Bosszú - indok nélkül

Érdemi indoka nem volt a reklámadó legfelső, 40 százalékos kulcsa 50-re emelésének, az Országgyűlés tegnap mégis elfogadta a „büntetőadó” szigorítását – „csekély” hatmilliárd forint beszedéséért. Ugyancsak szavaztak – gyakorlatilag strasbourgi nyomásra – a tényleges életfogytiglan kapcsán a kegyelmi eljárás bevezetéséről, amelyben 40 év leülte után esélye lehetne az elítélteknek szabadlábra kerülni.

Egy hete dobta be a gazdasági tárca a reklámadó szigorításának lehetőségét, tegnap az Országgyűlés meg is szavazta az adócsomagok módosításaként: a különadó felső 40 százalékos kulcsa immár 50 százalék a 20 milliárd feletti árbevételek után. A nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára, Pankucsi Zoltán a parlament törvényalkotási bizottságának ülésén egy hete mindössze annyit mondott, „felülvizsgálták” a reklámadó kulcsait, és arra jutottak, hogy emelni kell. Pedig a jövő évi büdzsé sem vár hatmilliárd forintnál többet a szektortól, miközben a reklámadó júniusi bevezetése után kiszivárgott – meglehetősen hevenyészett, állítólag még az ötlet felmerülése előtt készült – háttértanulmány 2015-re még tízmilliárdos bevételre tett bátor javaslatot, miközben pontos becslést már nem tudott adni.

Vagyis az államtitkár lényegében semmivel nem indokolta a szigorítást, nem húzta ki tehát a méregfogát sem azoknak az értelmezéseknek, amelyek szerint a kormánypárt egyértelműen a „büntetőadóval” kíván visszavágni az RTL Klubnak a számukra kínos ügyeket is bemutató Híradójáért. Pedig világos: a különadóból várt bevételnek gyakorlatilag a 80 százalékát az RTL-nek kell fizetnie, a mostani szigorítással már ötmilliárdot. Jövőre pedig már a rivális TV2-nek is az idei évre megszavazott kedvezmény nélkül kell adóznia.

Pankucsi két hete – egy héttel a törvényalkotási bizottság ülése előtt – még tárgyalt a különadó enyhítéséről a Magyar Reklámszövetséggel (MRSZ): bár a szövetség nyitottságot tapasztalt, a bizottsági ülés napján, szinte az éj leple alatt „lopták be” az új javaslatot a gazdasági tárca munkatársai: hajnali fél háromkor. Reggel 9-kor már tárgyalták is a több mint száz oldalas anyagot, nem csoda, hogy a szocialisták ott hagyták az ülését, hiszen fogalmuk sem volt, miről kellene vitatkozni.

Bár a gazdasági tárca ismét jókorát rúgott a teljes hazai médiapiacba, az államtitkár korábban érdemként tüntette fel, hogy a módosítással csökkentik a reklámadót fizetők adminisztratív terheit - mégpedig azzal, hogy létrehoznak egy adatbázist az adót megfizetőkből. Jelenleg ugyanis, éppen a reklámadó-törvény miatt, a hirdetőknek 20 százalékos adófizetési kötelezettségük van, ha nem tudnak igazolást szerezni a reklám közzétevőjétől arról, hogy a megkapott bevételből a közzétevő befizette az adót. A kormány célja, hogy a hirdetők eleve az adatbázisból tájékozódjanak, és onnan válasszák ki, kitől rendeljék meg a reklámot, így pedig nem kellene igazolás. Az erre hivatott adatbázist az adóhivatal kezelné. A módosítás ezen a ponton egy másik fordulatot is hozott: a megrendelők nem csak akkor mentesülnek a reklámadó alól, ha beszerzik a nyilatkozatot a közzétevőtől, de akkor is, ha igazolni tudják, hogy a nyilatkozatot bekérték ugyan, de az a számla kézhezvételétől tíz napon belül nem bocsátotta a rendelkezésükre. (Persze az erről szóló bizonyítékokat is az adóhatóságnak kell benyújtaniuk.)

