Halvány remény a kegyelem

Publikálás dátuma
2014.11.19. 06:05
Kevés a kedvező kilátás FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Egy büntetőbírákból álló öttagú bizottság dönthet majd a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében negyven év letelte után arról, kaphatnak-e kegyelmet – erről is szavazott tegnap az Országgyűlés. Pontosabban, csak formálisan döntenének, ugyanis a végső szó továbbra is az államfőé lenne, akit a bizottság véleménye nem kötelezne semmire. Az új kegyelmi eljárást az elítélt hozzájárulása esetén hivatalból indítják majd meg, és alapvető feltétele, hogy a büntetett legalább negyven évet már letöltsön tényleges életfogytig tartó büntetéséből.

A tényleges életfogytiglan mellett harciasan kiálló kormányzatot a változtatásra az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy májusi döntése késztette. Egy 2009-ben rablásért és emberölésért jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt ember ügyében azt mondta ki a strasbourgi testület, hogy jogsértő a magyar szabályozás, mivel kizárja a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét, illetve annak felülvizsgálatát. Ez az emberi jogok európai egyezményébe, az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütközik, nem utolsó sorban elveszi a reményhez való jogot az ilyen elítéltektől. A strasbourgi döntést Orbán Viktor akkor "felháborítónak" nevezte, mert elfogadhatatlan tartotta, hogy Magyarország "nem tarthatja fönn" ezt az intézményét. Holott Strasbourg nem azt mondta ki, hogy a tényleges életfogytiglanra ítélteket meghatározott idő múlva mindenképp el kellene engedni, hanem azt, hogy a felülvizsgálat lehetőségét, a magyar állam által is vállalt emberi jogi egyezmény alapján kötelesek vagyunk biztosítani.

A kormány tehát látszólag próbál megfelelni a strasbourgi döntésnek, de csak látszólag, mivel a köztársasági elnök egyetértése is kell a kegyelemhez: ha egyetért a bizottság – tegyük fel, a kegyelmet megadó - javaslatával, utólag törlik azt az ítéleti korlátozást, hogy az érintett nem bocsátható feltételes szabadságra. A bizottsági eljárásban mindenesetre a rab várható életkörülményeit, az eredeti ügyének aktáit is megvizsgálnák, azt, hogy kint milyen munkalehetőségei lennének, milyen életvitel várható tőle, és meghallgatnák az érintettet is. Ha az elítélt nem kap kegyelmet, két év múlva ismét a bizottság elé járulhat érte.

Mint azonban az Index felidézte, a kegyelmi statisztikák alapján ma távolról sem bánnak bőkezűen a kegyelemmel. 2014-ben március végéig mindössze 3-an kaptak kegyelmet 227 kérelmező közül, míg tavaly 976 elutasításra 12 megadott kegyelem jutott.

Szerző

Ismétlődő eső, záporok

Publikálás dátuma
2014.11.19. 02:01
FOTÓ: Getty Images, Jason Oxenham

Szerdán többfelé, főként az északi, a középső és keleti tájakon alakulhat még ki eső, zápor. Sok lesz felettünk a felhő, később azonban nyugaton szakadozni kezdhet a felhőzet. Késő délutántól megélénkül az északnyugatira forduló szél. Hajnalra 4 és 8°C közé hűl a levegő, a csúcshőmérséklet 8 és 13°C között várható.

Szerző

Bosszú - indok nélkül

Érdemi indoka nem volt a reklámadó legfelső, 40 százalékos kulcsa 50-re emelésének, az Országgyűlés tegnap mégis elfogadta a „büntetőadó” szigorítását – „csekély” hatmilliárd forint beszedéséért. Ugyancsak szavaztak – gyakorlatilag strasbourgi nyomásra – a tényleges életfogytiglan kapcsán a kegyelmi eljárás bevezetéséről, amelyben 40 év leülte után esélye lehetne az elítélteknek szabadlábra kerülni.

Egy hete dobta be a gazdasági tárca a reklámadó szigorításának lehetőségét, tegnap az Országgyűlés meg is szavazta az adócsomagok módosításaként: a különadó felső 40 százalékos kulcsa immár 50 százalék a 20 milliárd feletti árbevételek után. A nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára, Pankucsi Zoltán a parlament törvényalkotási bizottságának ülésén egy hete mindössze annyit mondott, „felülvizsgálták” a reklámadó kulcsait, és arra jutottak, hogy emelni kell. Pedig a jövő évi büdzsé sem vár hatmilliárd forintnál többet a szektortól, miközben a reklámadó júniusi bevezetése után kiszivárgott – meglehetősen hevenyészett, állítólag még az ötlet felmerülése előtt készült – háttértanulmány 2015-re még tízmilliárdos bevételre tett bátor javaslatot, miközben pontos becslést már nem tudott adni.

