Előfizetés

Döntöttek - Több mint 30 milliárdból gazdálkodhat az NMHH

Publikálás dátuma
2014.11.11. 13:21
Forrás: Thinkstock
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 32,4 milliárd forintos bevétellel számolhat jövőre, míg a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 80,4 milliárd forinttal.

Az Országgyűlés kedden - 117 igen szavazattal, 45 nem ellenében - fogadta el az NMHH és a közmédia költségvetését, amelyet a költségvetési bizottság terjesztett a Ház elé. Az MTVA bevételéből 71,6 milliárd forint származik a költségvetésből: a 70,4 milliárd forintot kitevő közszolgálati hozzájárulás 1 százalékkal haladja meg az idei mértékét, a fennmaradó összeg a tévék, rádiók által fizetett médiaszolgáltatási díjakból származik. Bő 5 milliárd forint a kereskedelmi, vagyongazdálkodási tevékenységéből eredő bevétel, idei pénzmaradványából pedig 3,7 milliárd forintot használhat fel jövőre az MTVA.

Médiaszolgáltatás-támogató és vagyonkezelő tevékenységre 61,4 milliárd forint fordítható, kamatfizetésre és egyéb pénzügyi kiadásokra pedig 3,5 milliárd. Az alap a bevételekből csaknem 174 millió forintot utal tovább az NMHH Médiatanácsának, további 2,2 milliárd forintot a hivatali szervezetének, 232 millió forintot pedig a Közszolgálati Közalapítványnak. 

Közszolgálati műsorok, elsősorban filmek pályázati támogatására 2,7 milliárd forint jut. A Magyar Televízió, a Duna Televízió, valamint a Magyar Rádió Zrt.-nek egyenként 570 millió forintot ad át az MTVA, a Magyar Távirati Iroda Zrt.-hez 700 millió forint kerül. Idén mind a négy zrt. egyenként 500 millió forintban részesült.  

A Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány 55 millió forintra számíthat, míg a zenei együtteseket magában foglaló Közszolgálati Kulturális Non-profit Kft. 871 millió forintot kap, mintegy 30 millió forinttal kevesebbet az ideinél. A médiatanács a csaknem 174 millió forintból a legnagyobb tételt, 82 millió forintot személyi juttatásokra fordítja, további 22 milliót járulékokra, míg csaknem 46 millió forintot költ dologi kiadásokra.  

Az NMHH 32,4 milliárd forintos költségvetéséből a legtöbb, 18 milliárd forint frekvenciadíjakból származik, 2,2 milliárd az államháztartástól, bő 2 milliárd forint felügyeleti díjból, 2,4 milliárd az azonosítók díjából és csaknem 300 millió forint adódik az igazgatási szolgáltatási díjakból. A hírközlési területen 1,7 százalékkal nagyobb bevétellel számol a hatóság az ideinél.

A forrásból összesen 8,3 milliárd forint jut személyi juttatásokra és járulékokra, dologi kiadásokra az ideinél 16 százalékkal kevesebb, összesen 4 milliárd, 5,8 milliárd forint kerül a következő évek működési tartalékába, 5,2 milliárd pedig az adott év működési tartalékába. A személyi juttatásokra az ideivel megegyező összeget fordít a hatóság, annak ellenére, hogy létszámát kis mértékben, 650-re növeli a bővülő feladatok miatt.

Tarthatatlanul alacsony a szociális dolgozók bére

Publikálás dátuma
2014.11.11. 13:02
Forrás: Thinkstock
Szakszervezeti vezetők szerint nem becsülik meg a szociális ágazatban dolgozókat, az átlagbérük tarthatatlanul alacsony. A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) képviselői erről kedden beszéltek Budapesten a szociális munka napja alkalmából rendezett szakmai konferencia előtt.

Kónya Gusztávné, az SZTDSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy még mindig nem került a helyére a szociális ágazat dolgozóinak megbecsültsége, és nem rendezték megfelelően a bérezésüket, és ezért ellátotti, valamint szakmai szervezetekkel közösen szerdán demonstrációt tartanak Budapesten.

Köves Ferenc, az SZTDSZ elnökségi tagja úgy véli, a szociális ágazatban dolgozó mintegy százezer ember érdekében kell fellépniük közösen szakmai szervezetekkel. Mint mondta, a jelenlegi kormányzat is elismeri, hogy a szociális ágazat bérei tarthatatlanul alacsonyak, a nemzetgazdasági ágazatok közül itt a legkisebb az átlagbér. Ez szerinte elképesztő, ahhoz képest, hogy milyen munkát végeznek a területen dolgozók. Köves hozzátette: egy diplomás fiatal pályakezdő bére a területen nem éri el a nettó 90 ezer forintot. A szociális ágazatban dolgozók többségének középfokú végzettsége van, az ő bérük még ennél is alacsonyabb.

Kegyes Pál, aki szintén az SZTDSZ elnökségi tagja, elmondta: feszültséget okozott, hogy a kormányzat emelte az egészségügyi dolgozók bérét, de a szociális területen dolgozók többsége ebből kimaradt. Mint megjegyezte, nettó 20-30 ezer forint különbségről van szó, ezért a szociális területről nagy az egészségügyi végzettségű dolgozók elvándorlása. A szakszervezeti vezetők elmondták, azt szeretnék, hogy legalább az egészségügyi bértábla szintjét érje el a bérfejlesztés, ehhez körülbelül 30 milliárd forint kellene.

Talyigás Katalin, a Szociális Innováció Alapítvány ügyvezetője arról beszélt, hogy a Szociális munka napjai elnevezésű konferencián megvitatják azokat a társadalompolitikai folyamatokat, amelyekkel nap mint nap találkoznak a szociális munkások. A tanácskozáson foglalkoznak a szociális biztonsághoz való jog érvényesülésével, ezen belül is az oktatáshoz, a munkához, az ellátáshoz és a lakhatáshoz való jog kérdéskörével. A konferenciát az SZTDSZ és a Szociális Innováció Alapítvány szervezte.

A Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége (IFSW) az 1990-es években az Európai Unió által finanszírozott kutatási program során összegezte az európai munkások társadalmi kirekesztettségével kapcsolatos kutatások eredményeit, majd 1997-ben november 12-ét a szociális akció nemzetközi napjává nyilvánította. Magyarországon először 1998-ban Salgótarjánban ünnepelték meg a szociális munka napját, később ezt országossá nyilvánították.

LMP: A Fidesz volt kommunista vezetőket bújtat

Az LMP véleménye szerint a Fidesz-KDNP képviselőinek nagy többsége továbbra is bújtatni akarja a volt kommunista állambiztonsági vezetőket - reagált egy keddi, budapesti sajtótájékoztatón Schiffer András frakcióvezető arra, hogy a parlamentben a kormánypárti politikusok elutasították két javaslatuk tárgysorozatba vételét.

A társelnök emlékeztetett arra, hogy pártjuk eddig hét alkalommal nyújtott be a kommunista állambiztonsági iratok nyilvánossá tételéről szóló javaslatot.

A jelenlegi indítványaik közül az első egy határozati javaslatban szólította volna fel a Nemzeti Emlékezet Bizottságát arra, hogy az év végéig világítsa át a teljes 1989 utáni politikai elitet és erről tegyen jelentést az Országgyűlésnek. Törvényjavaslatuk pedig kizárta volna az állami hivatalviselésből a kommunista állambiztonság egykori irányítóit, legyenek azok a volt állampárt vagy kormányzat esetleg a régi belügyi állambiztonság vezetői - fogalmazott.