Ez elsősorban azoknak a hirdetőknek kedvez, akik olyan - külföldiek által üzemeltetett - felületeken hirdetnek, amelyek nem igazán adtak ki korábban nyilatkozatot: ilyen jellemzően a rendre megsarcolni kívánt Google és Facebook. Erre hívta fel a figyelmet Dezső Róbert ügyvéd: úgy vélte, a módosító valóban kedvez a hirdetőnek, de felveti a kérdést, hogy az adatbázisnak köszönhetően nem lesz-e a jövőben egyszerűbb magától a Google-től és a Facebooktól behajtani a reklámadót? „Hiszen a folyamatosan frissülő adatbázis tartalmazni fogja minden megrendelés összegét. Ha ez az összeg átlép egy bizonyos értéket, akkor a magyar adóhatóság akár nemzetközi egyezményre hivatkozva megpróbálhatja közvetlenül ezektől az óriáscégektől behajtani az adót” – vélte Dezső Róbert. Ugyanakkor szerinte sem megjósolható, ez mekkora sikerrel jár majd, de beszédesnek tartotta, hogy ezen a téren „eddig sem volt túl aktív” a NAV, „holott biztosak lehetünk abban, hogy eddig is hirdettek magyar cégek a Facebookon". A Szecskay Ügyvédi Irodát képviselő ügyvéd szerint, mivel valószínűleg mindenki bejelentést tesz majd, hogy kért, de nem kapott igazolást, vélhetően reklám megrendelőjeként már alig fog valaki adót fizetni.

A tegnap megszavazott csomagban - a távközlési adó kiterjesztéseként - tervezte egyébként az internet megadóztatását is a kabinet, a tiltakozás, illetve a Deutsche Telekom tiltakozása azonban a kormányt meghátrálásra késztette – a javaslatot éppen Pankucsi vonta vissza. Ugyancsak tiltakozott az összes szakmai szervezet, és a teljes magyar sajtó is a reklámadó ellen, ez a tárcának mégsem volt elegendő.

Szerző

Önszerveződésbe kezdhetnek a civilek

Publikálás dátuma
2014.11.18. 20:42
FOTÓ: Tóth Gergő
Nem botrányba, inkább csak állóháborúba fulladt a közfelháborodás napja hétfőn este; a demonstráción komoly atrocitás nem történt. A Kossuth téri tüntetésen az Orbán-kormány politikája mellett az elmúlt 25 év teljes politikai elitjét bírálták a civil felszólalók, akik a korrupció felszámolását, a NAV-elnök leváltását, valamint az Orbán-kormány távozását követelték, ám programot nem hirdettek. Mára azonban megérkezett az ígért polgári engedetlenségi akció, sőt, az "ellenállók" egy másik csoportja januárra újabb tömegdemonstrációt szervez.

Legális polgári engedetlenségi akciót hirdetettek meg szerdára a korábbi, Vida Ildikó lemondását követelő tüntetés szervezői. A résztvevőktől azt kérik, húzzanak ma sorszámot egy-egy NAV-ügyfélszolgálaton és az ablaknál kérdezzék meg, mikor mond le a hatóság korrupciógyanúba keveredett elnöke, és érdeklődjenek a korrupciógyanús esetek kivizsgálásáról is.

A volt LMP-s képviselő, Vágó Gábor a múlt héten már feltette ezt kérdést az adóhatóságnál, most erősítéssel térne vissza. "Célunk, hogy minél több embernek adjuk meg a lehetőséget, hogy kifejtse nemtetszését; miért nem vizsgálják ki a NAV korrupciógyanús ügyeit, és miért nem mondott még le Vida Ildikó" - mondta a VS.hu-nak. A NAV Dob utcai székházánál lesz a központi akció, de a felhívásban arra buzdítják a távol maradókat, hogy telefonon is tegyék fel a kérdéseiket, illetve keressék fel a hozzájuk legközelebb lévő NAV-kirendeltsége.

