Előfizetés

Sokadszorra volt pökhendi az MTVA

B.L.N.
Publikálás dátuma
2014.10.28. 06:05
Fotó: Népszava
Nem volt rest ismét pökhendi hangvételű levélben reagálni a közmédia sajtóosztálya egy másik médium egyszerű megkeresésére: az RTL Klub Híradója mindössze azért fordult hozzájuk, hogy megtudja, mégis mire fordítja, milyen produkciókra költi a jövőre már 80 milliárd forintos állami támogatását a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Amire az MTVA - vélhetően a nem túl kormánybarát csatornának szánt fricskaként - annyit írt csak: "annyi bizonyos, hogy nem a 'Celeb vagyok, ments ki innen!' folytatását" fogják ebből a pénzből elkészíteni.

A közmédia sajtóosztálya nem először "csillogtatja" meg megnyerő kommunikációs képességeit. Júliusban, amikor a riporthamisítással - és például Lomnici Zoltán kiretusálásával - ismertté vált Papp Dániel tartalomszolgáltatási igazgató lett az MTVA-nál, a hvg.hu az azóta már a teljes hírosztályért felelő "szakember" kinevezésének indokát firtatta, amire személyeskedő választ kaptak a közmédiától.

Azt írták, hogy míg Papp nem volt részese Lomnici kitakarásának, addig Gavra Gábor, a hvg.hu egykori főszerkesztője "tevékeny résztvevője volt a hamis bajai videó valóságosként történő feltüntetésének, illetve az azzal kapcsolatos hazugságoknak". Egy másik levélben hozzátették, hogy "érthető a szakmai aggodalom", hiszen a hvg.hu-nál sem következhetett volna be a bajai videóbotrány az MTVA szerint, ha megfelelő az ellenőrzési rendszerük, amely - mint írták - náluk amúgy jól működik.

Más esetekben viszont az orgánumok hiába várnak választ a közmédiától. Lapunk szerette volna megtudni az MTVA reakcióját azon értesülésünkre, amely szerint költségtakarékosságból összevonhatják az MTV Zrt.-t és a Duna TV Zrt.-t, ám választ csak két nappal cikkünk megjelenése után kaptunk. Az MTVA - egy kvázi helyreigazításban - lényegében számon kérte lapunkat, mert szerintük valótlanságot állítottunk a cikkben. Ugyanez az Index-szel is előfordult, amikor arról írtak, hogy a közmédiánál megszűnhet a sportszerkesztőség: a portál információját is csak azután cáfolták, hogy az erről szóló hírt megjelentették.

Egy hete az amerikai kitiltási botrány kapcsán az adóhatóság "korrupció gyanújával hírbe hozott vezetői" miatt az adóellenőrzések felfüggesztését követelte közleményben a Polgári Platform, amelynek elnöke, Kész Zoltán a sajtólistájukon keresztül az MTVA-hoz is eljuttatta a szervezet állásfoglalását. Erre viszont válaszolt a közmédiától Antall István, a Gondolatjel című műsor szerkesztője: "Szerintem a polgári jogszokás szerint, tehát az ártatlanság vélelmét figyelembe véve előbb a vádakat kellene igazolni - nem? Hacsak nem politikáról van szó, mert akkor a jog le van tojva... Polgárkáim Kész vagyok tőletek. Antall István". A személyeskedésre reagáló Kész szerint tehát a helyzet úgy áll, hogy - a vádakat amúgy nem tagadó - adóhivatal által szedett adó "arra megy el, hogy az elfogult közmédia sértegesse az adófizetőt". Igaz, az esetnek lett következménye, Antallt azonnali hatállyal elbocsátották.

