Változó kamattal indulhat a forintosítás

Elég kacifántos címet adott a kormány a devizahitelek forintosításáról szóló, az Országgyűlésnek tegnap benyújtott törvénytervezetének, amely így szól: "Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló" javaslat. A tervezetben leírt átváltási árfolyam nem okoz meglepetést, mert már korábban bejelentették: eurónál 308,97, a svájci franknál 256,60, a japán jennél 2,163 forinttal számolnak majd el. A forintosítás kezdő időpontja 2015. február 1. de az erről szóló (írásbeli) tájékoztatást az érintettek csak márciusában, áprilisában kapják majd meg bankjuktól.

A javaslat szerint a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés forintra átváltása esetén a pénzügyi intézmények csak referencia-kamatlábhoz, a három hónapos BUBOR-hoz (budapesti bankközi kamatláb) kötött kamatot alkalmazhat. Tegnap délután ez az érték csak 2,1 százalék volt.) A kamatfelár marad ugyan az eredeti kamatfelár, de ez nem lehet kevesebb, mint 2 százalék, és nem haladhatja meg a lakáscélú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén az 5,5 százalékot, nem lakás célú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződésnél pedig a 7 százalékot. A kamatfelár-periódusa a 16 év feletti hátralévő futamidővel rendelkező hiteleknél 5 év, a 9-16 éves hátralévő futamidőnél 4, a 3-9 hátralévő futamidőnél 3 év lehet, vagyis ennyi ideig nem lehet rajta változtatni.

Elég nagy bizonytalanság uralkodott akörül, hogy az átváltás kötelező lesz-e vagy sem. A törvényjavaslat ebben a tekintetben egyértelműen fogalmaz. Az az adós kérheti a forintosítás mellőzését, akinek rendszeres jövedelme van a hitellel megegyező devizában, vagy az MNB új adósságfék-szabályai alapján jogosult lenne devizaalapú kölcsönt felvenni. Az adósságfék-szabály elveit az MNB dolgozta ki, eszerint a 2015. január 1. után felvett új forinthitelek esetében a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató nem haladhatja meg az 50 százalékot, a magas jövedelmű ügyfelek esetében - 400 ezer forint nettó jövedelem, vagy afelett - pedig a 60 százalékot. A jövedelmeket és az adósságterheket több adóstárs esetén összevontan kezelik.

A második legnagyobb bank, a K&H egyoldalú kamatmódosítások miatt kénytelen volt 32,5 milliárd forint veszteséget könyvelt el 2014 első kilenc hónapjában - jelentették be tegnap. Enélkül 9,8 százalékkal nőtt volna a nyereségük. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a törvényi változásokkal a devizahitelesek több mint 90 százaléka határozottan jobban jár, törlesztőrészleteik 25-30 százalékkal csökkennek majd.