Nagyot buktak a bankok, és még nincs vége

Elbukott az Alkotmánybíróságon (Ab) annak a három, első fokon eljáró, fővárosi törvényszéki bírónak a kezdeményezése, akik az Ab-től azt kérték: állapítsa meg, hogy alaptörvénybe ütközik-e a devizahiteles banki szerződések tisztességtelenségét ab ovo megállapító, idén nyáron a kormánypártok, valamint az ellenzéki képviselők jóváhagyásával elfogadott törvény. A taláros testület azonban a jogszabály alaptörvényellenességét nem állapította meg. Így a bankok elszámoltatása folytatódhat. A forintosítás utáni időkre gondolva a kormány beterjesztette a far bankokról szóló jogszabálytervezetet.

Az Ab keddi közleményben tudatta: nem ütközik az alaptörvénybe a devizahiteles banki kölcsönszerződéseket egyoldalúan módosító tisztességtelen kikötések következményeit meghatározó törvény. (Az állam és a pénzintézetek között erről zajlottak, illetve zajlanak perek, amelyekben a pénzintézetek bizonyítani vélték, hogy a hiteles ügyfeleikkel megkötött szerződések tisztességesek, vagyis jogszerűek voltak.)

Az ügy előzménye, hogy a Kúria a nyáron jogegységi döntést hozott, amelyben expressis verbis megállapították, hogy a pénzintézetek, egyoldalúan, az ügyfelek kárára módosították szerződéseiket, tehát tisztességtelenek voltak. Ugyancsak állást foglalt a legfelső bírói testület arról, hogy a kamatrés - a deviza vételi és eladási árfolyama különbözetének érvényesítése - törvénysértő volt. Ezt az álláspontot a bankok bár vitatták, de belenyugodtak a döntésbe. Tehették már ezt azért is, mert 2010 óta már kötelesek a jegybanki középárfolyamot alkalmazni, így - ezen az ágon - több, mint négy esztendeje biztosan nem érte jogsérelem az ügyfeleket.

Bár fenntartásaik voltak, a bankok szintén nem fordultak jogorvoslatért amiatt, hogy az általuk egyoldalúan alkalmazott díj-, költség- és kamatemelések miatt a hiteleseknek a már lezárt szerződések esetében pénzvisszatérítés, az élő szerződéseknél pedig a tartozás mértékének ekkora összeggel történő csökkentése jár. Ugyanakkor erős fenntartásaik voltak amiatt, hogy a Kúria döntése nyomán megszületett törvény visszamenőleges hatályú, ami a jogbiztonságot veszélyezteti. (A Kúria jogegységi döntése viszont a szerződések - devizahiteles szervezetek által szorgalmazott - semmiségét nem tartotta indokoltnak, és így az Ab elé került törvény sem tartalmazta azt.)

Az elsőfokon a Fővárosi Törvényszék, majd másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla elé került perek jogalapja az volt, hogy a törvény szigorú eljárási feltételekkel lehetővé tette a pénzügyi intézményeknek, hogy a törvényi vélelmet megdöntve bizonyítsák: mégis megfelelnek a törvényben támasztott szigorú tartalmi feltételeknek és tisztességesek, érvényesek az egyoldalú szerződésmódosításaik. A perek elsöprő többségében mind elsőfokon, mind másodfokon a bankok kifogásait a tisztességtelenségüket megállapító törvény ellen a bíróságok elutasították. Csak néhány esetben fordult elő, hogy egyes hitelintézeteknél pár hónapos időszakra a bíróság nem vonta kétségbe a tisztességüket. A Fővárosi Ítélőtáblán zajló egyik perben a bíró visszautalta az elsőfokra a beadványt. Ugyanakkor - és ezért foglalkozott az Ab a devizahiteles beadványokkal - a törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát kérte három, első fokon eljáró, fővárosi törvényszéki bíró, mégpedig az OTP-csoporthoz tartozó két pénzintézet, valamint az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében. (A K&H Bank kérelmét a Fővárosi Ítélőtábla küldte el az AB-hoz, és emellett egyes hitelintézetek maguk is fordultak a taláros testülethez.)

