Kína fontosabb a parlamentnél

Nem csitulnak a kitiltási ügy hullámai: a miniszterelnök pénteken még Brüsszelben kérte számon a kitiltottakkal kapcsolatos konkrétumokat az amerikaiakon, szombat délután már a három és félezres Pancho Arénában szurkolt ezer néző társaságában a felcsúti alakulat MTK elleni meccsén (0-1). Elmaradhat az Országgyűlés külügyi bizottságának múlt hétről mára halasztott ülése, mert a külügyminiszter Kínába utazik, hogy az Unió előtt álló kihívásokról tartson előadást, az MSZP és a DK pedig távollétével tiltakozik.

Vang Ji kínai külügyminiszter meghívására Szijjártó Péter miniszter a hét elején Pekingben tárgyal - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A közlemény szerint a Kínai Társadalomtudományi Akadémiára látogat, ahol találkozik Li Janggal, az akadémia alelnökével, majd előadást tart az Európai Unió előtt álló kihívásokról. Később a Bank of China elnökével, Tien Kuo-lival folytat megbeszélést. A Pekingi Magyar Kulturális Intézetbe is ellátogat és köszöntőbeszédet mond az új intézeti szakkönyvtár avatóján. Holnap tárgyal Csung Sannal, a kínai Kereskedelmi Minisztérium miniszterhelyettesével, majd Vang Ji külügyminiszterrel, illetve Vang Csao külügyminiszter-helyettessel. Végül köszöntőbeszédet mond az október 23-ai nemzeti ünnep és a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi fogadáson.

A hét elején tehát biztosan nem tartózkodik Budapesten a külügyminiszter, így nem is vehet részt a parlament külügyi bizottságának mai ülésén. Igaz, azon nem lesz ott az MSZP és a DK sem, tiltakozásul amiatt, hogy azon a napirendi javaslat ellenére sem a külügyminiszter tájékoztatja majd a testületet az amerikai beutazási tilalom ügyének fejleményeiről. Mesterházy Attila és Demeter Márta, a bizottság szocialista tagjai közleményükben emlékeztettek: a Szocialista Párt képviselői is elfogadták a bizottság elnökének, a fideszes Németh Zsoltnak múltheti javaslatát, hogy erre a hétre halasztva Szijjártó Péter számoljon be amerikai tárgyalásainak eredményeiről. Ezt a megegyezést felrúgva a bizottság ülésére Trócsányi László igazságügyi minisztert és Magyar Levente külügyminisztériumi államtitkárt küldi el a kormány. Úgy látszik, a múlt héten még senki nem tudott a "váratlan" kínai látogatásról. Ha lesz is, foghíjas lesz a bizottsági tájékoztatás.

Miközben itthon a kormány igyekszik elmosni a magyar-amerikai viszályt, a botrány kezdete óta elveszítette kuratóriumi tagjainak a felét a Fellegi Tamás volt nemzeti fejlesztési miniszter irányításával működő amerikai lobbicsoport, a The Hungary Initiatives Foundation (HIF) - írja a Népszabadság a Hungarian Spectrumra hivatkozva. George Pataki, New York egykori kormányzója, dr. Katrina Lantos Swett, Tom Lantos, a 2008-ban elhunyt, magyar származású kongresszusi képviselő lánya sincs már a tagok között. Mint ahogyan a HIF honlapja szerint hiányzik onnan Susan Hutchinson, a Charles Simonyi Fund for Arts and Sciences igazgatója is, és "eltűnt" Michael J. Horowitz is. A honlap szerint négyen maradtak az alapítvány kuratóriumában: April H. Foley egykori budapesti amerikai nagykövet, dr. John P. Lipsky, az IMF korábbi igazgató-helyettese; Kurt Volker, az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete, illetve Edith K. Lauder, a Magyar-Amerikai Koalíció egykori elnöke. A Hungarian Spectrum felhívja rá a figyelmet, hogy a maradók között sem teljes az egyetértés, hiszen Kurt Volker, Orbán Viktor korábbi támogatója is bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi fejleményekkel kapcsolatban az ATV-nek adott interjújában.
Az internetet "archiváló" Way Back Machine weboldal szerint október 19-én, azaz múlt vasárnap az alapítvány weblapjának címoldalán még szerepelt Pataki, Swett és Hutchison fotója is, mint a "rangos kuratórium" egy-egy tagja. A volt nemzeti fejlesztési miniszter Fellegi az Orbán-kormány fő lobbistája Washingtonban. Emellett vezeti a HIF-et, amely amerikai, nonprofit szervezetként határozza meg magát, feladata pedig, hogy segítse a Magyarország és az Egyesült Államok közötti együttműködést. A Budapest Beacon szerint Fellegi vízumkérelmében az áll: fizetése évi 155 085 dollár, azaz csaknem 38 millió forint.

