Minden román elnöke lenne Ponta

Régiók harcaként is értelmezik a román elnökválasztás második fordulóját, miután az első fordulóban Erdélyt a jobboldal jelöltje, Klaus Johannis, a Kárpátokon túli régiókat pedig Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök nyerte meg. Ponta tíz százalékkal előzte meg ellenfelét, a második fordulóban is ő a favorit a közvélemény-kutatások szerint. A kormányfő egész kampányát arra építette, hogy véget kell vetni a Traian Basescu nevével fémjelzett, politikai válság és állandó konfrontáció által uralt korszaknak.

- Elég nagy előnnyel várhatja a második fordulót. De a 10 százalék nem behozhatatlan. Megnyeri a választást?

- Bizakodó vagyok. Az első forduló azt mutatta, hogy a románok tényleges, építkezésre és modernizálásra épülő változást akarnak. Olyan elnököt szeretnének, aki egy csapatban játszik a kormánnyal és a parlamenttel egy közös, az életszínvonal javítását célzó nemzeti projekt érdekében. Meggyőződésem, hogy a választópolgárok második fordulóban is az elmúlt két év gazdasági növekedése, nem pedig a megelőző évek megszorító intézkedései mellett teszik le a voksukat.

- A korábbi szociáldemokrata elnökjelöltekhez képest jobb eredményt ért el Erdélyben, de egyetlen megye, Hunyad, kivételével nem sikerült legyőznie a jobboldal jelöltjét. Mit gondol, mi az oka az erdélyiek PSD és a PSD-jelöltek iránti ellenérzésének?

- Számomra az a legfontosabb, hogy láthattuk, nagyon sokan elégedettek az utóbbi két évben elért eredményeinkkel, hogy nagyon sokan vannak azok, akik azt szeretnék, hogy Romániának olyan államfője legyen, aki végre pontot tehet a politikai cirkuszra és háborúskodásra. Örülök annak, hogy a románok nagy része, köztük erdélyiek is, úgy gondolják, akárcsak én, hogy az országnak olyan elnökre van szüksége, aki összefogja a nemzetet a közös célok érdekében, mandátumát pedig az építkezésnek, a mindennapok jobbításának szenteli.

- Ha megválasztják, elnökként mit fog tenni azért, hogy Erdélyt is meghódítsa?

- Azt szeretném, hogy a kormánnyal közösen tovább vihessük azokat a projekteket, amelyeket miniszterelnökségem ideje alatt elkezdtünk. Az általam vezetett kormány ugyanis komoly erdélyi beruházási programokat indított el. Elmondhatom, én vagyok az a miniszterelnök, aki mindeddig a legtöbb költségvetési forrást irányította Erdély felé. Jelentős infrastrukturális, egészségügyi, oktatási és régiófejlesztési beruházásokat kezdtünk el. 2014-ben az állami költségvetés 25 nagy, kiemelt beruházást finanszírozott, ezek többségi erdélyi. Az erdélyi és bánsági közúti infrastruktúra fejlesztésre például, autópálya építésre és országúti rehabilitációra egymilliárd euró fölötti összeget költöttünk.

- Traian Basescu elnök urat magyarbarátnak tartják. Ön magyarbarát?

- Az RMDSZ ma kormányon van. A Románia parlamentjében demokratikus képviselettel rendelkező magyarok tisztességes, őszinte kormányzati partnerének tartom magam. Következésképpen nem hiszem, hogy bármiféle kétely felmerülhetne a magyar nemzetiségűek irányába tanúsított nyitottságom kapcsán. A szélsőséges üzeneteket, bármelyik oldalon, bárki részéről fogalmazódjanak is meg, határozottan elutasítom. Én minden román állampolgár elnöke kívánok lenni, függetlenül azok nemzetiségétől, vallásától, vagy attól, hogy melyik régióban élnek. A nagy egyesülés, összefogás, amiről a kampányban beszéltem épp erről szól. Arról, hogy el kell törülni a közöttünk lévő nagy választóvonalakat, a bal-jobb, magyar-román, gazdag régió-szegény régió, az állam segítségére szorulók és az önerőből boldogulók közötti mélyülő árkokat.

- Az RMDSZ Ön által vezetett kormánykoalíció egyik pártja, de nem kérte választótól, hogy Önt támogassák a második fordulóban. El tudja fogadni kormányzati partnerének ezt a döntését? Ezek után életben marad a koalíció?

- A kormánykoalíció szilárdabb, mint bármikor, az RMDSZ-es kollégák korrekt üzenetet fogalmaztak meg. Ami pedig a magyar nemzetiségű választókat illeti, nem hiszem, hogy feltétlenül szükségük lenne az RMDSZ vagy bármely más politikai formáció útmutatására ahhoz, hogy választani tudjanak. Mindnyájan román állampolgárok, itt éltek, akkor is, amikor Johannis úr jelenlegi partnerei visszavágták a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat és akkor is, amikor 2012 után a nyugdíjak ismét nőttek, a kenyér ÁFÁ-ja csökkent, a gazdaság pedig növekedési pályára állt.

