Bizalmat kapott az Európai Bizottság

Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos lett, miután az Európai Parlament (EP) megszavazta a Jean-Claude Juncker által beterjesztett Európai Bizottságot (EB). Jean-Claude Juncker elvette tőle az európai állampolgárság témakört, ehelyett kapta meg a sportot. Az új EB november 1-jén kezdheti meg a munkát.

Megszavazta szerdán Strasbourgban az EP a Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök által vezetett új EB-t.

Korábban a zöldek közölték, hogy a bizottság ellen szavaznak, és ennek részben Navracsics Tibor személye az oka. Az Európai Néppárt, a szocialisták és a liberálisok azonban igennel voksoltak, így az új EB-t 423 szavazattal, 209 ellenszavazat és 67 tartózkodás mellett választották meg. Juncker bizottsági elnök sok jogkört delegált az alelnökökre, valamint első alelnöki tisztséget is létrehozott. A testületet hivatalosan is kinevezi a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács, amely tegnap és ma tartja brüsszeli csúcstalálkozóját. Az EB november 1-jén lép hivatalba, megbízatása öt évre szól.

Navracsicstól elvették az európai állampolgárság témakört, ezt Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos kapta meg. Navracsics meghallgatása után változásokat követelt portfóliójában az EP illetékes bizottsága, mivel igazságügyi miniszterként nem határolódott el az Orbán-kormány demokráciaellenes intézkedéseitől.

Juncker elégedettnek mondta magát a szavazás után, ugyanakkor nem kívánta részletezni programját, mert - mint utalt rá - formálisan még nem ő az EB elnöke. Utalt arra, ő a szavazás "legnagyobb vesztese", mivel az új struktúra kiterjedt jogköröket biztosít az alelnökök számára. Kifejtette, nem önkényesen irányítja az EB munkáját, "az én koromban már nem dédelgethetek diktátori ambíciókat" - fejtette ki a politikus, aki decemberben tölti be 60. életévét. A volt luxemburgi kormányfő 300 milliárd eurós befektetési programot helyezett kilátásba. A cél a növekedés felgyorsítása azokban az országokban, amelyekben lelassult a GDP gyarapodása. Martin Schulz az EP elnöke arról beszélt, hogy az új testület nagy legitimációt kapott. Junckert barátjának nevezte. Schulz a szocialisták, Juncker pedig a néppártiak listavezetőjeként több televíziós vitát folytatott egymással a május végi EP-választás előtt.

Juncker csapatának új kihívásokkal kell megküzdenie, illetve még a Barroso-féle csapat le nem zárt témáira is megoldást kell találnia. A legégetőbb feladat a francia költségvetés rendbetétele lesz. Párizs költségvetési hiányát 3 százalék alá kellene csökkenteni, ám ezt az elvárást csak 2017-ben tudná teljesíteni Francois Hollande kormányzata. Juncker - az euróövezeti csoport volt vezetőjeként - várhatóan nagyobb határozottsággal foglal állást a költségvetést érintő kérdésekben, mint elődje. A Barroso-éra utóbbi éveinek egyik legnagyobb kérdése az volt: a költségcsökkentésre kell-e helyezni a fő hangsúlyt a német elképzelések szerint, vagy a francia-olasz követelésnek megfelelően a növekedést kell előnyben részesíteni.

Barroso igyekezett kimaradni ebből a vitából, Juncker azonban nem fog. A francia-ügy azért is marad előtérben, mert költségvetési biztos az a Pierre Moscovici lesz, aki saját hazájában pénzügyminiszterként nem tudta egyensúlyba hozni a büdzsét. Görögországgal is meggyűlhet még Junckerék baja, kivált akkor, ha jövő februárig az athéni parlament 180 tagjának nem sikerül közös nevezőre jutnia az új elnök személyéről. Ez esetben új választást kellene kiírni. A belpolitikai bizonytalanság az egész eurózónára hatással lenne.

Junckerék hivatali idejére eshet a népszavazás arról, az Európai Unióban maradjon-e Nagy-Britannia. Ugyan az erről szóló, 2017-re kilátásba helyezett referendum időpontja nem kőbe vésett, több feltételnek is teljesülnie kellene ehhez, a brit kérdés biztosan sokáig napirenden marad. Juncker tisztességes megállapodást ajánlott David Cameron brit kormányfőnek. Gesztusértékű részéről, hogy a pótvizsgára kényszerült Jonathan Hillt jelölte a pénzügyi piacok szabályozásáért felelős uniós biztosnak.

Fontos kérdés, hogyan alakul az Európai Unió és Oroszország viszonya. Ez attól függhet, várható-e jelentősebb enyhülés a kelet-ukrajnai válságban. Ami biztos, hogy az EU-nak további komoly támogatást kell nyújtania Kijevnek, hiszen nem tudja kiegyenlíteni a Moszkvával szemben a gázszállítás következtében felhalmozódott adósságát. Fontos szerep vár ebben a kérdésben Federica Mogherinire, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjére. Mogherini jelölését nagy viták előzték meg, mert nem tartják elég tapasztaltnak a diplomáciai színtéren.

Elvileg az új EB-re hárul az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás lezárása. Igaz, számos akadály merülhet fel a két fél között, s uniós illetékesek szerint fennáll az esélye annak, hogy kútba esik a megállapodás. A tárgyalások vezéralakja Cecilia Malmström kereskedelmi biztos lesz, aki lezárhatja a kész EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodást.

Komoly kihívást jelenthet az EU számára az Ebola-járvány kezelése. Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segélyezésért és válságkezelésért felelős biztos szakbizottsági meghallgatásán bejelentette, kinevezése után a járvány sújtotta térségbe kíván ellátogatni első külföldi útja során.

Kemény kritika Magyarországnak

Bár a heti strasbourgi EP-ülés fő témája az új EB lett volna, hazánk részben "ellopta a show-t". Mindez a hétfő esti EP-meghallgatással kezdődött, amelyen a magyar sajtószabadság elleni kormányzati támadások volt a téma. Kedden a Szocialista és Demokrata frakció ülésén sokan értetlenségüket fejezték ki, mert az EP "átengedte" Navracsicsot. Ezt "koronázta meg" a késő esti vita a magyar demokrácia és jogállamiság helyzetéről.

Az EB képviseletében Martine Reicherts alapjogi biztos arról beszélt, hogy igyekezni kell a lehetséges kereteket felhasználni a jogállamiság megerősítésére, ha ez nem sikerül, akkor jogsértési eljárást kell indítani, s indokolt esetben erre készen is áll a bizottság. A "Fidesz-barát" néppárti képviselők megbízásából a spanyol Esteban Pons Gonzalez azt hangsúlyozta, hogy a magyarok idén háromszor is a Fideszre szavaztak.

A szintén néppárti Frank Engel viszont azt mondta: a "liberális kereszténydemokrata modell" elfogadható Európa számára, az Orbán-féle "illiberális kereszténydemokrácia" viszont nem. Keményen bírálták az Orbán-rezsimet a zöld, a liberális és a szocialista politikusok.