"Most az a legfontosabb, hogy nyomást gyakoroljunk az adóhatóságra. Ha nem egyetlen, hanem sok ember megy be a NAV-hoz, megkérdezni, miért nem mond le Vida Ildikó, akkor talán a hatóság is elkezdi érezni, hogy ezt a problémát nem lehet elmaszatolni - ezt már a hétfői Közfelháborodás Napja tüntetés főszónoka, Nemes Balázs mondta a Hír24-nek. Noha a civil szerveződések egyelőre, úgy tűnik, nem egyesülnek céljaik elérése érdekében, az elmúlt hetek különböző tüntetéseinek szervezői mind ugyanazt akarják: a korrupció felszámolását, a NAV-elnök leváltását, s átlátható kormányzást. "Átláthatóságot és elszámoltathatóságot követelünk a hatalomtól, szócsövei vagyunk az általános elégedetlenségnek. Mellékes, ki áll fönn a színpadon, az a fontos, hogy megfogalmazza, amit az emberek elvárnak tőle, buzdítsa őket önszerveződésre" - fogalmazott céljaikról Nemes.

Megírtuk: a Kossuth téren hétfő este, a Közfelháborodás Napján azért jött össze a mintegy tízezres tömeg, hogy jelezzék elégedetlenségüket az Orbán-kormánnyal szemben. Országszerte számos helyszínen további több ezren, többek között Egerben, Győrben, Miskolcon, Szegeden, illetve külföldön: Londonban, Amszterdamban és Bristolban is tiltakoztak a kormány intézkedései ellen.

Bár a Kossuth téri központi tüntetésnek este hét után hivatalosan vége lett, a tömeg a téren maradt, áttörték a Parlament előtti kordont, egy-két sornyi tüntető órákon át nézett farkasszemet a rohamrendőrök sorfalával az épület lépcsőjénél. A szónokoknak olyannyira nem sikerült hatniuk a tömegre, hogy még a rendezvény lezárásakor elhangzó üzenetet sem hallották, értették meg. Az utolsó felszólaló, Kiss Soma Ábrahám ugyanis a tüntetés végén bemondta, hogy elmegy a barátaival "sétálni". Úgy tudjuk, a NAV-székházhoz szerették volna elvinni a tömeget, ám a több ezer ember nagy része a beszédek után sem mozdult. A színpadot, illetve a Parlamentet elkerítő kordon lebontása azonban nem volt előre elhatározott esemény. Egy lila kabátos idős asszony lépett a tettek mezejére, s kezdte egyedül elrángatni a kordont, amivel ugyan nem tudni, mi volt a célja, a körülötte álló fiatalok azonban gyorsan a "segítségére siettek", elbontották a rácsozatot, s megindultak az Országház főbejárata felé. A rendőrök hamar felsorakoztak, a készültség magas fokú és gyors volt, így hamar egyértelművé vált, hogy a tüntetőknek nincs esélyük közelebb jutni az épülethez. Noha a köztelevízió arról számolt be, erőszakba torkollt a tüntetés, valójában nagyobb atrocitás nem történt. A rendőrség fél 10 körül után kezdte "szűkíteni a teret", s leszorította a lépcsőről a fogyatkozó tömeget.

A közjáték miatt a jobboldali sajtó a szervezők felelősségét firtatta. A Nem Némulunk El Facebook-csoport közölte: a szervezők nem hagyták el a helyszínt a Kossuth téri tüntetés lezárása után, kivéve egy szervezőt, akinek előre megbeszélt tévészereplése volt. "A többiek végig a helyszínen voltak, és miután látták, hogy a tömeg nem akarja abbahagyni a demonstrációt, egy részük igyekezett vonulást csinálni az egyik NAV-székházhoz, ám a tüntetők nem mozdultak. A másik részük a kordon ledöntése után a vagyoni károkozás minimalizálásán munkálkodott" - áll a csoport közleményében. Nemes Balázs főszónok a történtekről azt nyilatkozta: "szerintünk nem elfogadható módja a véleménynyilvánításnak, hogy áttörünk mindent, átgázolunk mindenkin. Sajnáljuk, hogy egyes elemek szerint ez normális. A jövőben igyekszünk nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy ez ne ismétlődhessen meg."