Felemás kegyelem

Publikálás dátuma
2014.10.28. 06:04
A tényleges életfogytiglan az uniós elvekbe, illetve az európai emberi jogi egyezménybe ütközik, nálunk most vezették be FOTÓ: T
Egy büntetőbírákból álló öttagú bizottság dönthet majd a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében negyven év letelte után arról, kaphatnak-e kegyelmet. Pontosabban csak formálisan döntenének, ugyanis a végső szó továbbra is az államfőé lenne, akit a bizottság véleménye nem kötelezne semmire. A kormány látszólag próbál tehát megfelelni a strasbourgi bíróság májusi döntésének, de csak látszólag.

"Alaposan feltehető-e, hogy a büntetés célja a további szabadságelvonás nélkül is elérhető?" - erre a fő kérdésre kell majd választ találnia a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre (tész) ítélteknél annak az öttagú bizottságnak, amely negyven évnyi büntetés letelte után felülvizsgálja, jogosultak lehetnek-e az érintettek kegyelemre. Erről szól az igazságügyi minisztérium kegyelmi eljárásról szóló javaslata, amelyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága májusi elmarasztalása miatt volt kénytelen benyújtani, és amelynek általános vitája ma kezdődik a parlamenti ülésen.

Májusban, mint megírtuk, egy 2009-ben rablásért és emberölésért jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt ember ügyében mondta ki a strasbourgi bíróság, hogy jogsértő a magyar szabályozás, amely kizárja a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét, illetve annak felülvizsgálatát. Ez az emberi jogok európai egyezményébe, az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütközik. A strasbourgi döntést Orbán Viktor "felháborítónak" nevezte, mert elfogadhatatlan tartotta, hogy Magyarország "nem tarthatja fönn" a tész intézményét. Holott Strasbourg nem azt mondta ki, hogy a tész-eseket meghatározott idő múlva el kellene engedni, hanem azt, hogy a felülvizsgálat lehetőségét, a magyar állam által is vállalt emberi jogi egyezmény alapján kötelesek vagyunk biztosítani.

Szeptemberben azonban Répássy Róbert igazságügyi államtitkár jelezte, automatikus kegyelmi eljárást vezetne be a kormány, amelynek lényege, hogy egy bírákból álló kegyelmi bizottság 40 év után megvizsgálná az elítélt személy kegyelemre való alkalmasságát. A meghátrálás érthető, hiszen tartani lehetett attól, ha a kabinet fenntartja a jogsértő állapotot, tész-esek egész sora kap majd Strasbourgban több ezer eurós kártérítést.

A büntetés-végrehajtási törvénymódosítói csomagban szereplő - az internetadóval gyakorlatilag egyszerre, múlt kedden benyújtott - javaslat szerint a már meglévő kegyelmezési rendszer mellett vezetnék be ezt az új lehetőséget, kifejezetten tész-eseknek. Az eljárás - ha az elítélt nem tiltakozik, mert akkor leállítható - kötelezően indulna a negyvenedik letöltött év után, és az öttagú, bírákból álló bizottságnak minden részletre kiterjedő vizsgálatot kell folytatnia a rab életvitelét illetően. Ám az eljárás végén ugyancsak az államfőé lenne a végső szó, a bizottság döntése nem kötelezné semmire.

Az eljárásban meghallgatnák az elítéltet is, akiről a Kúrián vagy ítélőtáblán dolgozó büntetőbírák döntenének, amúgy egyszerű többséggel. (Az olyan bírákat kizárnák, akiknek az elítélt eredeti ügyében bármilyen szerepe volt.) A döntést ezután megkapja majd az igazságügyi miniszter, aki az ügyet felterjeszti az államfőnek; ha az elítélt nem kap kegyelmet, két év múlva ismét a bizottság elé járulhat érte.

