München;MKB;Orbán;
2014-11-06 15:43:00
A két miniszterelnök közös sajtótájékoztatóján Orbán Viktor arról beszélt, hogy a bajor-magyar gazdasági kapcsolatok rendkívül erősek, és minden feltétel adott a bajor tőke magyarországi jelenlétének növelésére. A kormányfő megfogalmazás szerint "csak egy tüske volt a köröm alatt", az MKB, amelynek ügyében "sikerült dűlőre jutnunk, erőteljes és tisztességes tárgyalás végeztével mindkét félnek elfogadható megoldás született". Horst Seehofer kiemelte, hogy az MKB értékesítése a magyar állam számára "mindkét félnek kielégítő módon" megtörtént.
Lezárult az adásvételi ügylet az MKB Bank régi és új tulajdonosa között tegnap - írta lapunk október 1-én. A Bayerische Landesbank és a magyar államot képviselő nemzeti fejlesztési miniszter aláírta a szerződést és ezzel a bank az állam tulajdonába került. A magyar állam 55 millió eurót fizetett az MKB részvényeinek 99,99 százalékáért, míg a korábbi német tulajdonos vállalta - és teljesítette is -, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkeemelést hajt végre a bankban. A tulajdonosváltás nem volt hatással a bank szokásos üzletmenetére, és nem érintette hátrányosan az ügyfeleket - közölte a bank sajtóosztálya. A tegnapi közgyűlésen az új tulajdonos leváltotta a régi menedzsmentet és sajátjait ültette helyükre.
A közgyűlés az igazgatóság külső tagjának választotta Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Nagy Viktóriát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tanácsadóját, Sándorné Kriszt Évát, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektorát. A felügyelő bizottság tagjai: Szabó Ferenc, az NFM főosztályvezetője, Smohay Ferenc, az ABT Treuhand csoport üzletágvezetője, Juhász Edit, az NFM miniszteri főtanácsadója, Nagy Adél, az NFM főosztályvezető-helyettese, valamint Garancsi Zsolt és Buzáné Bánhegyi Judit munkavállalói tagok. Az MKB-t elnök-vezérigazgatóként továbbra is Sebők András vezeti. A kormány szándéka szerint az MKB továbbra is univerzális bankként működik majd és legkésőbb 2016-tól már nyereségesen is.
A csütörtöki müncheni megbeszélésen a felek áttekintették az aktuális európai ügyeket és az ukrán válság kérdését is. Orbán Viktor elmondta, biztosította partnerét arról, hogy az európai kérdésekben Magyarország osztja Németország álláspontját, legyen szó költségvetési fegyelemről, az euró stabilitásáról, fegyelmezett pénzügyi gazdálkodásról. Külpolitikai kérdésekben pedig - ahogy a magyar kormányfő fogalmazott - nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország helyesen jár el akkor, amikor Németországot tekinti irányadónak, beleértve "az ukrán-orosz válságot és az Oroszországgal szembeni szankciókat is."
A magyarországi antiszemitizmus növekedéséről, a szabadságjogok állítólagos szűkítéséről és a romák üldöztetéséről szóló beszámolókra vonatkozó újságírói kérdésre a kormányfő azt mondta, hogy az európai értékekkel szembehelyezkedő politikával kapcsolatban Magyarország a "zéró tolerancia" elvét érvényesíti, és mindent megtesz az ilyen jelenségek felszámolásáért. Van "egy szép alkotmányunk", amely minderről pontosan rendelkezik - mondta Orbán Viktor, aki szerint a szabadság fenyegetettsége és növekvő antiszemitizmus jelenleg inkább Nyugat-Európában tapasztalható.
Arra a kérdésre, hogy tárgyaltak-e a Déli Áramlat földgázvezeték megépítésének tervéről, Horst Seehofer elmondta, hogy a megbeszélése alapján úgy látja, Magyarország mindenképpen meg akarja építeni a vezetéket. Az ilyen tervekkel kapcsolatban "Bajorországban az a mondás járja, hogy majd meglátjuk" - mondta Horst Seehofer.