Az Ab keddi közleménye is megjegyezte, hogy az ügyben lefolytatott alkotmánybírósági vizsgálatnak nem volt tárgya a deviza alapú hitelszerződésekben sem az árfolyamkockázat, sem pedig az árfolyamrés alkotmányossága, mert mint már említettük, ebbe a pénzintézetek tudomásul vették, hogy az árfolyamrés tisztességtelensége jogcímen elszámolási kötelezettségük van az ügyfeleikkel szemben. Az árfolyamkockázatról pedig a Kúria mondta ki, hogy azt az devizahiteleseknek kell viselniük.

Az Ab az indítványok alapján elsősorban azt vizsgálta, hogy a törvény rendelkezései sértik-e a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, továbbá, hogy a bírósági eljárások szabályai megfelelnek-e a tisztességes eljárás követelményeinek. Az Ab bírái egyértelműen megállapították: az egyoldalú szerződésmódosításoknak a kezdetektől fogva mindvégig korlátját képezte a jóhiszeműség és tisztességesség általános törvényi követelménye. Hivatkoztak arra, hogy - a banki hitelezés jogalapját képező - hitelpiaci törvény nem helyezte hatályon kívül és nem is függesztette fel a tisztességesség követelményét.

Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének a konkrét feltételeivel kapcsolatos jogértelmezést utólag foglalták polgári kollégiumi véleménybe, kúriai jogegységi határozatba, majd végül törvénybe, viszont most az Ab sajátos módon megállapította, hogy ezek a követelmények kezdettől fogva levezethetők voltak az általános háttér-jogszabályi rendelkezésekből. Ezt az álláspontot feltehetően nem csak a bankok jogi képviselői vitatják, hanem a polgári jogban járatos szakemberek döntő többsége is. Az alkotmánybírók megállapították, hogy a tisztességesség mércéje nem változott, pusztán a vizsgált törvényben rögzítették azt, ami korábban is eleve követelmény volt. (Ez kétségtelen tény, azonban a bankok nem is ezt vitatták, hanem azt, hogy az eleve tisztességtelenségüket megállapító jogszabály nem a tisztesség fogalmából, hanem éppen annak hiányából indult ki.)

A tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben az Ab megállapította, hogy a deviza- és forinthitelezésből eredő vitás kérdések nem csupán az érintett adósok problémái, hanem azok nemzetgazdasági és így össztársadalmi jelentőségűek. Ebből kifolyólag nem oldhatók meg hatékonyan kizárólag a hagyományos, kétpólusú polgári perekben. A pénzügyi intézmények számára a keresetindításra adott 30 napos határidő nem tekinthető sem szükségtelen, sem aránytalan alapjog-korlátozásnak.

Az érintett bankok a nemzetgazdasági, sőt az össztársadalmi érdekre való hivatkozást szemforgatónak tekintik, ugyanis magukat is a nemzetgazdaság részének tekintik, márpedig érdekeik ellentétesek az alkotmánybírák által deklarálttal, ezért össztársadalmi érdekről aligha beszélhetünk. "Ez az idő elegendő volt arra, hogy a pénzügyi intézmények reálisan mérlegelhessék és elhatározhassák, hogy meg kívánják-e dönteni a tisztességtelenség törvényi vélelmét. A felkészüléshez a felperesek felhasználhatták a korábban ellenük indított perekben rendelkezésre álló érveket és bizonyítékokat is" - érvelt az Ab. Ugyanakkor arról megfeledkeztek, hogy tanulmányozniuk kellett az ellenérdekű fél, jelesül a sok tízmillió forintért tevékenykedő, a magyar államot képviselő ügyvédi irodák ellenkeresetét is, ami több ezer oldalra rúgott, szinte minden esetben.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezéseket teljes egészében elutasította. A határozathoz Juhász Imre, Salamon László és Sulyok Tamás alkotmánybírók párhuzamos indoklást, Kiss László, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Pokol Béla alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.

