9 milliárd eurót kapnak a bankok a forintosításhoz

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 9 milliárd eurót biztosít a bankrendszer számára a lakossági devizahitelek forintosításához - döntött az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén.

Az MNB keddi közleményében hangsúlyozza: a jegybanki program kiterjesztésének célja változatlanul az, hogy a lakossági devizahitelek kivezetése gyorsan, rendezetten, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése mellett és a forint árfolyamára gyakorolt érdemi hatás nélkül menjen végbe. "A fedezési igény a forintosításra kerülő lakossági devizahitelek elszámolások hatásával csökkentett állományából adódik" - rögzíti a jegybank. A devizakínálatot az MNB nemzetközi tartalékaiból biztosítja.

Az MNB egyeztetéseket kezdeményez a Magyar Bankszövetséggel és a devizahitel-állománnyal rendelkező bankokkal arról, hogy a jegybank vállalja a forintosításhoz szükséges deviza biztosítását, a bankok pedig vállalják, hogy devizakeresletüket nem a piacon, hanem a jegybank eszközein keresztül elégítik ki - áll a közleményben.

Az MNB kifejti, hogy a lakossági devizahitelek forintosításából fakadó devizaigény megjelenése a piacon nem szándékolt árfolyamhatással járna, ami kockázatot jelent a pénzügyi stabilitás szempontjából. A megállapodások biztosítják a folyamat kiszámíthatóságát, amivel érdemben mérsékelhető a forintosítás árfolyamra gyakorolt esetleges hatása is - írja az MNB.

A banki devizaigények minél teljesebb kielégítése érdekében az MNB módosítja devizaeladási eszközeinek feltételeit. Az elszámolási szakaszhoz hasonlóan a jegybanki program egy rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött, spot (azonnali) euró eladási ügyletből, illetve egy hosszabb futamidejű, spot euró eladási ügylettel kombinált devizacsere (swap) ügyletből áll.

A jegybanki tartalékok nagysága lehetővé teszi, hogy az elszámolási szakasszal szemben - ahol külön keretösszeget határozott meg az MNB a két eszköz igénybevételére - a forintosítási szakaszban a két eszközre együttesen érvényes, összevont keretösszeget határozzon meg a devizakínálat minél rugalmasabb biztosítása érdekében. A feltétel nélküli eszköz esetében az MNB a jelenlegi 2016-2017-es futamidők mellett egyes 2015-ös futamidőkre is meghirdeti az eszközt.

A program kiterjesztése során a jegybank alapelvként rögzítette, hogy az MNB tartalék megfelelése folyamatosan biztosítva legyen. Ezt elősegíti egyrészt, hogy a feltételes eszköznél a bankok a kapott deviza legalább 50 százalékának megfelelő mértékben csökkentik rövid lejáratú külső adósságukat, amivel bővül a jegybank mozgástere. Másrészt az explicit feltétel nélkül meghirdetett eszköz hosszabb futamidejű, azaz rövid távon nem csökkenti a devizatartalék szintjét, a tartalék felhasználására időben elnyújtva, több év alatt kerül sor.

Ennek köszönhetően is a nemzetközi pénzügyi intézmények és a befektetők által elvárt szintek felett marad a nemzetközi tartalékok állománya - hangsúlyozza a jegybank.

Az MNB elkészítette a jó adósokkal való elszámoláshoz szükséges módszertant

Az ügyfelek túlfizetéseit tőke-előtörlesztésként kell elszámolniuk a pénzügyi intézményeknek az elszámolás alapmódszertanát szabályozó MNB rendelet szerint, amelyet kedden fogadott el az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa.

jegybank közleménye szerint az alapmódszertant szabályozó rendelet kizárólag a problémamentes szerződések elszámolására terjed ki, amelyek esetében a fogyasztó egyszer sem esett késedelembe, illetve nem részesült semmilyen kedvezményben. A rendelet november elején lép hatályba.

A hónap második felében még további három rendeletet alkot az MNB. Az egyik a kedvezményekkel, illetve késedelemmel érintett szerződésekre vonatkozó elszámolási módszertant szabályozza, egy másik pedig a végelszámolás vagy felszámolás alatt álló pénzügyi intézmények elszámolási módszertanát, valamint az elszámolási fordulónapokat és a pénzügyi teljesítés határidejét fogja szabályozni. MNB rendelet szabályozza majd a fogyasztók tájékoztatását rögzítő előírásokat is.

Az alapmódszertant szabályozó MNB rendelet kialakítása során a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal, valamint a Magyar Bankszövetséggel és a tagjai által delegált banki szakértőkkel is.

A pénzügyi intézmények a kedden elfogadott rendelet szerint három módszertan közül választhatnak a fogyasztókkal való elszámolás során, egy intézmény azonban csak egy kiválasztott módszertant alkalmazhat a rendelet hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződésekre. Mindhárom módszertan alapját a fogyasztói túlfizetés tőke-előtörlesztésként való elszámolása adja és teljesen azonos eredményre vezet. Az MNB a választási lehetőség megteremtésével lehetővé kívánja tenni, hogy a pénzügyi intézmények belső elszámolási rendszereik sajátosságait figyelembe véve a lehető leggyorsabb, leghatékonyabb módon végezhessék el az elszámolásokat.

A kedvezményekkel, illetve késedelemmel érintett szerződésekre vonatkozó elszámolási módszertant szabályozó jogszabály már csak egyféle módszertant fog tartalmazni és az első rendelet módszertanát egészíti ki.

A fogyasztók tájékoztatását rögzítő rendelet elfogadásáról az MNB tájékoztatni fogja a közvéleményt, ezzel egyidejűleg részletes ismertetést ad a fogyasztók teendőiről és a határidőkről. Mivel a pénzügyi intézmények is csak ezt követően tudnak bővebb tájékoztatást adni, a fogyasztóknak az elszámolással összefüggésben a negyedik MNB rendelet megjelenéséig nincs teendőjük. A három rendelet kialakítása során az MNB szintén folyamatosan egyeztet a piaci szereplők képviselőivel - írja közleményében a jegybank.

A kormány sürgeti a forintosítást

A fair bankokról szóló törvény a hitelfelvevőket védi majd - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden újságíróknak, miután több órán át részt vett a Fidesz-KDNP budapesti frakcióülésén. A kormányfő nyilatkozatában közölte egyúttal, hogy a kormány sürgeti a devizahitelek forintosítását, amiről szintén a szerdai kormányülésen lesz szó.

A kormányfő - miután több órán át részt vett a Fidesz-KDNP frakcióülésén - közölte: a frakció tett javaslatokat a fair bankokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban, ezeket a kormány szerdán tárgyalja meg.

Ez egy bonyolult jogszabály lesz, a hitelfelvevőket fogja védeni, egyensúlyt hoz létre a bankok és a hitelfelvevők között - fogalmazott Orbán Viktor.

A devizahitelek forintosításáról Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyancsak a szerdai kormányülésen ad tájékoztatást - közölte a miniszterelnök, hozzátéve: "mi sürgetjük egyébként, jó lenne minél hamarabb túlesni ezen is", de ebben a kérdésben még nem jött létre megállapodás a bankszövetséggel.