Mindez azonban nem lesz elegendő Strasbourgban Bárándy Péter szerint: mint a volt igazságügyi miniszter fogalmazott, hiába írnák elő, hogy kötelezően fel kell terjeszteni a tész-es ügyét az államfőnek, ha a bírósági felülvizsgálat garanciái elvesznek. Mint kérdésünkre folytatta, egy rendes bírói felülvizsgálat elegendő volna az aggályok megszüntetéséhez, de aligha ez az irány, hiszen "nem nagyon zavarja" a kormányt a nemzetközi egyezmények és a szövetségi rendszerből adódó kötelezettségek megszegése. Ez esetben pedig ismételt marasztalásoknak nézünk elébe - tette hozzá Bárándy.

Forrósodik „az amerikai pite”

Biró Marianna, Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2014.10.28. 06:00
Napközben a NAV székháza előtt már több autó is állt a vezetőknek fenntartott helyeken, reggel viszont még egy sem FOTÓ: TÓTH GE
Adó és Vámhivatal elnöke úgy, hogy máig nem tisztázta magát az amerikai kitiltási botrányban. Lapunknak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Fónagy János államtitkár és Gulyás Gergely is hárító választ adott idevágó kérdéseinkre, miközben a NAV-elnök és hat alelnöke lényegében "felszívódott". Káosz uralkodik a kormányoldalon a beutazási tilalom, illetve az Egyesült Államok által megjelölt magyar korrupciós botrány ügyében is, a kabinet ugyanis képtelen eldönteni, miként hárítsa el az ügy érdemi kivizsgálását. Polt Péter legfőbb ügyész eközben amerikai kollégájához fordult, "baráti" segítségért.

Magyarországon 925 ezer állami alkalmazott van és azt, hogy munkaszüneti napokon ki hova utazik, nem tartják számon - jelentette ki lapunknak Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető minisztertől azt kérdeztük, tudtak-e arról, hogy a NAV elnöke a napokban külföldre utazott. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára ugyanerre a kérdésre azt mondta, az adóhivatal ugyan nem az ő tárcájához tartozik, de az azt felügyelő minisztériumnak sem kell feltétlenül tudni a szabadságolásról, különösen amikor valaki több napos ünnepen utazik valahová. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke pedig nem is tudott arról, hogy a NAV elnöke szabadságra ment, de közölte, ha ez igaz, Vida Ildikónak akkor sem tőle kellett erre engedélyt kérnie.

Rogán: kormánytagokról, politikusokról nincs szó
Kik azok a kormányzati vezetők, akik a korrupciós listán szerepelnek - ismételték meg tegnap a kérdést az Országgyűlésben a szocialisták. Az MSZP-s képviselők már délelőtt elhatározták, hogy az előre beadott interpellációk, kérdések helyett ezt fogják ismételni, hátha érkezik válasz.
A Népszava tudósítójának még a plenáris ülés kezdete előtt elküldték a felszólalások egyenszövegét, amelyet az interpellációk órájában végül csak Heringes Anita mondhatott el, Korózs Lajos nem, mert őt félbeszakította az ülést vezető Lezsák Sándor, amiért nem a szociális temetésről, hanem a kitiltási botrányról beszélt. Frakciótársa, Tóth Bertalan azután ismét megkérdezhette, ki az a hat ember, akik számára az Egyesült Államok megtiltotta a beutazást.
A Fidesz-frakcióvezetője szerint azonban André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője megerősítette neki, hogy politikusokat, kormánytagokat nem érint az amerikai beutazási tilalom.
Rogán Antal elmondta: "Amennyire én tudom, és ezt számomra az ügyvivő úr a mai napon is megerősítette, hogy ugyan személyekről nem beszélhet, de politikusokról, ebben az értelemben politikai szereplőkről, kormánytagokról nincsen szó".

