Fenyeget a tanársztrájk

Publikálás dátuma
2014.11.24. 06:02

A gyermekszegénység felszámolása, a jövő évi költségvetési javaslat visszavonása, béremelés, az oktatási reform átgondolása, valódi egyeztetés a tanárokkal - ezekért a célokért vonult utcára szombat délután több ezer pedagógus és szimpatizáns Budapesten. Az esemény békés sétának indult, ám a köznevelési államtitkárság épületéhez már figyelemreméltó, hangos tömeg érkezett. Rétvári Bence államtitkár a tüntetés után pénzt ígért az oktatásnak, ám a PDSZ sztrájkbizottság megalapítását sürgeti a szakszervezeteknél, ha a kormány nem venné komolyan őket.

Több ezer tanárt és aktivistát vitt utcára szombaton a kormány oktatáspolitikája. A demonstrálók úgy látják, a gimnáziumi férőhelyek számának drasztikus csökkentésével és a szakképzési rendszer átalakításával gyakorlatilag végképp egy, a társadalmi különbségeket enyhíteni képtelen, a társadalmi mobilitást gátló iskolarendszer jöhet létre.

A 2015-ös költségvetési tervezet szerint tavalyhoz képest 24 százalékkal kevesebbet adna a kabinet a középfokú oktatás finanszírozására, továbbá 20 milliárd forinttal nyesnék meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) büdzséjét is, amelyet idén még 60 milliárddal megtoldottak ugyan, ám jövőre ilyesmi nincs betervezve: ez a pénz fájó hiány, nem fedezi a pedagógus életpályamodellhez kötődő 2015-ös béremeléseket sem, amelyekhez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint további 150-200 milliárdra lenne szükség.

Nem volt oka tehát a pedagógusoknak a Magyar Közoktatás Napját ünnepelni: a szombat délután a Széchenyi téren gyülekező tömeg gyérnek tűnt ugyan, de ahogy - rézfúvós kísérettel, rendőri felvezetéssel - megindultak a Szalay utcához, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elé, a demonstráció egyre nagyobbra duzzadt, néhány száz főből rövidesen több ezer ember lett. A PSZ által szervezett tüntetéshez külügyminisztériumi és NAV-os dolgozók is csatlakoztak, és több mint húsz szakszervezet szolidaritásáról biztosította a tanárokat.

"Nincsenek egyedül, Franciaországtól Oroszországig figyelik, mi történik a magyar pedagógusokkal" - üzente a demonstráción az Európai Oktatási Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Martin Rømer első felszólalóként arról beszélt, a demokratikus társadalom a jó színvonalú oktatásnál indul, és ha az nincs meg, az a társadalom szét is fog hullani. Az Orbán-kormány azonban azt üzeni, hogy "egy összelopkodott doktori többet ér a tanulásnál" - erről Gulyás Balázs, az internetadó elleni tüntetések szervezője beszélt, természetesen Schmitt Pálra bukott államfőre utalva.

Mint mondta, miközben a parlament durva megszorításokról tárgyal, Kósa Lajos Dubaiba és Új-Zélandra utazik, a pedagógusok ezt a hideg novemberi napokon nem engedhetik meg maguknak. A tüntetés résztvevői először Gulyás felszólítására eresztették ki jobban hangjukat, amikor a szónok arról beszélt, a kormány célja az "egyszer használatos" szakmunkás-réteg kinevelése. Nem csoda, hogy a fiatalok egyre intenzívebben igyekeznek elhagyni az országot. "Én vagyok az ötszázegyedik a végén annak a hosszú sornak, amelynek az elején Londonban már porszívóznak" - idézte Kemény Zsófia versét Gulyás.

A valódi kétharmadról beszélt a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke. Szemán György a szakiskolába vagy szakképzésre járó diákokra utalt, ugyanis a korosztály arányában a diákok közül ennyien vesznek részt ilyen képzésekben. Úgy vélte, a szakképzési rendszer németektől kölcsönzött ötlete azért sem működhet, mert ott ugyan három éves a képzés, de mindenkinek 9 osztályt kell kijárnia, és erős a gazdaság. Nálunk eközben mindössze heti hat órában próbálnának a leendő szakmunkásoknak irodalmat, történelmet, matematikát, fizikát, kémiát, földrajzot és idegen nyelvet tanítani.

Az 500 szakképző iskolát az amúgy sem működő Klik-modell alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt központosítanák, ám ez igazi zsákutca lesz: aki ide kerül, annak nagyon nehéz lesz kitörnie és később egyetemre mennie - fejtette ki Szemán. Az sem a szakmaiságról árulkodik, hogy a diákok gyakorlati képzését lepasszolnák vállalkozóknak, hiszen a kis- és közepes vállalkozások reálisan nincsenek felkészülve 15-16 éves gyerekek nevelésére.

