Halvány remény a kegyelem

Egy büntetőbírákból álló öttagú bizottság dönthet majd a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében negyven év letelte után arról, kaphatnak-e kegyelmet – erről is szavazott tegnap az Országgyűlés. Pontosabban, csak formálisan döntenének, ugyanis a végső szó továbbra is az államfőé lenne, akit a bizottság véleménye nem kötelezne semmire. Az új kegyelmi eljárást az elítélt hozzájárulása esetén hivatalból indítják majd meg, és alapvető feltétele, hogy a büntetett legalább negyven évet már letöltsön tényleges életfogytig tartó büntetéséből.

A tényleges életfogytiglan mellett harciasan kiálló kormányzatot a változtatásra az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy májusi döntése késztette. Egy 2009-ben rablásért és emberölésért jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt ember ügyében azt mondta ki a strasbourgi testület, hogy jogsértő a magyar szabályozás, mivel kizárja a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét, illetve annak felülvizsgálatát. Ez az emberi jogok európai egyezményébe, az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütközik, nem utolsó sorban elveszi a reményhez való jogot az ilyen elítéltektől. A strasbourgi döntést Orbán Viktor akkor "felháborítónak" nevezte, mert elfogadhatatlan tartotta, hogy Magyarország "nem tarthatja fönn" ezt az intézményét. Holott Strasbourg nem azt mondta ki, hogy a tényleges életfogytiglanra ítélteket meghatározott idő múlva mindenképp el kellene engedni, hanem azt, hogy a felülvizsgálat lehetőségét, a magyar állam által is vállalt emberi jogi egyezmény alapján kötelesek vagyunk biztosítani.

A kormány tehát látszólag próbál megfelelni a strasbourgi döntésnek, de csak látszólag, mivel a köztársasági elnök egyetértése is kell a kegyelemhez: ha egyetért a bizottság – tegyük fel, a kegyelmet megadó - javaslatával, utólag törlik azt az ítéleti korlátozást, hogy az érintett nem bocsátható feltételes szabadságra. A bizottsági eljárásban mindenesetre a rab várható életkörülményeit, az eredeti ügyének aktáit is megvizsgálnák, azt, hogy kint milyen munkalehetőségei lennének, milyen életvitel várható tőle, és meghallgatnák az érintettet is. Ha az elítélt nem kap kegyelmet, két év múlva ismét a bizottság elé járulhat érte.

Mint azonban az Index felidézte, a kegyelmi statisztikák alapján ma távolról sem bánnak bőkezűen a kegyelemmel. 2014-ben március végéig mindössze 3-an kaptak kegyelmet 227 kérelmező közül, míg tavaly 976 elutasításra 12 megadott kegyelem jutott.