Vagyis az államtitkár lényegében semmivel nem indokolta a szigorítást, nem húzta ki tehát a méregfogát sem azoknak az értelmezéseknek, amelyek szerint a kormánypárt egyértelműen a „büntetőadóval” kíván visszavágni az RTL Klubnak a számukra kínos ügyeket is bemutató Híradójáért. Pedig világos: a különadóból várt bevételnek gyakorlatilag a 80 százalékát az RTL-nek kell fizetnie, a mostani szigorítással már ötmilliárdot. Jövőre pedig már a rivális TV2-nek is az idei évre megszavazott kedvezmény nélkül kell adóznia.

Pankucsi két hete – egy héttel a törvényalkotási bizottság ülése előtt – még tárgyalt a különadó enyhítéséről a Magyar Reklámszövetséggel (MRSZ): bár a szövetség nyitottságot tapasztalt, a bizottsági ülés napján, szinte az éj leple alatt „lopták be” az új javaslatot a gazdasági tárca munkatársai: hajnali fél háromkor. Reggel 9-kor már tárgyalták is a több mint száz oldalas anyagot, nem csoda, hogy a szocialisták ott hagyták az ülését, hiszen fogalmuk sem volt, miről kellene vitatkozni.

Bár a gazdasági tárca ismét jókorát rúgott a teljes hazai médiapiacba, az államtitkár korábban érdemként tüntette fel, hogy a módosítással csökkentik a reklámadót fizetők adminisztratív terheit - mégpedig azzal, hogy létrehoznak egy adatbázist az adót megfizetőkből. Jelenleg ugyanis, éppen a reklámadó-törvény miatt, a hirdetőknek 20 százalékos adófizetési kötelezettségük van, ha nem tudnak igazolást szerezni a reklám közzétevőjétől arról, hogy a megkapott bevételből a közzétevő befizette az adót. A kormány célja, hogy a hirdetők eleve az adatbázisból tájékozódjanak, és onnan válasszák ki, kitől rendeljék meg a reklámot, így pedig nem kellene igazolás. Az erre hivatott adatbázist az adóhivatal kezelné. A módosítás ezen a ponton egy másik fordulatot is hozott: a megrendelők nem csak akkor mentesülnek a reklámadó alól, ha beszerzik a nyilatkozatot a közzétevőtől, de akkor is, ha igazolni tudják, hogy a nyilatkozatot bekérték ugyan, de az a számla kézhezvételétől tíz napon belül nem bocsátotta a rendelkezésükre. (Persze az erről szóló bizonyítékokat is az adóhatóságnak kell benyújtaniuk.)

Ez elsősorban azoknak a hirdetőknek kedvez, akik olyan - külföldiek által üzemeltetett - felületeken hirdetnek, amelyek nem igazán adtak ki korábban nyilatkozatot: ilyen jellemzően a rendre megsarcolni kívánt Google és Facebook. Erre hívta fel a figyelmet Dezső Róbert ügyvéd: úgy vélte, a módosító valóban kedvez a hirdetőnek, de felveti a kérdést, hogy az adatbázisnak köszönhetően nem lesz-e a jövőben egyszerűbb magától a Google-től és a Facebooktól behajtani a reklámadót? „Hiszen a folyamatosan frissülő adatbázis tartalmazni fogja minden megrendelés összegét. Ha ez az összeg átlép egy bizonyos értéket, akkor a magyar adóhatóság akár nemzetközi egyezményre hivatkozva megpróbálhatja közvetlenül ezektől az óriáscégektől behajtani az adót” – vélte Dezső Róbert. Ugyanakkor szerinte sem megjósolható, ez mekkora sikerrel jár majd, de beszédesnek tartotta, hogy ezen a téren „eddig sem volt túl aktív” a NAV, „holott biztosak lehetünk abban, hogy eddig is hirdettek magyar cégek a Facebookon". A Szecskay Ügyvédi Irodát képviselő ügyvéd szerint, mivel valószínűleg mindenki bejelentést tesz majd, hogy kért, de nem kapott igazolást, vélhetően reklám megrendelőjeként már alig fog valaki adót fizetni.

A tegnap megszavazott csomagban - a távközlési adó kiterjesztéseként - tervezte egyébként az internet megadóztatását is a kabinet, a tiltakozás, illetve a Deutsche Telekom tiltakozása azonban a kormányt meghátrálásra késztette – a javaslatot éppen Pankucsi vonta vissza. Ugyancsak tiltakozott az összes szakmai szervezet, és a teljes magyar sajtó is a reklámadó ellen, ez a tárcának mégsem volt elegendő.

Szerző