A világsajtó fókuszában
- BBC: Tízezres tömegről írt a demonstráció kapcsán, hozzátéve hogy legalább 20 másik magyar városban is tartottak tüntetést, valamint Londonban, Berlinben és Stockholmban is. A tömeg a miniszterelnök lemondását követelte; az vitte az utcára az embereket, hogy Orbán Viktor korrupt közszolgálati tisztviselőket alkalmaz, és túlságosan Moszkva-barát politikát folytat.
-ABC (az AFP alapján): A több mint tízezres tömeg többek közt azt kifogásolta, hogy Orbán Viktor visszautasította az amerikai kitiltási botrány egyetlen eddig ismert szereplőjének, Vida Ildikónak a leváltását. Idézték Nemes Balázst, az egyik szónokot, aki azt mondta: "Nem egy kormányt temetünk, hanem egy rendszert!"- Reuters: A korrupciós botrány eseményeit idézte fel, a tüntető tömegből az Orbán, takarodj!, a Bűnözőknek nem adózunk!, és az Európa, Európa! skandálásokat emelték ki.

Eközben az is felmerült, az utóbbi hetek több tízezres tömeget megmozgató demonstrációinak különböző szervezőcsoportjai komoly nézetkülönbségek miatt bojkottálták egymás akcióit. Várady Zsolt, a netadó elleni tüntetés arca, illetve a Vida lemondásáért tartott egy héttel ezelőtti demonstráció egyik szónoka ugyanis közleményt adott ki, miért nem vett részt a Közfelháborodás Napján. Az iWiW alapítója azt írta, hogy a korábbi akciókon lelkesítő volt a szervezői csoportok elkötelezettsége, kooperatív és konszenzuskereső attitűdje, ezek folytonossága azonban a múlt héten megtörni látszott, ezért nem vállalt szónoki szerepet hétfőn. Megismételte ugyanakkor a már belengetett programját: új közösségi oldalt indít, mert szerinte társadalmi hálózatok létrehozásán kell dolgozni, fórumokon vitatkozni, szerveződni. Közleményéből kiderült: tüntetés is lesz, méghozzá az Operaház előtti kormányellenes demonstráció harmadik évfordulóján, 2015. január 2-án, ami már a programhirdetésről fog szólni.

Eközben a pártok jószerivel távol tartották magukat a civil demonstrációtól, s utólag sem mentek bele a Kossuth téri szónokok komoly, valamennyi pártot érintő kritikáinak érdemi elemzésébe. "Közfelháborodás napjának indult, többezer Magánfelháborodás délutánja lett, végül Műfelháborodás estéjévé vált" - írta Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a Twitter-oldalán. A kormányoldal semmilyen egyéb módon nem reagált a demonstrációra, s továbbra sem hívták vissza posztjáról Vida Ildikót, vagy kezdeményeztek vizsgálatot az adóhatóságot érintő korrupciógyanúk ügyében.