- Az RMDSZ azért nem kérte választóitól az Ön támogatását, mert a Nagyrománia Párt és Corneliu Vadim Tudor is Ön mellé állt. Ez a támogatás nem „eurokonform” és könnyen megtörténhet, hogy sokba kerül majd Önnek, az Ön imidzsének. Megéri? Annyira szüksége van arra a maximálisan 3-4 százalékra?

- Az RMDSZ az Európai Néppárt tagja, inkább itt keresném a szövetség második fordulós fenntartásainak gyökerét. (Klaus Johannist az EPP támogatja., szerk. megj.) Amint már mondtam, szeretnék minden román elnöke lenni, és bárki, aki támogatni kívánja az újjáépítés és modernizálás programját minden akadály nélkül megteheti, kor, társadalmi helyzet, etnikai, vallási hovatartozás vagy politikai krédótól függetlenül. A cél közös, gyermekeinknek egy jobb Romániát szeretnénk, és megvalósításához mindenkire szükségünk van, senkit sem zárhatunk ki. Egyenlő jogaink és egyenlő kötelezettségeink vannak, mindnyájan román állampolgárok vagyunk, ugyanakkor európaiak is. Tíz hosszú éven át megosztottak és egymásnak ugrasztottak bennünket. Túl sok volt ez, le kell már zárni ezt a fejezetet.

- Ha megválasztják, Európa legifjabb államfője lesz. Mit tesz majd másképpen, mint „öreg” elődei?

- Romániának olyan elnökre van szüksége, aki soha többé nem követi el azokat a kapitális hibákat, amelyek az államelnöki tisztséget a belső politikai instabilitás forrásává tették, ami a lakossági elszegényedés egyik fő okává vált. Az én elképzelésemben az elnök egészen más, egy konfliktusmentes, konszenzusra törekvő stílust képvisel, olyan programot ajánl, ami mögé mindenki felsorakozhat. Én nem egy mandátumra szóló elnöki programban gondolkodom, hanem egy 20-25 évre szóló nemzeti fejlesztési tervben. Hét éve az Európai Unió tagjai vagyunk, de ahhoz, hogy élni tudjunk ennek előnyeivel, szükségünk van egy ilyen konszenzusos, hosszú távú tervre. Ezt szeretné a civil társadalom, de a politikai osztály az elmúlt tíz évben képtelen volt megfogalmazni.

- Ha veszít, miniszterelnökként képes lesz együtt dolgozni Klaus Johannisszal? Traian Basescu nélkül mindenképpen új fejezet kezdődik a román politikában vagy csak az egyik főszerelő változik, a darab, - a probléma – marad?

- Meg kell érteni ennek a választásnak a valós tétjét. Ezekben az években, az USL létrejötte óta az elsődleges lakossági elvárás a változás volt. (Az USL, Szociálliberális Szövetség 2011 februárjában jött létre a Ponta vezette PSD és a Crin Antonescu vezette liberális PNL között. Két hónap múlva bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták az Ungureanu-kormányt, majd 2012-ben kétharmados többséget szereztek a parlamenti választáson. 2014 februárjában felbomlott az USL, a liberálisok kiléptek, Basescu volt pártjával hozták létre az ACL szövetséget, amelynek államfőjelöltje Klaus Johannis. szerk megj.) Én gyökeres változást ígértem, és ez november 16-án befejeződhet. A változás azt feltételezi, hogy azok, akik tíz éven át konfliktust gerjesztettek, akik megszorító intézkedéseket hoztak, ne térjenek vissza a hatalomba. Tönkretették Romániát, szörnyű lenne, ha most Johannis úr mögé bújva visszatérhetnének. Vagyis ennek a választásnak a valós tétje túlmutat Johannis úr személyén.

- Hogyan értékeli a magyar-román államközi kapcsolatot? Évek óta ez a korábban példaértékűként emlegetett stratégiai partnerség láthatatlanná vált. 2005-2010 között közös kormányülések voltak, működtek a vegyesbizottságok… Mi változott meg? És mi fog változni, ha Ön lesz az államfő? Nemrég, amikor Traian Basescu magánvacsorán fogadta Orbán Viktort, Ön azt mondta, hogy Basescunak bocsánatot kellene kérnie és lemondania a meghívást, miután az Egyesült Államok épp azokban a napokban fogalmazott meg éles bírálatot a magyar kormány irányába az alapvető szabadságjogok megsértése miatt. Ezek szerint, ha Ön lesz az elnök, akkor teljesen befagy a román-magyar viszony?

- Egyetlen politikai vezető sem engedheti meg magának, hogy egyetlen pillanatig is valamely szomszédos állammal való viszony befagyasztására gondoljon, főképp nem olyannal, amelyben számos nemzettársa él. Románia államfőjének is védelmeznie kell állampolgárai, nemzettársai érdekeit bármely országban éljenek is. Ugyanakkor a kétoldalú viszonyban a politikai vezetőknek kötelezően ki kell lépniük a választási - pártlogikából. Ez lenne az első lépés, amit meg kell tenni ahhoz, hogy a radikális nyilatkozatok és provokatív gesztusok eltűnjenek. Úgy vélem, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása jó katalizátor lehet a Budapesttel való párbeszéd megerősítésében.