Mára a korábban visszafogott tanárokat is magára haragította a kormány: szombaton zúgott az „Orbán, takarodj!” FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Mára a korábban visszafogott tanárokat is magára haragította a kormány: szombaton zúgott az „Orbán, takarodj!” FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A főszónok a PSZ elnöke, Galló Istvánné volt, aki szerint a kormány tudatosan teszi tönkre az oktatást, pedig a szegénységből egyedül a tudás a kiút. Tavaly januárban a PSZ - és három kisebb ágazati szakszervezet - is aláírt egy partnerségi megállapodást az Emmivel, ám annak azóta szemmel láthatóan minden pontját megszegte a kormány - idézte fel. Amint a szakszervezeti vezető Orbán Viktorhoz kezdett beszélni, és kimondta, hogy "tisztelt miniszterelnök úr", a tömeg hangosan követelni kezdte, hogy a kormányfő mondjon le.

Gallóné azt kérte Orbántól, hogy ha nem hinne a szegénységi vagy munkanélküliségről szóló statisztikáknak, akkor keressen egy középiskolás gyereket, aki tanulás mellett munkát vállal, mert a szülei vagy munkanélküliek vagy közmunkások, és abból, amit kapnak nem tudnak megélni. "Nézzen a szemébe, és mondjon valami biztatót ennek a gyereknek, vagy mondja az igazságot, hogy te nem kellesz nekünk" - fogalmazott.

Némileg bírálta Gallónét a szülők nevében Salamon Eszter - az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja -, amiért szerinte a PSZ tavaly "lepaktált" a hatalommal, de mint mondta, a mára ez a szervezet is rájött, hogy a kormánnyal képtelenség egyezkedni. egyébként a demonstráción részt nem vevő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is sürgette, hogy a PSZ vezetője bontsa fel az Emmivel kötött megállapodást. A PDSZ úgy vélte: a szakszervezeteknek közös sztrájkbizottságot kellene alapítaniuk - ezért sem jó, hogy a PSZ és az Emmi "szerződésben áll" -, mert ha a kormány nem veszi komolyan a tanárok követeléseit, elkerülhetetlen lesz, hogy a tanárok utcára menjenek.

A tüntetésen elfogadták azt a petíciót, amit végül át is adtak az Emmi egyik munkatársának: ebben a gyermekszegénység felszámolását, a költségvetési javaslat visszavonását, bérek emelését, az oktatási reform átgondolását, a tanárokkal való egyeztetést követelték. A követeléseket megkapja Áder János, Kövér László és Orbán is.

Gyorsan pénzt ígért Rétvári
Jövőre az oktatás minden szintjére több pénz jut - mondta a tüntetésre reagálva Rétvári Bence.
Az Emmi parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a középfokú oktatásra az idei 196 milliárd után jövőre 209 milliárd jut az iskoláknak, míg a felsőoktatási intézmények 7 milliárd forintos plusz támogatásra számíthatnak. Mint ígérte, 50 milliárddal több jut az általános és középfokú iskoláknak a Klik szervezetrendszerén keresztül.
Rétvári szerint a pedagógusok voltak az elsők, akiknek a kormány életpályát kínált: azt mondta, jövőre 38 milliárddal növelik a pedagógusok jövedelmét, és "a béremelés 2016-ban, majd 2017-ben is folytatódik". Miközben a szociális segélyt épp megszüntetni a kabinet, Rétvári azt is ígérte, hogy szociális gyermekétkeztetésre az idei 53 milliárddal szemben jövőre már 57 jut.



Szerző

Havonta fizetne, aki szegény

Publikálás dátuma
2014.11.24. 06:00
Az összekevert számlázással könnyen egekbe szökik a fi zetendő rezsi FOTÓ: NÉPSZAVA
Több kis jövedelmű szegedi lakos jelezte, a helyi áramszolgáltató, a DÉMÁSZ havi bruttó 6350 forint alatti fogyasztást nem számláz ki, összevon több havi díjat. Ez a gyakorlat a szolgáltató szerint nem sért jogszabályt, és mások is alkalmazzák. Gondot az jelent, hogy amíg az összevont számlázás jelentős megtakarítás a szolgáltatóknak, szinte megoldhatatlan akadály az egyik hónapról a másikra élő kispénzű fogyasztóknak.

Egy kormányrendelet lehetővé teszi a szolgáltatóknak, hogy a havi leolvasás dacára több havi számlát összevonva, egyszerre küldjenek ki a fogyasztóknak, ha a havi fogyasztásuk nem halad meg egy bizonyos összeget. A szolgáltatók egy része él is a lehetőséggel, így különösen a legszegényebb rétegbe tartozó kisfogyasztók igencsak meglepődnek, amikor a megszokott kis összegű számla helyett annak két-háromszorosát kell befizetni.