Gulyás lapunknak arról is beszélt, hogy most nem lehet a NAV tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottságot felállítani, mert Horváth András bejelentése, feljelentése alapján büntetőeljárás folyik. A politikus megismételte, hogy korábban szocialista indítványra döntött a Ház arról, hogy bűnügyekkel csak a vizsgálat lezárása után foglalkozhatnak a képviselők és ezt akkor az LMP-s Schiffer András is megszavazta. Hozzátette, „feltéve, de meg nem engedve, hogy kormányhoz közel álló emberek követtek el bűncselekményt, azt is ki kell deríteni, de ez most nem az Országgyűlés feladata”. Véleménye szerint a fideszesek és a kereszténydemokrata képviselők tegnap azért nem írták alá az LMP-s Szél Bernadett kezdeményezését, mert ismerik az országgyűlési törvényt

Még sem lesz Amerika-ellenes békemenet?
Külön kérte a Fidesz vezetősége a békemenet szervezőit, ezen belül Bencsik Andrást, hogy a most tervezett kormány melletti tüntetést ne tartsák meg - értesült a hvg.hu egy kormányzati és egy magasrangú fideszes forrásból. A kormánypárti politikus szerint a békemenet szervezői belátóak voltak a kéréssel szemben. Lesz még alkalom, amikor valóban szükség lesz a békemenetesek támogatására, de ez most nem az - fogalmazott a forrás.
Ezzel a politikus arra utalt, hogy a békemenetnek a jelenlegi diplomáciai helyzetben rossz üzenete lenne, és azt a benyomást keltené, hogy megrendült a miniszterelnök vagy a kabinet pozíciója.Bencsik András, a békemenet egyik alapítója, a Demokrata nevű újság főszerkesztője a vasárnap esti, internetadó elleni tüntetés után jelentette be, hogy ez neki több a soknál, és "szükségesnek látszik ezért egy újabb békemenet megszervezése". Hosszú Facebook-bejegyzésében a többi között az állt: "Amerika nem a barátunk, és még csak nem is a szövetségesünk".
Bencsik úgy gondolja, hogy az USA a háborúban érdekelt, és olyan összeomlás előtt áll, mint a Szovjetunió. Az újabb békemenet okairól úgy fogalmazott: "az Orbán-kormányt a történelmi jelentőségű társadalmi beágyazottsága miatt sem most, sem később nem lehet leváltani. Eltávolítani ezért csak manipulációval lehet: a hatalmi centrumon belül kirobbantott feszültségek, a befolyásolható személyek árulásra való rábeszélése révén idővel létrehozható egy olyan helyzet, ami Orbán Viktor számára tarthatatlanná válik."

Szél Bernadett ugyanis tegnap a plenáris ülés előtt, majd annak elején sok kormánypárti képviselővel alá akarta íratni a NAV-ot átvilágító vizsgálóbizottság megalakítását célzó kezdeményezést, de nem járt sikerrel. Lapunknak kora délután azt mondta, nem adja fel, bár látja, hogy a Fidesz és a KDNP nem "favorizálja" a kezdeményezést. Később Schiffer András, az LMP frakcióvezetője bejelentette, elegendő aláírást gyűjtöttek össze a bizottság felállításához. A kezdeményezést az MSZP és a Jobbik frakciójának szinte valamennyi tagja, öt LMP-s, valamint három, az Együtt-PM-hez és egy, a Liberálisokhoz tartozó független képviselő is aláírta. Schiffer közölte: ha igaz, amit Horváth András, az adóhatóság volt alkalmazottja állít, akkor a láncolatos áfacsalások résztvevői éves szinten körülbelül ezermilliárd forinttal károsítják meg az országot. Hangsúlyozta, korábban is kezdeményezték a vizsgálóbizottságot, de akkor a kormánypártok arra hivatkoztak, hogy konkrét büntetőügyben nem lehet ilyen testületet létrehozni. Ám a mostani bizottság semmiféle folyamatban lévő büntetőeljárással nem akar foglalkozni.

