Vasárnapi zárva tartás - OKSZ: 20 ezer dolgozó elbocsátásával járhat

Az üzletek vasárnapi zárva tartása mellett vannak nyomós érvek, de azt is figyelembe kell venni, hogy ez mintegy 15-20 ezer dolgozó elbocsátásával járhat - mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) alapvetően támogatja az üzletek vasárnapi zárva tartását, mert úgy véli, ezzel csökkenhetne az ágazatban dolgozók megterhelése, ám csak akkor tartja elfogadhatónak, hogy az üzletek ne nyissanak ki vasárnap, ha az minden üzlettípusra, tehát nemcsak a nagyokra vonatkozna

Vámos György hangsúlyozta: az OKSZ elismeri, hogy nyomós érvek szólnak az üzletek vasárnapi zárva tartása mellett, fontos a családtagok vasárnapi együttléte, az alkalmazottak védelme, a kisvállalkozások támogatása, vannak ugyanakkor más fontos szempontok is, amelyeket mérlegelni kell. 

A vasárnapi zárva tartás esetén a kereskedelmi szövetség előzetes becslése szerint 15-20 ezres elbocsátással lehet számolni - mondta Vámos György, hozzátéve, hogy pontosabb számokat a javaslat beterjesztése, illetve elfogadása után lehet mondani, de ha kevesebbet van nyitva egy üzlet, akkor kevesebb alkalmazottra van szükség, még ha a forgalom áttevődik is más napokra.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a forgalom nem "vándorolna" át egy az egyben más napokra, az átrendeződés során lennének veszteségek. Emellett az alkalmazottak elesnének az 50 százalékos vasárnapi pótléktól, ami jelenleg többletkereseti lehetőség.

A nyitva tartó kisvállakozások ugyan többletbevételhez juthatnának, de az OKSZ főtitkára szerint ez nem lenne jelentős, mert akik a nagybevásárlásokhoz szoktak, azok megpróbálnák azt továbbra is megoldani.

Vámos György kiemelte, hogy a vásárlók véleményét szintén figyelembe kell venni. Korábbi reprezantatív közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek mintegy fele támogatta a vasárnapi nyitva tartást, ami 4-5 millió vásárlót jelent - hangsúlyozta.

A szakszervezet támogatja, de csak ha minden üzletre vonatkozik
Sáling József, a KASZ elnöke kifejtette: jelenleg annyira leterheltek a kereskedelemben dolgozók, és annyi betöltetlen álláshely van, hogy a KASZ zárva tartás párti, mert egyébként a munkáltatók nem tudják betartani a Munka törvénykönyvét. A válság alatt a cégek leépítettek, és olyan létszámhiány van a kereskedelemben, hogy sok helyütt hét napra nem is tudják törvényesen beosztani a munkavállalókat. Ha csak hat napból állna a munkahét, ez könnyebb lenne - vélekedett az elnök.
Elmondta azt is, hogy részt vett a törvénytervezettel kapcsolatos egyeztetésen, ahol még nem látták a végleges tervezetet, de ígéretet kaptak arra, hogy azt a héten megkapják, és ezután még lesz lehetőség újabb egyeztetésre a kormánnyal.
Kiemelte: csak akkor tartják elfogadhatónak a vasárnapi zárva tartást, ha az minden üzlettípusra vonatkozna, nemcsak a KDNP-s javaslatban szereplő 400 négyzetméter feletti egységekre. Legfeljebb azok képezhetnének kivételt, akik saját üzletükben dolgoznak; ők vasárnap is kinyithatnának - mondta Sáling József, hozzátéve, hogy a boltok többsége még így is zárva lenne a hét utolsó napján. 
A KASZ elnöke szerint - épp a hiányzó munkaerő miatt - nem kell elbocsátásokkal számolni a szektorban a vasárnapi zárva tartás bevezetése esetén. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy egyes dolgozóknak, akiknek fontos az a 3000-4000 forintos plusz jövedelem, amit vasárnap kapnak, ellenére lehet a javaslat.
Sáling József szerint a zárva tartásról szóló diskurzusban azt is figyelembe kell venni, hogy a benyújtott jövő évi adótörvény-javaslat évi 8-15 milliárd forint "különadóval" terheli meg a nagyobb cégeket, amelyeknek egy vasárnapi nyitva tartási tilalom újabb veszteséget jelentene.

 

