Magyar kutatónőket ismertek el

Jelentősen csökkennek a kemoterápia mellékhatásai, ha az idei"L'Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért" díjas kémikus kutatása sikeresen lezárul. Egy másik díjazott a gyerekkori lisztérzékenység okaira szeretne magyarázatot találni, a harmadik elismerés pedig a füves gyepek ökológiai egyensúlyának helyreállításáért jár. Ez utóbbi kutatással hosszú távra élőhelyet lehetne biztosítani nemzeti örökségünk, a Hortobágy növényeinek és állatainak.

Az orvostudományban és ökológiában előremutató munkát végző három, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a "L'Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért" 11 000 euró összdíjazású elismerését. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő váljon elismertté és ismertté, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat.

Az elmúlt 12 évben 37 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig mintegy 136 000 eurót osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék - támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már 15 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak. A "L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj" egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

Az eredmények azért is számítanak kiemelkedőnek, mert a női kutatók nehezebben érvényesülnek a tudományos életben. Egy nőnek harmadannyi esélye van arra, hogy doktori címet szerezzen, mint egy férfinak - derül ki a L'Oréal Alapítvány és a Boston Consulting Group kutatásából, amely a nőkszerepét vizsgálta a tudományban. Az eredmények azt mutatták, hogy míg az egyetemeken hasonló arányban végeznek férfiak és nők, a tudományos intézményekben mindenhol jóval kisebb arányban dolgoznak vezető pozícióban hölgyek.

Az EU-ban az akadémiai pozíciók mindössze 11 százalékát töltik be nők, a női kutatók aránya világszerte pedig kevesebb, mint 30 százalék. Talán a legszomorúbb tény, hogy a Nobel-díjasok alig 3 százaléka volt nő - eddig összesen 16 díjat vihettek haza hölgyek, ráadásul ezek közül kettővel Marie Curie büszkélkedhet. A L'Oréal és az UNESCO programjának nem titkolt célja, hogy hozzájáruljon a női kutatók számának és társadalmi elfogadottságának növeléséhez.

Díjazottak
Dr. Enyedy Éva Anna azt vizsgálja, hogy a kemoterápiában használható fémvegyületek hogyan viselkednek az emberi szervezetben. Kutatásai feltárják a mellékhatásokat kiváltó okokat, hogy a rákos betegekhez már kizárólag olyan gyógyszerek jussanak el, amelyek nem okoznak súlyos rosszullétet. A díjazott egy nemzetközi kutatócsoport tagja, és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusaként hallgatókat is oktat. Két gyermek édesanyja.
Dr. Korponay-Szabó Ilma egy olyan gyorstesztet fejlesztett ki, ami pár csepp vérből kimutatja a lisztérzékenységre utaló kóros immunreakciót. Ennek segítségével számos óvodás és iskolás gyermeknél állapították már meg a betegségre való hajlamot. A doktornő évtizedek óta foglalkozik a lisztérzékenység kutatásával. Most azt kutatja, milyen összefüggés van a genetika és a környezeti hatások között a lisztérzékenység kialakulásában.
Az idei év legfiatalabb díjazottja, dr. Valkó Orsolya célja, hogy helyreállítsa a természetes egyensúlyt az emberi tevékenység által károsított földterületeken. A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékén kutat, emellett részt vesz az őshonos gyepek újratelepítésére irányuló projektekben. A Hortobágyi Nemzeti Park területén található Egyek-Pusztakócs környékén 800 hektárnyi szántóföld helyére telepítettek gyepet, ezzel pedig egy egész tájat sikerült helyreállítani.