A politics.hu egy éve azt írta, a Fellegi irányította EuroAtlantic Solutions 2013 ősze óta vezető partnerként egy a Prime Policy Group nevű PR-céggel közösen létrehozott konzorcium tagja, és az Orbán-kormány érdekében lobbizik. A hivatkozott dokumentum szerint a magyar kormány azért fizet, hogy a konzorcium fejlessze a kapcsolatokat az amerikai kongresszussal, a végrehajtó hatalommal, az agytrösztökkel, a befektetői csoportokkal, a zsidó és az amerikai-magyar közösséggel.
A napi.hu szerint a szerződés értéke 178 millió forint volt. Ám a lap minapi írásában olvasható, hogy ezentúl a Századvég lobbizhat Washingtonban is. (Tavaly december végén Fellegi a Forbesnak úgy nyilatkozott, lejárt a cég szerződése a Miniszterelnökséggel, és nem lobbitevékenységet folytatott, hanem "átfogó kommunikációs és érdekérvényesítési feladatot" kapott a kormánytól.)
Azt írják: a júliusban kiírt közbeszerzési eljárás során csak egy ajánlat érkezett, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány vezette konzorciumé, amelynek tagja még a Floridában bejegyzett Liberty International Group LLC és a washingtoni SLI Group LLC. A konzorcium 1,36 ezer milliárd forintért vállalta a megbízást.

Mindezzel együtt a Fidesz a botrány kirobbanását követő néhány Amerika-barát megnyilatkozás után visszatért a vádaskodáshoz. Politikai ügynek tartja kitiltási botrányt a Fidesz ügyvezető alelnöke. Kósa Lajos szerint, ha az Egyesült Államok valóban a korrupció ellen küzd, akkor az információk átadásával segítenie kellene Magyarországot az ügy felderítésében. "Ez sokkal inkább politikai ügy. Ha korrupcióról szólna, nem feltételezem, hogy az Egyesült Államok bűnpártolást szeretne csinálni Magyarországon" - mondta Kósa Lajos a Hír TV Magyarország élőben című műsorában, péntek este. A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint az amerikaiaknak nem kellene titkolózniuk a kitiltási ügyben, inkább közösen kellene fellépni a korrupció ellen, amit a két ország közti szövetség is megkövetel. "Sosem verifikáltak semmit, nem mondtak konkrétumot, azt mondták trafikügy, jó reggelt kívánok, az mikor volt: három évvel ezelőtt?" - fogalmazott Kósa Lajos.

Hasonlóan a korábbi "függetlenségi módszerrel" érvelt az Országgyűlés fideszes házelnöke a Hír TV Magyarország élőben című műsorának különkiadásban. Azt mondta: bár Magyarországnak vannak szövetségesei, akikre tisztelettel tekint, de ahogy már 1956-ban is világossá vált, a magyarok sosem viselték el, hogy egy idegen hatalom diktáljon. „Ha valaki tőlünk nyugatabbra komolyan veszi a demokráciát, akkor most már abba kellene hagyni a verbális hidegháborút”. Senki nem szabhatja meg Magyarországnak, hogyan éljen. Kijelentette: a magyar származású amerikai politológus, Charles Gati már 2010 után kijelentette, Magyarország kormányát meg kell buktatni. Kövér szerint egyértelmű, sokan még ma is úgy gondolkoznak, ha nem a baloldal van hatalmon, akkor nincs is demokrácia. „Charles Gati hivatalosan nem része az amerikai külügyi előkészítő apparátusnak, informálisan azonban nagyon bensőséges viszonyt ápol a Clinton-adminisztráció tagjaival (itt Kövér keverve John Kerryt Hillary Clintonnal, "a ma hivatalban lévő külügyminiszter-asszonyra is hivatkozott, amit az interneten a leírt szövegben módosítottak - a szerk.), ezért, amit ő ott megfogalmazott egyfajta informális fenyegetésként, azt most az amerikai külügyminisztérium hivatalos vagy félhivatalos politikájává teszi” – vélekedett. Kövér László úgy nyilatkozott, soha nem állította azt, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az Európai Unióból, de véleménye szerint Brüsszel nem diktálhat úgy az unió tagországainak, mint évtizedekkel ezelőtt Moszkva tette.