Mérleg

A még folyamatban lévő, féltucatnyi devizahitelezést érintő ügyben az Ab folytatja a vizsgálatot, és hamarosan döntést fognak hozni. A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban egyébként eddig 32 ítélet született a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain, mindegyikben helybenhagyták az elsőfokú ítéletet, az Erste Bank esetében részlegesen. A másodfokon eljáró ítélőtábla négy bank esetében fordult az Ab-hez. A másodfokú perek a héten is folytatódnak.

Kovács Levente: Az árfolyamgátasok jól járnak

A Magyar Bankszövetség nem jogalanya az elszámolási törvénynek, az azonban nem zárható ki, hogy - amennyiben minden hazai jogérvényesítési lehetőség kimerül - egyes bankok nemzetközi fórumokon támadják meg az érintett törvényt - mondta Kovács Levente a szövetség főtitkára. Ugyanakkor a közrádióban nyomatékosította: nem volt háttéralku a kormánnyal a forintosítással kapcsolatban, nem az volt a piaci árfolyam alkalmazásának ára, hogy a bankok ne támadják az elszámolási törvényt, amely egyébként hazai bankok tőkéjének harmadát érinti.

A banki elszámolással és a forintosítással kapcsolatban az ügyfeleknek egyelőre nincs teendőjük, ha az összes vonatkozó jogszabály és MNB rendeletei elkészülnek, a bankok minden ügyfelet pontosan tájékoztatni fognak - mondta Kovács Levente, aki szerint az átszerződésekkel 2015 harmadik negyedévének végére végezhetnek a bankok.

A főtitkár kifejtette, a bankszektor arra készül, hogy az elszámolás - amelyet a jogi aggályok ellenére végrehajtanak, ha hatályossá válik - a forintosítást és a fair banknak megfelelő új szerződéseket egyidőben intézik el az ügyfelekkel, akiknek így csak egyszer kell bemenniük a bankokba.

Arról, hogy a forintosítással ki fog jól járni, kifejtette: "aki bízott a kormányban és bízott a bankszövetségben, tehát fizette mindig rendesen a hiteleit, és belépett az árfolyamgátba a lakáshitelesek közül, ők fognak a legjobban járni". Ezt azzal magyarázta, hogy akik az árfolyamgátba beléptek, kaptak a kormánytól és a bankoktól is valamennyi kedvezményt, és a kormánytól kapott kedvezmény "extra módon" megmarad nekik.

Fair bank: háromévente változtatható kamatok

Elkészült a fair bankokról szóló törvényjavaslat - jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a törvény többek között hatékonyabbá teszi majd a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást, valamint szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket.

A jelzálog alapú hitelszerződések esetén pedig az ügyfélnek a tájékozódás (ügyvéd vagy szakértő igénybevétele) érdekében 7 munkanappal az aláírás előtt meg kell kapnia a hitelszerződést, így az ügyfél nem akkor szembesül először a szerződéssel, amikor a közjegyző közvetlenül az aláírás előtt felolvassa. A javaslatban rögzítik az egyoldalú kamat-, költség- és díjemelés feltételeit is; ezeket az elveket a Kúria jogegységi döntésének megfelelően határozták meg. A szimmetria elve például úgy érvényesül, hogy a kamat nemcsak nőhet, hanem adott esetben csökkenhet is.

