Katalónia: szavaznak is, meg nem is

Katalóniában az utolsó pillanatig teljes a bizonytalanság, megtartják-e vasárnap az illegálisnak nyilvánított függetlenségi népszavazás helyettesítésére kitalált nem ügydöntő konzultációt. A madridi kormány beadványára válaszul az alkotmánybíróság az alternatív referendumot is felfüggesztette, a helyi kormányzat ugyanakkor eltökélte, ha törik, ha szakad, a tilalom ellenére is kikérik a katalóniai lakosság véleményét arról, akarják-e, hogy a tartomány elszakadjon Spanyolországtól.

Utólag már bánják a skótok, hogy nem éltek a lehetőséggel a függetlenségi népszavazáson, de ők legalább megkapták az esélyt a brit kormánytól véleményük kinyilvánítására. A katalánokban is régóta érlelődik a szándék az elszakadásra, csakhogy a spanyol alkotmány értelmében kizárólag a madridi központi kormány írhat ki népszavazást az egész országot érintő kérdésekről, Spanyolország egyik leggazdagabb tartományának elszakadása márpedig nyilvánvalóan ilyen kérdésnek minősül. Katalóniában állítják elő a spanyol GDP 20 százalékát, s ott él az ország lakosságának 16 százaléka.

Jó ideje folyik már a jogi csűrés-csavarás. Miután 2012 szeptemberében másfél millióan vonultak fel Barcelonában Katalónia függetlenségét követelve, a tartományi vezetés elkötelezte magát, hogy 2014-ben népszavazást tartanak az elszakadásról. 2013 januárjában tették közzé a „függetlenségi deklarációt. A spanyol alkotmánybíróság 2014 márciusában úgy ítélkezett, hogy a novemberre tervezett referendum alkotmányellenes. Egy hónappal később, áprilisban a madridi parlament nagy többséggel elutasította a katalán tartományi törvényhozás javaslatát a népszavazás megrendezésére: a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) és az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) egyaránt ellenzi a népszavazást.

A madridi parlament elutasítását figyelmen kívül hagyva a katalán kormányfő, Artur Mas idén szeptemberben hivatalosan is kiírta a népszavazást november 9-re. A Rajoy-kormány azonnal lépett, az alkotmánybíróságtól kérték a voksolás felfüggesztését, s ez meg is történt. A függetlenséget támogató katalán pártok erre válaszul hirdették meg az alternatív népi konzultációt, amely tulajdonképpen már nem lenne más, mint egy össznépi közvélemény-kutatás. A madridi kabinet múlt pénteken az alternatív referendum megakasztásáért folyamodott az alkotmánybírósághoz, s a testület a „vigaszdíjas” konzultációt is felfüggesztette, elutasítva Mas fellebbezését.

Katalónia mindennek ellenére készül a nagy véleménynyilvánításra. Abból indulnak ki, hogy a madridi kormány aligha akarja a végsőkig feszíteni a húrt. Miután elvileg megtiltották, hogy a szokásos szavazóhelyiségekben, iskolákban, kormányzati létesítményekben állítsák fel az urnákat, még az sem kizárt, hogy a konzultációt végül az utcán rendezik meg. Nem lesz választói névjegyzék, több mint 30 ezer önkéntes vesz részt a lebonyolításban. Számos katalán városban ingyenessé teszik a közlekedést a szavazás napjára.

Rafael Catalá spanyol igazságügyi miniszter csütörtökön arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben nem a Generalitat, a tartományi kormányzat rendezi a vasárnapi „véleményfelmérést”, hanem átadja a lebonyolítást civil egyesületeknek, akkor a madridi ügyészségnek nem lesz oka beavatkozni a folyamatba. Mint mondta, a spanyol kormány nem akarja korlátozni a szólásszabadságot, az alkotmány keretein belül számos népi kezdeményezés, aláírásgyűjtés lehetséges. „Egy (tartományi) kormány azonban nem szervezhet konzultációt szembemenve az alkotmánnyal” – szögezte le a miniszter.

Ennek ellenére is nagy a bizonytalanság a katalán ügyészségnél. Semmiféle instrukciót nem kaptak ugyanis arra nézve, hogy mit is tegyenek, be kell-e avatkozniuk, s milyen körülmények között, ha megkezdődik az alternatív voksolás. Ha az ügyészség végül a szavazás leállítására ad utasítást, a katalán rendőrség közölte, végrehajtják a parancsot. Vasárnap a szokásosnál több, majd hétezer rendőr lesz az utcákon, de azt nyilatkozták, nem szeretnének főszereplővé válni.

Artur Mas katalán kormányfő már a konzultáció utáni napra gondol. Jelezte, hogy hétfőn kezdeményezni fogja a párbeszéd újrakezdését Mariano Rajoy spanyol kormányfővel. Igaz, az első kérése, mint tudatta, az lesz, hogy Madrid írjon ki ügydöntő népszavazást Katalónia függetlenségéről. A kvázi-referendum után egyébként alighanem elkerülhetetlenné válik a katalán helyi választások előrehozása.