Szerző
2014.11.03 18:16

Már folyik a KESMA átvilágítása

Publikálás dátuma
2019.02.16 06:45

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A héten több, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiumnál megjelentek az alapítvány munkatársai, hogy megkezdjék a szerkesztőségek működésének felülvizsgálatát – tudta meg a Népszava.
- A héten hozzánk is megjöttek az átvilágítók. Egyelőre a marketinget, a hirdetési osztályt és a pénzügyet nézik meg, de biztosan sorra kerül majd a többi részleg is - mondta lapunknak a KESMA-hoz tartozó országos médium egyik vezető munkatársa. Mint megtudtuk, ugyanez zajlik más szerkesztőségeknél is. Ezzel a gyakorlatban is megkezdődött a Fidesz-közeli médiahátország újraszervezése, forrásaink szerint a mostani átvilágítás csak az első lépés. Az már a KESMA megalakulása előtt felmerült, hogy a kormánymédia átalakításának egyik célja a működés hatékonyságának növelése. Ennek következtében várhatóan felszámolják a párhuzamosságokat: miután egy ernyőszervezet alá tartozik majd minden kormánypárti médium, nem lesz szükség külön pénzügyi-, hirdetési osztályokra, üzemeltetésre. Ez elbocsátásokkal is járhat majd az érintett részlegeken.
- Az egy dolog, hogy egy mozdulattal mindenkit betereltek a KESMA-ba, de ettől függetlenül az egyes szerkesztőségek vezetői továbbra is a sajátjuknak érzik az adott lapot, tévét, rádiócsatornát, így most mindenki lobbizik, hogy lehetőleg jól jöjjön ki az átalakításból. Az erőviszonyok pedig még egyelőre nem világosak - monda az egyik érintett.
Szó van ugyanakkor a tartalomközlés összehangolásáról is, a KESMA több tagjának újragondolhatják a profilját. Nem dőlt el még például, hogy a Figyelő tisztán gazdasági hetilap legyen, vagy megtartsa jelenlegi politikai-, kulturális profilját is. Úgy tudjuk, az Origónál attól tartanak, hogy Gábor László főszerkesztő mellé még egy „tartalomfelelőst” is kineveznek majd. Arról pedig a 24.hu már írt egy belső körlevélre hivatkozva, hogy a Hír-, és az Echo Tévé hírműsorait közösen készítik majd. 
A TV2-nél - mint ahogyan azt a Válasz Online megírta -, már Andy Vajna halála után négy nappal rendkívüli közgyűlést tartottak, Mészáros Lőrinc emberei pedig át is vették az irányítást az igazgatóságban. Ettől függetlenül egy tévés vezető szerint még korántsem eldöntött a csatorna sorsa: egyrészt logikus lenne, hogy ez is a KESMA részévé váljon, másrészt forrásunk szerint egy profitorientált bulvárcsatorna tényleg annyira idegen lenne az alapítvány hivatalosan nonprofit jellegétől, hogy még nem született döntés a TV2 jövőjét illetően. A gyors hatalomátvételre elsősorban azért volt szükség, hogy biztosan házon belül maradjon a televízió.
2019.02.16 06:45
Frissítve: 2019.02.16 06:45

Csendben egy kft.-hez került az államtól a speciális és trópusi betegségekre szakosodott oltásközpont

Publikálás dátuma
2019.02.16 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Egy kft. üzemelteti a jövőben az egykori ÁNTSZ nemzetközi oltócentrumát, amelyet a decemberi kormányzati nagy létszámleépítéssel átmenetileg bezártak.
A jelek szerint csendben egy kft. kezébe került a az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontja, amit decemberben észszerűsítés címén zártak be. Ez volt az a hely, ahol az utazási betegségek ellen nemcsak az állampolgárokat, de diplomatákat is rendszeresen oltották. Hatvan évnyi oltási adatot halmoztak fel az intézményben, így innen lehet hatósági igazolást is kérni, hogy meg van-e a szükséges oltása valakinek az aktuális utazásához. Például a sárgaláz elleni oltások, amelyek egy életre szóló védelmet jelentenek, azok is itt vannak nyilvántartva. A Nemzeti Népegészségügyi Központ, egykori ÁNTSZ hónapokig csak terelgette az érdeklődő polgárokat és újságírókat. Sőt január közepén Müller Cecília országos tisztifőorvos a Medicalonline szakportálnak még arról beszélt, hogy „az oltóközpont átszervezés alatt áll, és vizsgálja annak lehetőségét, hogy a szervezet keretein belül a továbbiakban milyen módon biztosíthatják a nevezett szolgáltatást az utazóknak.” Hihető volt, hogy az országos tiszti főorvos komolyan gondolja az újranyitást, mert közvetlenül a decemberi bezárás előtti hetekben állami tenderrel szokatlanul nagy mennyiségben, mintegy 61 millió forint értékben vásároltak oltóanyagot a központ számára. A minap megjelent egy link az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) honlapjának az oltóközpontjukat propagáló oldalán, amely egy másik honlapra tereli az ügyfeleket, hogy ott jelentkezhetnek be a szolgáltatásra. Ez a link azonban kivisz az OEK honlapjáról az Oltócentrum.hu oldalra. Azt, hogy ki a webcím valódi tulajdonosa, nem lehet tudni, mert a domaint egy olyan szolgáltatónál regisztrálták, amely kifejezetten azzal hirdeti magát, hogy elrejti a tulajdonosokat a nyilvánosság elől. Az új honlapon cégnévként egyedül - különösebb funkció meghatározása nélkül - az Oltóközpont Kft. szerepel, amely egyébiránt tart fenn ezen területen más helyen is magánszolgáltatást a fővárosban. 
Az Opten céginformációs adatbázis szerint a cég tulajdonosa Kámány Zoltán Roland és Benkő Gábor. Megkérdeztük a humán tárcát, hogy mikor, milyen nyilvános pályázattal és milyen feltételekkel privatizálták a központi utazási egészségügyi szolgáltatást, amire az alábbi választ kaptuk. „A Nemzetközi Oltóközpont a Nemzeti Népegészségügyi Központ fenntartásában és működtetésében áll, a hatályos alapító okiratban és a működési engedélyében foglaltak szerint. Privatizációra nem került sor. Az Oltóközpont működtetését a Nemzeti Népegészségügyi Központ működési engedélyében foglalt feltételekkel, közreműködő, mint egészségügyi szolgáltató látja el. Az oltóanyag készlet fölött a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendelkezik. Az Oltóközpont nem önálló szervezeti egység, korábban az Országos Közegészségügyi Intézet, ma a Nemzeti Népegészségügyi Központ részeként működik, a Járványügyi Főosztályon belül.​” Ha jól értjük a hivatal körülményes válaszát, akkor sikerült egy olyan céget megbízni a feladat ellátásával, amely a piacon üzleti konkurense az állami szolgáltatónak.
Szerző
2019.02.16 06:00
Frissítve: 2019.02.16 06:00