Takarodó
"Orbán, takarodj!" Csaknem úgy hangzott ez a rigmus hétfő este, mintha azt mondanánk egy bögre magunkra borított kávésbögre fölött, hogy "a p...ba már". Indulatszó, indulat-szóösszetétel volt csupán, a Kossuth téren tüntetők egy percig nem hittek Orbán eltakarodásában, egy percig föl nem merült senkiben, hogy a kormányfő az ő jelenlétüktől majd úgy összeszarja magát, hogy azon nyomban visszahívja az adóhatóság éléről Vida Ildikót, vagy hogy másnap majd benyújtat valamelyik miniszterével egy költségvetési módosítót, hogy azzal kiengesztelje a besokallt szociális, netán oktatási dolgozókat, vagy hogy ezentúl aztán átláthatóan kormányoz.
Amikor az apolitikus legjobb barátnőm hétfőn reggel azzal keltett, megyek-e este a tüntetésre, mert jönnének ők is, azonnal elöntött a forradalmi hevület. Végre. Ők is. Nemcsak mi, firkászok, meg az évek óta rendszerellenzékivé vált aktívak, a megrögzött tüntetésen kereplők megyünk megint az utcára. S tényleg, ők is jöttek. Olyanokkal keveredtem a tömegben, akik - korukból és alkatukból adódóan - valószínűleg a netadó ellen tüntettek életükben először, de olyanok is ott voltak, akik talán belülről is látták annak idején a tévészékházat, vagy épp a Fidesz Lendvay utcai pártházának udvarát. Semmiben sem különböznek egymástól ezek az arcok, ezek a szempárok.
Mindegyik dühtől izzott. De nemcsak ez villant fel a tekintetekből. Hanem, hogy e szemek mindegyike halk kétségbeesést sugallt, még azoké is, akik feltűnő jókedvvel fogadták a demonstráció alatt sokasodó tömeget, vagy azoké, akik majd' szétrobbanva a feszültségtől és a felgyülemlett haragtól szét tudtak volna csapni mindent és mindenkit.Volt itt düh, lelkes, ámde gyakorlatlan felszólalók sora, volt túlpörgetett káromkodás, keménykedő beszólogatás, szakértői szónoklás, volt üvöltözés, berekedés és verekedés. Egy valami nem volt. Cél. Pedig az, mint tudjuk, szentesíti az eszközt. S noha - ez utóbbi értelemben - örömmel képzeltem el a Ház pökhendi urának arcát, amikor a több ezer dühös fiatal demokrata rányomja a kapukat, ez nem állt szándékában senkinek. Ahogy az agresszió, a törés-zúzás, de valójában a rendszerváltás sem.
Egyetlen lány volt csak, aki a rohamrendőrökkel farkasszemezők mögül beordított az üresen kongó Országházba: "Konzultálni akartok? Most itt vagyunk, ez nem kerül semmibe!" Nem jött ki senki, de be sem ment, ahogy egy követeléslista, egy határozott fölszólítás sem fogalmazódott meg.
Így aztán órákig békésen támaszkodtam egy árván maradt kordonelemre az egyik oroszlántól pár méterre, s azon morfondíroztam, mi lesz, mi lehet. Senkitől sem hallottam, mit is akar. Elmaradt a polgári engedetlenségi mozgalom ígért bejelentése, elmaradt az egyhetes ultimátum számonkérése, elmaradt a megtorlás. Elmaradt a forradalom. S ebből látszik: itt nemcsak Orbánnak fújtak takarodót, nemcsak a leszerepelt, balfék ellenzéki pártoknak, nemcsak az elmúlt 25 évnek, hanem mindenkinek, aki ötfős értelmiségi gondolkodócsoportok vagy tízezres tömegek farvizein "emelkedik" a legócskább bulvárcelebek szintjére. Ez a tömeg ezúttal nem volt kíváncsi senkire. Hiába fújtak a szervezők takarodót. A tömeg nem takarodott el, s ha egy csöpp esze van, nem is fog. Ehelyett kihasználja az újabb határidőket, az új esélyt arra, hogy gyarapodjon, s hogy végre kitalálja azt is, mit akar. Mert azt már tudja, mit nem.

Goodfriend Twitteren üzen
"Semmi nem tántoríthatja el az amerikai kormányt” - idézte az amerikai ügyvivő Daniel Webster egykori amerikai külügyminisztert tegnap reggeli Twitter-üzenetében. André Goodfriend emlékeztetett egy 19. századi diplomáciai jegyzékváltásra és a magyar szabadságharc vezetőinek nyújtott amerikai támogatásra: "A Webster-Hulsemann incidens jutott eszembe, amikor az Egyesült Államoknak egy szabad Magyarországnak a közös értékekhez nyújtott támogatást" - írta az ügyvivő, aki két történelmi dokumentumot is csatolt üzenetéhez.
Ausztria washingtoni követe, Johann Georg Hülsemann lovag 1850-ben a belügyekbe való beavatkozással vádolta meg az amerikai kormányt, miután Taylor elnök egyik beszédében a bátor magyar népről szólt "amely hősiesen, bár sikertelenül harcolt a szabadságáért". Bécs azt is kifogásolta, hogy az Egyesült Államok ausztriai követe kapcsolatot tartott fenn a magyar szabadságharc vezetőivel. Hülsemann tiltakozó diplomáciai jegyzéket nyújtott át Washingtonban, amelyre Daniel Webster külügyminiszter válaszolt. "Semmi nem tántoríthatja el sem az Egyesült Államok kormányát, sem népét attól, hogy szabadon és korlátozások nélkül kifejezze véleményét a föld civilizált nemzeteiben zajló nagyszabású politikai eseményekkel kapcsolatban" - írta, hangsúlyozva: "a polgári szabadság legszélesebb alapján" állnak ki Magyarország függetlensége mellett.Goodfriend azt is a Twitteren cáfolta, hogy nem fogott vele kezet Orbán Viktor egy pénteki rendezvényen. "Barátságról szóló szavak és egy kézfogás.
Talán lesznek konstruktív lépések is" - írta személyes profilján az ügyvivő arra reagálva, hogy Orbán egy pénteki rendezvényen az amerikai-magyar barátságról tartott beszédet, sőt, még kezet is fogott a kitiltási botrány miatt kormányoldalon kritizált diplomatával. Az Index tudósítása szerint, amikor a kormányfő belépett a parlament felsőházi üléstermébe, nem ment külön oda a tőle alig három méterre helyet foglaló Goodfriendhez, de amikor az ügyvivőt is bemutatták, akkor Orbán kicsit megtapsolta. Később, beszéde után, a rendezvény végén Orbán azért kezet fogott Goodfrienddel, bár a legtöbb fotós lemaradt erről.

