Sietős döntés a forintosításról

Alig jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a devizahitelek forintosításának feltételeit, máris módosították azok. Kovács Zoltán államtitkár a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón már arról beszélt, hogy gyakorlatilag kötelező lesz forintosítás. Kiderült, hogy az átváltás 350 ezer ügyfelet érint, és az is, hogy a forintosított hitelek kamatáról még nem született döntés, erről a héten benyújtandó törvényjavaslat intézkedik majd.

A lakáshitelekre és a jelzálog alapú devizahitelekre kötelező lesz a forintosítás. A bankok minden ügyféllel újratárgyalják majd a szerződésüket, és "csak különleges feltételekkel" lesz lehetőség arra, hogy a hitelfelvevő devizahitelben maradjon - hangoztatta Kovács Zoltán államtitkár a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Ez utóbbi kijelentés azonban ellentmond Varga Mihály vasárnapi szavainak, a miniszter ugyanis úgy érvelt, hogy ha az ügyfélnek kedvezőbb, akkor akár úgy is dönthet, hogy nem kéri a hitele átváltását. A forintosításban érintett hitelesek körét 350 ezerre becsülik.

Mint ismeretes a kormány a hétvégén egyezett meg a Magyar Bankszövetséggel a fogyasztói deviza alapú jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő kérdésekről. A megállapodás szerint átlagosan 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenésre számíthatnak a hiteladósok az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelensége miatti "kárpótlás" nyomán. Az államtitkár beszámolt arról, hogy a 2007 előtt felvett hitelek esetén az ügyfelek - a futamidő és egyéb technikai okok miatt - "egy picivel jobban járnak", míg a későbbiek esetében a forinthitelesek járnak kicsivel jobban. Így érvényesülhet Kovács Zoltán szerint az az elképzelés, hogy a devizahitelek kivezetése mellett a forinthitelesek sem járnak rosszabbul, mint a devizahitelesek.

A kormány csütörtökön nyújtja be az Országgyűlésnek a devizahitelek forintosításáról szóló törvényjavaslatot - hangsúlyozta Kovács Zoltán.

Mint arról beszámoltunk, az átváltási árfolyam vagy Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyama, vagy a novemberi 7-i, vagyis múlt hét pénteki kurzus alapján történhet. A Nemzeti Bank árfolyama alapján svájci frank alapú hiteleknél 256 forint 60 fillér, eurónál 308 forint 97 fillér, japán jen alapúnál 2 forint 163 fillér lehet az átváltási árfolyam.

A jegybankkal egyedi megállapodást kötő pénzintézetek vállalták, hogy minden fedezeti ügyletekhez szükséges devizaigényüket a jegybanktól szerzik be a devizapiac helyett. Egy tegnapi hír szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tenderén a devizahitelek forintosításához a kereskedelmi bankok 7,83 milliárd eurónyi ajánlatot adtak be, és a jegybank az összes igényt elfogadta, a devizatartalék felhasználására a következő 3 évben fokozatosan kerül sor.

A bankrendszerben 3350 milliárd forintot (10,8 milliárd euró) tett ki a lakossági devizahitel állomány 2014. szeptember végén, ami az ügyfelekkel való elszámolás után több mint 500 milliárd forinttal (1,7 milliárd euró) csökkenhet.

A mostani piaci árfolyamon történő forintosítást a Magyar Liberális Párt javasolta egy júniusi országgyűlési határozati javaslatban, de akkor ezt elutasították - mondta lapunknak Bodnár Zoltán. A párt gazdaságpolitikai szakértője szerint úgy látszik mégis megfontolta az indítványt a kormány. Az MNB az ehhez nyújtott devizán nyereséget ér el, mert árfolyamnyeresége keletkezik rajta azáltal, hogy korábban olcsóbban vette meg a devizát, mint amennyiért átadja a kereskedelmi bankoknak. A szakértő szerint a tényleges forintosításig még több hónap telhet el. Előfordulhat, hogy addig erősödik a forint árfolyama a november 7-ihez képest, ha ez így történne, akkor az ügyfélnek módja lenne a kúriai döntés és a forintosítás között eltelt idő átlagárfolyamon váltani, ha az kedvezőbb a számára. Bodnár Zoltán reméli, hogy a bankok elleni, a kormányzat által gerjesztett hisztéria ezzel véget ér.

Az MSZP szerint a kormány nem háríthatja át "dilettáns" gazdaságpolitikájának következményeit az emberekre. Erről Gőgös Zoltán, az ellenzéki párt elnökhelyettese beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján. Azt mondta, a devizahitelesek problémáinak hetven százalékát Matolcsy György nemzetgazdasági miniszteri gazdaságfilozófiája okozta, amely a forint gyengülésével járt együtt. A probléma harminc százalékát a bankok okozták a "helyenként tisztességtelen" szerződésmódosításokkal - tette hozzá. Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke közölte, a kormány az előtörlesztéssel azoknak segített, akiknek volt pénzük, a devizahitelek forintosításával viszont azokkal szúr ki, akiknek nincs pénze.

"Ha Matolcsy kezében hagyjuk a forint árfolyamát, mindenki rosszul fog járni"

Pápa Levente, az Együtt gazdaságpolitikusa úgy vélte, hogy megváltozott a jegybank magatartása, aminek az az oka, hogy ha folyamatosan profitot akarnak termelni, akkor ezt csak a forint folyamatos gyengítésével tudják elérni. Ez pedig emeli a lakossági devizahitelesek tartozását, és emeli az államadósságot is, magyarul: Matolcsy György elnök gyengíti a forintot, és ezt a devizahitelesek és közvetve mindenki megfizeti. Emiatt vált sürgetővé a devizahitelek forintosítása.

"Ha Matolcsy kezében hagyjuk a forint árfolyamát, akkor mindenki rosszul fog járni. Nem azt a kérdést kell feltenni, hogy ha ezeken az árfolyamszinteken forintosítunk, akkor a devizahitelesek realizálják az eddig elszenvedett árfolyamveszteséget. Hanem azt a kérdést, hogy mi lesz a devizahitelesek helyzete, ha nem forintosítunk? Könnyű a válasz: rosszabb, mert jövőre még gyengébb lesz a forint, aztán azután még gyengébb és így tovább. Mert van egy befolyásos intézmény, amelyik folyamatosan gyengíti azt: a jegybank" - érvelt Pápa Levente.

Tehát a forintosítás egy szükséges és lehetséges alternatíva, ezt helyesen ismerte fel a kormány. Persze ez valójában komoly önkritika is, mert jó gazdaságpolitikával nem kellene forintosítani! - tette hozzá a szakember. (A hírek szerint kormány árfolyam-manipulációtól tartva hozta meg ilyen sietve a döntést a forintosításról.)