Twitter-támadás az ügyvivő ellen
Nyíltan, agresszív stílusban "kötött bele" Kovács Zoltán a Twitteren az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjébe. Az internetadó elleni tüntetést követő, a Fidesz-székházat ért inzultus miatt ugyanis a kormány nemzetközi szóvivője azt írta M. André Goodfriendnek: "Ránéztél, hogy milyen a hangulat, André?
Egy olyan eseményen, amit az MSZP és a »liberálisok« szerveztek? Ügyvivőként? Érdekes." Erre reagálva a békés tüntetésen részt vevő, a későbbi székházostorom idején azonban már jelen nem lévő Goodfriend azt írta, hogy abszolút ott volt a helye a demonstráción, és amúgy ott volt a békemeneteken és számos más eseményen is.
Kovács erre úgy reagált, szerinte ez nem helyénvaló egy "hisztérikusan felfokozott hangulatban", és hogy szerinte "néha túl sok a tüntetés".

Lázár egyébként a plenáris ülésen azt mondta, annak igyekeznek megtalálni a jogi lehetőségét, hogy az áfa-csalások ügyében érintett cégek nevét nyilvánosságra hozhassák. Lázár szerint Vida Ildikó lehet, hogy azért nem válaszolt az RTL Klub kérdésére, mert "nem érintett", "nem tartozik senkinek" ilyen beszámolási kötelezettséggel. A tárcavezető szerint André Goodfriend amerikai ideiglenes ügyvivő is azt mondta, hogy a kitiltási ügy nem közügy, az érintettek egyéni ügye.

Igen ám, de az állami adóhatóság vezetője nem egyszerű magánszemély. Vida Ildikó egyébként nemcsak a múlt heti munkaszüneti napokra utazott el, de tegnap sem jelent meg munkahelyén, a NAV-ban. A szervezet elnöke és a munkáját segítő hat alelnök a hatóság Széchenyi utcában található épületében dolgozik, de a 444.hu újságírói reggel fél 8 és 9.10 között hiába várták, hogy megjelenjenek a bejáratnál, és a vezetők számára fenntartott parkolóhelyek is üresek voltak. Éppen ezért kérdésekkel fordultunk a NAV-hoz, hogy megtudjuk, meddig van szabadságon az elnök, ki helyettesíti, s hogy konkrétan hány hivatalvezető van távol a munkájától, egyelőre azonban nem érkezett válasz.

Megírtuk: Vida és legalább egy alelnöke is gyanúba keveredett az Amerikai Egyesült Államok vízumtilalma ügyében. A USA budapesti ügyvivője szerint 6 magyar állampolgár került az amerikai tilalmi listára, mert korrupciós bűncselekmények gyanúja merült fel velük szemben. Vida és alelnökei közül eddig csak Kovácsics Iván cáfolta, hogy a listán lenne. A NAV elnöke pedig a múlt héten elhagyta az országot, ám az RTL Híradójának sikerült még elcsípnie a schwechati repülőtéren. A felvételek arra utalnak, hogy vele volt egyik alelnöke, Csillag Dezsőné is.