Szerző

Lassít a Spar Magyarországon

Az élelmiszerlánc felügyeleti díj és a kiskereskedelmet érintő jogszabálytervezetek érzékenyen érintik a Spar magyarországi tevékenységét, ezért a következő évekre tervezett beruházásaik jelentős részét elhalasztják - hangsúlyozta Rudolf Staudinger, a Spar Magyarország felügyelő bizottságának elnöke.

Kérdésre válaszolva az elnök elmondta: nem gondolkodnak azon, hogy kivonulnának a magyar piacról, hiszen 23 éves ittlétük alatt nettó 500 millió eurót ruháztak be, de a jogszabályi változások miatt valószínűleg beruházásokat halasztanak el, illetve átstrukturálják költségeiket.

Rudolf Staudinger kifejtette, hogy korábban évente átlagban 10-30 milliárd forint között ruháztak be a magyar piacon, de ez most kérdésessé vált. A kiskereskedelemben a forgalom 2-2,5 százalékát lehet profitként megtermelni, az élelmiszerlánc felügyeleti díj sávos emelése esetükben a forgalom visszafogására ösztönöz, különben elviszi a nyereséget.

Erwin Schmuck, a Spar Magyaroszág ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta - és ezt egy transzparensen is bemutatta -, hogy békében szeretnének dolgozni. Üzleteiket 500-600 ezer vásárló keresi fel naponta, több mint 800 magyar cég az állandó beszállítójuk, az értékesített áruk 90 százalékát Magyarországon szerzik be és továbbra is el kívánnak jutni a legkisebb falvakba is.

Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország cégvezetője elmondta, hogy a Spar a forgalom alapján Magyarország negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, tavaly bruttó 453 milliárd forint forgalmat értek el, több mint 400 üzletük működik országszerte, 2008-2013 között mintegy 250 millió eurót, vagyis 77 milliárd forintot fektettek be a magyar piacon, 2014-ben pedig várhatóan 55 millió eurót, 17 milliárd forintot ruháznak be. A cég Magyarországon az ötödik legnagyobb munkáltató, tavaly a foglalkoztatotti létszám meghaladta a 13 ezret.

A szektorban egyedülállóan, a Spar saját húsüzemmel rendelkezik Bicskén, ahol az idén 1,5 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre, az évi 20 milliárd forintos forgalmával az ország második legnagyobb húsüzeme - mutatott rá Heiszler Gabriella, aki kérdésre válaszolva közölte, hogy a társaság már döntött a 2015. évi beruházás folytatásáról a húsüzemben, de ez kérdésessé vált az új szabályok miatt.

A cégvezető kiemelte, hogy a Spar 2013-ban a vesztesége ellenére különböző adónemekben 26 milliárd forint adót fizetett be az állami kasszába. Az élelmiszerlánc felügyeleti díj eddig 325 millió forint kiadást jelentett a cégnek, ami jövőre esetükben harmincszorosára, 9 milliárd forintra emelkedik, ami nehezen lesz kigazdálkodható - jegyezte meg.

A társaság vezetői hangsúlyozták: veszteségüket a 2008-ban felvásárolt Plus hálózat okozza, üzemi szinten már nyereségesek, tulajdonosi elvárás a veszteség ledolgozása, amire rövid távon lehetőséget láttak, de a jogszabályi változások ezt befolyásolják.
Rudolf Staudinger kérdésre válaszolva közölte, hogy szeretnének egyeztetni a kialakult helyzetről a kormány képviselőivel, és megismertetni a döntéshozókat a kiskereskedelmet érintő hatásokkal.

Szerző