A 3 évnél rövidebb futamidejű szerződéseknél nincs lehetőség egyoldalú kamatemelésre és szerződésmódosításra sem, míg az ennél hosszabbaknál háromévente vizsgálhatják felül a kamatokat - jelezte Trócsányi László. Elmondta: változó kamat esetén kamatváltoztatási mutatót kell készíteni, ha pedig referenciakamat és kamatfelár alapján határozták meg a hitelkamatot, akkor kamatfelár-változási mutatót kell kidolgozni. Ha az MNB változtat az alapkamaton, és a bank a jegybanki alapkamatot határozta meg referenciakamatként, akkor lehetőség van a 3 éven belüli kamatszint-módosításra is.

Trócsányi László kifejtette, hogy a fogyasztóknak kamatemelkedés esetén lehetőségük lesz bankot váltani. A bankoknak 90 nappal a kamatemelés előtt tájékoztatniuk kell az ügyfelet, akinek 60 napja van a bankváltásra.

A bankok elszámoltatásáról szóló törvénynek köszönhetően az átlag devizahitelesek tőketartozása 25 százalékkal fog csökkenni - hangsúlyozta Trócsányi László. kiemelte azt is, hogy az alacsonyabb szinten rögzített kamat miatt a törlesztőrészletek több mint 25 százalékkal csökkenhetnek.

A forintosítás már Brüsszelbe ért

Az Európai Bizottsághoz fordult Szanyi Tibor az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője, mert szerinte sérti a pénzügyi önrendelkezés jogát a devizahitelesek ügyében a kormány által kidolgozott forintosítási módszer. A képviselő magyar újságíróknak Brüsszelben elmondta: két kérdést tett fel az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek.

Az egyikben azt tudakolta: összeegyeztethető-e az unió "értékeivel és preferált gyakorlatával" az olyan tagállami jogszabályalkotás, amely csak egy rendkívül szűk rétegnek biztosítja a szabad pénzügyi választás jogát, és valójában teljesíthetetlen feltételek szabásával a lakosság túlnyomó többségét kizárja abból. Ezzel a képviselő arra utalt, hogy csak nagyon szigorú feltételek esetén, a lakosság elenyésző hányada számára maradt fenn a lehetőség arra, hogy fennmaradjon a devizaalapú hitele.

Szanyi Tibor azt is kérdezte az Európai Bizottságtól, milyen eszközei vannak a fellépésre olyan esetekben, amikor egy eurózónán kívüli tagállam - az EU-csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségeivel szemben, és egyúttal a gazdasági és pénzügyi unióval kapcsolatos törekvéseket is aláásva - gyakorlatilag a teljes lakosságát elszigeteli a közös valutában való banki hitelfelvételtől, és ezzel a közelítés helyett távolítja a tagállam gazdaságát és bankrendszerét az eurótól.

Az Európai Bizottságnak hat héten belül kell válaszolnia az EP-képviselői kérdésekre.A Fidesz parlamenti frakciója természetesen üdvözölte az Alkotmánybíróság (Ab) döntését, amellyel "elhárult a bankok elszámoltatásának utolsó akadálya is". Hangsúlyozzák, hogy ez az elszámoltatás biztosítja a kamat- és törlesztőrészlet-csökkenést. A forintosítás is tetszik nekik, igaz, korábban kimondani sem merték, hogy ez piaci árfolyamon történjen.

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint a Magyar Nemzeti Banknak be kell fizetnie az államkincstárnak a devizahitelek forintosításából származó nyereségét. Erről törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek az ellenzéki párthoz tartozó független képviselő, Szelényi Zsuzsanna.

A Demokratikus Koalíció a jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja a devizahitelek forintosítását - ezt Gréczy Zsolt szóvivő mondta el sajtótájékoztatója kapcsán kedden.

A politikus úgy fogalmazott, hogy a kabinet bankmentő és nem a devizahiteleseket megmentő csomagot készít elő.Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese közölte: első körben összehívják a devizahiteles kerekasztalt, ám ha nem találnak fogadókészséget a jobbító javaslataikra, akkor az utcára viszik azokat, akiket a kormány "az út szélén hagyott".