Félrevezető jogsegélykampány - Polt hárított
Egymásnak, és maguknak is ellentmondanak a kormány illetékesei az amerikai kitiltási botrány kivizsgálása ügyében. A parlament külügyi bizottságának tegnapi ülésén Németh Zsolt elnök, korábbi külügyi államtitkár azt állította, a magyar fél jogsegély keretében már kért információkat az Egyesült Államoktól. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ellenben azt mondta, ez még szerinte nem történt meg.
Később kiderült, Polt Péter legfőbb ügyész szerint nem is lehet jogsegélyt kérni. Polt az Egyesült Államok legfőbb ügyészéhez, illetve a budapesti nagykövetség ideiglenes ügyvivőjéhez fordult, s az érintett üggyel kapcsolatos minden olyan adat átadását kérte, amelyet a vonatkozó jogszabályok lehetővé tesznek.Egy képviselőnek adott írásbeli válaszban a legfőbb ügyész azt is kifejtette, büntetőügyben nyomozás elrendelésének alapjául az szolgálhat, ha a hatóságok feljelentés vagy hivatalos értesülés útján konkrét bűncselekménygyanúról szereznek tudomást.
„Az ügyészi szervekhez feljelentés nem érkezett, és olyan adatszolgáltatás sem történt az amerikai fél, vagy bárki más részéről, amely a hatályos büntető jogszabályok alapján az eljárás megindításához, vagy feljelentés-kiegészítés elrendeléséhez vezethetett volna”. A sajtóban megjelent hírek alapján az ügyészség az elmúlt időszakban széleskörű iratvizsgálatot folytatott – tette hozzá. Azt állapították meg, hogy nincs olyan folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügy, amellyel azonosítani lehetne a kitiltáshoz vezető eseteket.
„A magyar kormány és az USA kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló törvény alapján az Egyesült Államoktól bűnügyi jogsegély csak már folyamatban lévő konkrét büntetőügyben kérhető” – írta Polt, aki szerint „a fentiek alapján az ügyészségen nincs olyan konkrét bűnügy, tényállás, rendelkezésre álló, illetve megjelölhető bizonyíték, amely a jogsegélykérelmet lehetővé tenné”. Ez utóbbi adatok hiányában pedig új nyomozás sem rendelhető el – írta a legfőbb ügyész.Próbálják összemosni Magyarországon a beutazási engedély-megtagadást a büntető kitiltással – mondta lapunknak Bárándy Péter.
A volt igazságügyi miniszter emlékeztetett: itt nincs büntetőügy, nem is volt, és nem is mondják azt az amerikaiak, hogy büntetőügy eredményeként jutottak erre az elhatározásra. Azt mondják, hogy az ő szabályozásuk szerint valamiféle gyanú képződött, ami nyilván elegendő bizonyítékot is szolgáltat. Ez nem büntetőjogi bizonyosság természetesen, de ahhoz elegendőnek ítélték, hogy az érintettek beutazását megakadályozzák. Semmi mást nem mondanak, tehát arról nem lehet szó, hogy büntetőügyi jogsegély keretében jogsegélyt kérnek az Államoktól, mert nincs ilyen ügy folyamatban – hívta fel a figyelmet.
„Az egy másik kérdés, hogy szerintem jogi, de erkölcsi kötelessége feltétlenül minden közszolgának - legyen kormánytisztviselő vagy egyszerű köztisztviselő - bejelenteni, ha ilyen értesítést kap. Hiszen ez az ő működésével kapcsolatos nehézség. És nagyon egyszerű kideríteni. Ha pedig letagadja, akkor nagyon súlyos fegyelmi eljárás alapja kell, hogy legyen” – fogalmazott Bárándy. Szerinte a kormánynak, az állami szerveknek igenis kötelessége lenne minden alkalmazottjának feltenni a kérdést, hogy van-e köztünk olyan, akit kitiltottak az Egyesült Államokból. „Aki érintett, tegye fel a kezét. Azt, hogy ez utóbbit hogyan kell csinálni, már az általános iskolában elsajátíthatták, oda pedig mindegyik járt” - fogalmazott.
A Transparency International ráadásul korábban azt közölte, hogy a magyar büntetőeljárási törvény szerint a nyomozást már a bűncselekményre vonatkozó puszta gyanú alapján meg kellene indítani, és magának az eljárásnak a feladata, hogy kiderítse, vannak-e bizonyítékok. A korrupció ellen küzdő szervezet a jogállami normákkal ellentétesnek tartja, hogy a korrupció gyanúja miatt az Egyesült Államokból kitiltott magyar kormánytisztviselők ügyében a magyar kormány egyelőre a felelősség eltussolásával van elfoglalva, és az ügyészség sem tesz semmit a történtek tisztázására. Mint írták, az állítólagos vesztegetési ügyben érintett cégeknek feljelentést kéne tenniük az USA-ban és Magyarországon is, ezzel előmozdítva a hazai vizsgálat elindítását.