Szerző

Sikeresen landolt a japán űrszonda a Ryugu aszteroidán

Publikálás dátuma
2019.02.22 14:22

Fotó: AFP/ Kaname Muto / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun
Sikeresen leszállt a Hajabusza-2 japán űrszonda a Ryugu kisbolygó felszínére – jelentette be pénteken a japán űrhajózási és -kutatási hivatal, a JAXA.
Az űrszondáról érkezett adatok alapján közép-európai idő szerint csütörtök éjfél előtt nem sokkal sikeresen megtörtént a landolás a Földtől mintegy 340 millió kilométerre lévő aszteroidán. Arra azonban még napokig várni kell, hogy kiderüljön, az űrszondának sikerült-e begyűjteni kőzet- és talajmintákat a 900 méter átmérőjű Ryugu kisbolygón - írta a Híradó.hu.
A szakemberek szerint a C-típusú Ryugu kisbolygó a Naprendszer kialakulásának hajnalán képződhetett, így olyan szerves anyagokat tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárultak, így többet megtudhatunk az élet keletkezéséről. A pénteki mintagyűjtés az első a Hajabusza-2 számára tervezett három ilyen landolás közül.
A japán űrkutatási hivatal októberben néhány hónappal elhalasztotta az űrszonda landolását, mert a kisbolygó felszíne a vártnál göröngyösebb, és nehéz volt megfelelő leszállóhelyet találni. A hosszú halasztás másik oka az volt, novemberben és decemberben megszűnt a kapcsolat a Hajabusza-2-vel, mert a Nap túloldalán volt.
A JAXA tudósai a landolás helyét egy hat méter átmérőjű körzetben jelölték ki az eredetileg tervezett mintegy száz méteres átmérőjű térség helyett, emiatt a vártnál jóval bonyolultabb volt a művelet. 
Frissítve: 2019.02.22 14:22

Ha nem változtatunk, 140 év múlva évmilliókkal ezelőtti csúcsára érhet a felmelegedés

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:09
Diákok tüntetnek Brüsszelben
Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátása kevesebb mint öt nemzedék múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve - figyelmeztettek amerikai tudósok.
A Michigani Egyetem kutatói kimutatták, hogy az emberek jelenleg kilencszer-tízszer nagyobb ütemben juttatnak szén-dioxidot a légkörbe , mint a paleocén-eocén hőmérsékleti maximum (PETM) idején, mintegy 56 millió évvel ezelőtt.
Az elmúlt 66 millió évben a PETM volt a Földön a leggyorsabb és a legszélsőségesebb, természetes globális felmelegedési esemény. Számítások szerint mintegy 150 ezer évig tartott és a földi átlaghőmérséklet mintegy 5-8 Celsius-fokos emelkedése jellemezte. Az esemény csúcsán a Föld átlaghőmérséklete 23 Celsius-fok volt, mintegy 7 Celsius-fokkal magasabb a mostaninál. A PETM időszakában a sarkokat nem borította jég, sőt az Északi-sarkon pálmafák nőttek és krokodilok éltek. Nem ez volt a földtörténet legforróbb időszaka, de a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása óta a legmelegebb volt.
Az amerikai kutatók eredményei szerint ha a szén-dioxid-kibocsátás folytonosan nő, az iparosodás korától a légkörbe jutott szén-dioxid teljes mennyisége 2159-re eléri azt a mennyiséget, amely a PETM időszakában volt tapasztalható. 
"Sem ön, sem én nem leszünk itt 2159-ben, de ez mintegy négy nemzedéknyire van. Ha gyermekeinkre, unokáinkra, dédunokáinkra gondolunk, mindjárt ott vagyunk"
- mondta Philip Gingerichet, a tanulmány egyik szerzője.
A kutatók gyakran használják a PETM-esemény adatait a modern klímaváltozási adatokkal való összehasonlításra. Új tanulmányuk azonban azt vetíti előre, hogy az eddig véltnél jóval hamarabb elérjük a PETM szintjét, mivel napjainkban a felmelegedés mértéke jóval meghaladja a dianoszauruszok kihalása óta történt klímaeseményekét. A PETM-hez hasonló szén-dioxid-szint pontos környezeti hatása nem ismert, de a hőmérséklet-növekedés hatására sok faj fog kihalni, a szerencsésebbek alkalmazkodhatnak vagy elvándorolnak élőhelyükről. Ráadásul évezredek kellenek majd ahhoz, hogy ismét lehűljön az idő - magyarázta Larisa DeSantis, a Vanderbilt Egyetem paleontológusa, aki nem vett részt a kutatásban.
Szerző
Frissítve: 2019.02.22 14:11