Mint azt közöltük: az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője a múlt héten utalt arra, hogy a kitiltás hátterében áfacsalási ügy állhat. Elszenvedője a világ egyik legnagyobb olajosmag-feldolgozója, a Bunge lehet. A társaság leányvállalata, a Bunge Növényolajipari Zrt., amely a Vénusz étolajat is gyártja. Ez a cég 2011-ben és 2013-ban is megkereste a NAV-ot csalás gyanúja miatt. Az ügyben eljárás indult, amely azóta is tart. A bűnszervezet áfa befizetés enélkül különböző élelmiszeripari termékeket, többek között cukrot, étolajat, kávét hozott be Szlovákiából, Csehországból, Ausztriából… A fejleményekről a múlt héten számolt be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: nyolcan kerültek vizsgálati fogságba, négyen pedig előzetes letartóztatásban vannak.

Az adóhatóság állítólag a Bunge Zrt.-t és két másik részben amerikai tulajdonú gabonakereskedelemmel foglalkozó céget is vizsgál - adócsalás gyanúja miatt - 2011 óta. Levélben követeli az LMP a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökétől, hogy tisztázza érintettségét a kitiltási botrányban. Az ellenzéki párt azzal érvel, hogy az országgyűlési törvény szerint az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselők számára a feladatuk ellátásához szükséges minden felvilágosítást megadni. Sajtóhírek szerint Vida Ildikó lehet az egyike az Egyesült Államokból kitiltott köztisztviselőknek, de ezt eddig hivatalosan senki sem erősítette meg.Vidát és egyik a listán állítólag szereplő egyik helyettesét a bécsi repülőtéren érte utol múlt hét végén az RTL Klub, de "közös megegyezésükre hivatkozva" nem nyilatkozott, igaz nem is cáfolta érintettségét.

Orbán Viktor a múlt héten Brüsszelben sajtótájékoztatón tért ki az ügyre, s annak ellenére bizonyítékokat követelt az amerikaiaktól, hogy azokat az Egyesült Államok törvényei szerint nem adhatják ki. Hazatérve a kormányfő szombat délután Felcsúton, a három és félezres Pancho Arénában, ezer néző és Mészáros Lőrinc társaságában tekintette meg a Puskás Akadémia-MTK összecsapást (0-1). Deutsch Tamás ("Most ezt a kitiltás cuccot tolják odaátról megfegyelmezésileg, de ha úgy hozza kedvük, a bombázás sem kizárt. Próbálok felkészülni minden lehetőségre") csak a második félidőre érkezett meg. Fricz Tamás politológus, a Békemenetek egyik szervezője pedig blogbejegyzésében sürgeti, hogy újabb felvonulással álljanak ki a "civilek" a kormány mellett.

Külügyi kirúgások

Aligha hihető, hogy az internetadó bevezetése elterelő hadművelet volna a kormány részéről. Sokkal inkább lehetséges, hogy a Külügyminisztérium vált béna kacsává. Szijjártó Péter még a múlt héten megerősítette az Origónak azt az értesülését, miszerint minden negyedik dolgozót elbocsátanak ezen a héten a tárcától, azaz 220 embert küldenek el. Közben két-három ember kivételével a a minisztérium szakmai hátterét biztosító Külügyi Intézet teljes kutatói állománya felmondott az elmúlt hetekben, az intézményben zajló átalakítás következményeként, írta a hvg.hu. A szervezet korábban ismert honlapja bő egy hónapja nem is működik.