumban, vagyis abban a felállásban, mint a nyáron, a normandiai partraszállás 70 évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi megemlékezésen, ismét tárgyalóasztalhoz ültek a "négyek" - Putyin, Porosenko, Merkel és Hollande. Mindkét találkozó után azt jelezték, előrelépés történt, konkrét megállapodás nem. Putyin a találkozón leszögezte, nem szeretné, ha Kelet-Ukrajnában újabb Dnyeszter mente jönne létre, a Donyec-medencét pedig Ukrajna szerves részének tekinti.

Matteo Renzi olasz kormányfő, a rendezvény házigazdája szerint bizonyos haladást sikerült elérni, de sok nézetkülönbség megmaradt. Reményét fejezte ki, hogy a következő napokban vagy hetekben döntő fordulatra kerül sor az ukrajnai válságban. Francois Hollande a második tanácskozás után bejelentette: a felek egyetértésre jutottak a minszki megállapodások végrehajtásáról, a fegyverszünet betartásának ellenőrzéséről és arról, hogy felgyorsítják a tűzszüneti egyezményben vállalt fogolycserét. Körvonalazódik az orosz-ukrán gázmegállapodás véglegesítése is, mondta Hollande.

A francia államfő azt javasolta, hogy állítsanak fel nemzetközi ellenőrzést az ukrán határon, amit az uniós államok vezetői támogattak is, mert fontos előrelépésnek tekintik a párbeszéd irányába. A misszióban részt vehetne Németország, Franciaország és Olaszország. A Kreml sajtószolgálata annyit közölt, hogy a "normandiai négyek" vezetői Milánóban megvitatták Ukrajna belső konfliktusa rendezésének kérdéseit és a gázszállítást Oroszországból Európába. A tárgyalásokon egyeztették "az alapparamétereket a gázszállítási megállapodásokban".

Ellenfelei is Putyin szekerét tolják

Gorbacsov: nagy hiba a NATO keleti terjeszkedése
A kórházból a napokban hazatérő Mihail Gorbacsov, aki köztudottan nem ápol baráti viszonyt Vlagyimir Putyinnal több megszólalásában is az Oroszország elleni szankciók feloldását sürgette. A milánói ASEM csúcs előtt az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a találkozón megkezdődik a szankciók feloldásának folyamata.
A Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapnak adott interjúban pedig arról beszélt, hogy ki kell lépni a kölcsönös vádaskodások és szankciók logikájából. Úgy vélte, Oroszország már megtette ezt a lépést, amikor tartózkodott a válaszintézkedésektől a legutóbbi nyugati szankciók után, így most a nyugati partnereken a sor. Szerinte elsősorban a személyek elleni büntetőintézkedéseket kellene feloldani, mert úgy nem lehet párbeszédet folytatni, ha közben "büntetik" a döntéshozókat, politikaformálókat. Hangsúlyozta, az európai és a világpolitikában tapasztalható jelenlegi válság egyik, ha nem is egyedüli kiváltó oka az, hogy a nyugati partnerek nem akarják figyelembe venni Oroszország szempontjait, jogos biztonsági érdekeit és úgy vélekedett, hogy a NATO keleti irányú terjeszkedése nagy hiba, amely sérti a hidegháború végén, a kilencvenes években adott nyugati garanciákat.

Navaljnij: a Krím Oroszországé
A Krím félsziget annektálása nem véletlenül emelte egekbe Putyin amúgy is magas népszerűségét, még legádázabb ellenzéke, a házi őrizetben tartott Alekszej Navalnij sem adná azt vissza Ukrajnának.  Az Eho Moszkvi rádióban elhangzott nyilatkozatában Navalnij arról beszélt, hogy bár a Krímet valamennyi nemzetközi norma megsértésével szerezte meg az orosz vezetés, "a valóság az, hogy a Krím jelenleg az Oroszországi Föderáció része. Ne csapjuk be magunkat, és az ukránoknak is erősen tanácsolom ugyanezt, hogy ne ámítsák magukat. A félsziget Oroszország része marad és soha többé az előrelátható jövőben nem lesz Ukrajnáé".  A kelet-ukrajnai válság kapcsán már nem volt ennyire megengedő a Kremlel szemben, s úgy vélekedett, hogy Oroszországnak fel kellene hagynia a szeparatisták és az ukrán fegyveres erők közötti "háború szponzorálásával".