Orosz különleges erők vannak Ukrajnában

Orosz különleges erők vannak Ukrajna területén, az ország keleti részén - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Brüsszelben, miután első alkalommal találkozott az Európai Unió új külügyi főképviselőjével, Federica Mogherinivel.

A norvég politikus szerint az orosz csapatok ismét közelebb vonultak az ukrán határhoz, Moszkva pedig továbbra is támogatja a kelet-ukrajnai felkelőket, képzéssel és felszereléssel egyaránt.

"Felszólítjuk Oroszországot, hogy tegyen valódi erőfeszítéseket a békés megoldás érdekében, tartsa tiszteletben a minszki jegyzőkönyvet és a tűzszünetet, amely bármilyen politikai megoldás előfeltétele" - hangoztatta Stoltenberg.

Federica Mogherini arról beszélt, hogy az ukrán válságra erős és határozott választ kell adni, mindamellett pedig a párbeszéd csatornáit is nyitva kell tartani a politikai megoldás reményében.

Mogherini azt is bejelentette: sürgősen független jogi szakértőt fog kinevezni, hogy tisztázni lehessen az EULEX, a koszovói uniós jogi és igazságügyi misszió berkeiben kirobbant korrupciós botrányt. A botrány azt követően robbant ki, hogy a Koha Ditore című pristinai napilap feltárta, hogy az EULEX egyes ügyészei és bírái pénzért, esetenként több százezer euróért állítottak le vizsgálatokat és eljárásokat, és akadályozták a korrupciót feltárni hivatott vizsgálatot is, továbbá az ügyet nyilvánosságra hozó újságíró azt is állítja, hogy meg is fenyegették.

A két politikus, akik nemrég - Stoltenberg október 1-jén, Mogherini november 1-jén - léptek hivatalba, első hivatalos találkozójuk alkalmával arról egyeztettek, hogyan fűzhetnék szorosabbra az EU és a NATO közötti együttműködést. Mogherini úgy fogalmazott, hogy bár a két szervezet feladata és tagsága is eltérő, a kihívások közösek, a biztonsági környezet pedig napról napra egyre aggasztóbb. Stoltenberg szerint ha az EU és a NATO együttműködik, kiegészíthetik egymást. A norvég politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállamoknak többet és hatékonyabban kell költeniük a védelemre.

Szerző

Nőhet az infláció Magyarországon

Zsúfolásig megtelt kedden az Európai Bizottság sajtóterme az új összetételű testület első tájékoztatóján. Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért és növekedésért felelős alelnök és Pierre Moscovici pénzügyi biztos az Európai Unió gazdasági kilátásait ismertették. A válság véget ért, de az előrejelzések szerint a kilábalás lassúnak és visszafogottnak ígérkezik. Jövő évben a gazdasági növekedés egy és másfél százalék között várható, míg a munkahelyek száma 0,6 %-kal nő majd. A munkanélküliség uniós szinten 10% körül alakul. az infláció pedig egy százalék lesz. Magyarországon ennek két és félszerese, 2,5% lesz a pénzromlás.

Pierre Moscovici hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés beindításához három dologra van szükség. Megbízható fiskális politikára, jelentős strukturális reformokra és sok beruházásra. Ugyancsak szükség van egy ép, a bizonytalanságoktól megszabadult bankrendszerre. (Ami éppen ellentétes az Orbán-kormány gyakorlatával.) Mint már hírül adtuk, az Európai Bizottság 300 milliárd eurónyi beruházásokkal kívánja ösztönözni a gazdasági fejlődést. Ennek részleteiről nyilván sokat hallunk még.

A Bizottság új tagjai elismerték, hogy az európai gazdaság kiemelkedése a válságból gyenge, törékeny, és a nemzetközi konfliktusok is hátráltatják a fejlődést. Jövőre Németországban is csak 1,1 százalékra becsülik a gazdasági növekedést, ami az európai gazdaság „mozdonyától” nem túl kiemelkedő teljesítmény. Ráadásul, ahogy Katainen alelnök ironikusan megjegyezte, jó lenne, ha huszonnyolc tagállamra nem csak egy mozdony jutna, más országok gazdasága is erőtől duzzadna.

Magyarország sajnos bizonyosan nem lesz közöttük.

Nőhet az infláció Magyarországon

Zsúfolásig megtelt kedden az Európai Bizottság sajtóterme az új összetételű testület első tájékoztatóján. Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért és növekedésért felelős alelnök és Pierre Moscovici pénzügyi biztos az Európai Unió gazdasági kilátásait ismertették. A válság véget ért, de az előrejelzések szerint a kilábalás lassúnak és visszafogottnak ígérkezik. Jövő évben a gazdasági növekedés egy és másfél százalék között várható, míg a munkahelyek száma 0,6 %-kal nő majd. A munkanélküliség uniós szinten 10% körül alakul. az infláció pedig egy százalék lesz. Magyarországon ennek két és félszerese, 2,5% lesz a pénzromlás.

Pierre Moscovici hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés beindításához három dologra van szükség. Megbízható fiskális politikára, jelentős strukturális reformokra és sok beruházásra. Ugyancsak szükség van egy ép, a bizonytalanságoktól megszabadult bankrendszerre. (Ami éppen ellentétes az Orbán-kormány gyakorlatával.) Mint már hírül adtuk, az Európai Bizottság 300 milliárd eurónyi beruházásokkal kívánja ösztönözni a gazdasági fejlődést. Ennek részleteiről nyilván sokat hallunk még.

A Bizottság új tagjai elismerték, hogy az európai gazdaság kiemelkedése a válságból gyenge, törékeny, és a nemzetközi konfliktusok is hátráltatják a fejlődést. Jövőre Németországban is csak 1,1 százalékra becsülik a gazdasági növekedést, ami az európai gazdaság „mozdonyától” nem túl kiemelkedő teljesítmény. Ráadásul, ahogy Katainen alelnök ironikusan megjegyezte, jó lenne, ha huszonnyolc tagállamra nem csak egy mozdony jutna, más országok gazdasága is erőtől duzzadna.

Magyarország sajnos bizonyosan nem lesz közöttük.