"Hiába diktáltam be az áramfogyasztásomat, és kaptam visszaigazolást nem kaptam számlát" - meséli Éva, a szegedi, tarjáni panellakótelep egyik lakója. " Amikor felhívtam az ügyfélszolgálatot azt mondták, hogy 5800 forint alatt ki sem állítanak számlát, majd egyben küldik a következő haviakkal. Hogyan fogom ezt kifizetni? " - kérdezi a kisnyugdíjas, akinek a havi fogyasztása nem haladja meg ezt az összeget.

Éva azt is elmondta, hogy kérdésére, mely szerint mi alapján teszi ezt vele a szolgáltató, és nem kellett volna-e erről tájékoztatást kapnia, az ügyfélszolgálatnál egy október 19-ei kormányrendeletre hivatkoztak, amely szerint a szolgáltató megteheti, hogy egy bizonyos limit alatt nem állít ki számlát, hanem göngyölítve egy magasabb összegről küld hónapokkal később csekket a fogyasztónak.

Éva elmondása szerint az ügyfélszolgálatnál azt mondták: erről nem kell külön tájékoztatni a fogyasztókat. A szolgáltatónál azt is hozzátették, hogy a rendelet azt is lehetővé teszi, hogy saját hatáskörben emeljék a limitet, amit a dél-alföldi áramszolgáltató korábban meg is lépett. Éva gyorsan körbetelefonálta a szolgáltatókat, és egy kivétellel hasonló választ kapott. Így a kisnyugdíjas asszony időszakosan a megszokott kis összegűek helyett, brutálisan magas közmű számlákra számíthat, sokadmagával.

" Ezzel megint csak a gazdagok jártak jól, akik egyébként is sokat fogyasztanak. Én körbejárom az ügyfélszolgálatokat és addig nem megyek el, amíg el nem fogadják a pénzem" - mondta felháborodva rokkantnyugdíjas Zoltán, akinek a havi összjövedelme 38 ezer forint. Zoltán elmondta, hogy a víz, az áram, a fűtés számlája eddig nem haladta meg a havi háromezer forintot, amelyről eddig rendben kapta a számlákat. Ebből a jövedelemből nem tud spórolni a magasabb számlákra, hacsak nem vesz egy "feltörhetetlen perselyt", amibe megbecsülve a havi közműpénzt félre nem rakja - mondja. Zoltán nem érti, miért nem akarják a szolgáltatók, hogy fizessen, és kinek az érdekében áll ez a rendelkezés.

Az általunk megkérdezett jogász szerint a rendelet súlyosan sérti a fogyasztók jogait, ezen belül is különösen sújtja a legszegényebb rétegeket, amelyeknek kiszámíthatatlanná teszi az életét. A jogász szerint a fogyasztóvédelemnek kellene lépnie hivatalból a rendelkezés ellen.

A DÉMÁSZ-nál lapunkat arról tájékoztatták, hogy ez nem egy új rendelet, a 2007-ben elfogadott, áramszolgáltatásról szóló törvény végrehajtási rendelkezései alapján vonhatja össze a vállalat a számlákat és a cég már idén január óta valóban nem állít ki egy bizonyos összeg alatti számlát. A válaszból az is kiderült, hogy továbbra is létezik a havi diktálás és fizetés lehetősége, csak az egy más konstrukció, mint a több havi összeg egybe számlázása.

Írásban küldött válaszukból és a szegedi sajtó átböngészéséből (Délmagyar.hu) viszont kiderült, ez a gyakorlat nem az idén kezdődött, mert 2013. közepe óta alkalmazza a cég, igaz akkor még kisebb, nettó 3000 forint volt a számlakészítés alsó limitje.

A villamos energiáról szóló törvény és a kapcsolódó rendeletek értelmében a szolgáltatónak éves elszámolást kell biztosítani a lakossági fogyasztók részére. Két leolvasás között pedig a fogyasztással arányos részszámlát kell fizetnie a fogyasztónak.

Az is kiderült, hogy az ügyfélszolgálatnál tévesen tájékoztatták a fogyasztót, mert a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzat értelmében az EDF DÉMÁSZ-nál 2013 második felétől módosult a kis összegű részszámlák kibocsátásának gyakorisága, melyről a módosítás hatálybalépése előtti utolsó számlán tájékoztatta ügyfeleit. Ennek hatékonyságát jól jellemzi, hogy akik csak most csúsztak az időközben felemelt összeghatár alá, semmit sem tudtak erről.

A szolgálató válaszában azt is közölte, ha a havi fogyasztás alapján a részszámla nettó összege nem éri el az 5000 forintot (bruttó 6350 forint), akkor az ügyfél nem kap számlát abban a hónapban. Számla csak akkor készül, amikor az elfogyasztott energia mennyisége után a számla értéke meghaladja ezt az összeget. A számlázási határértéket az átlagos fogyasztás alatti értékre állapították meg - írja a társaság.

A cég szerint a fogyasztók számára kedvező ez a módosítás, hiszen a fogyasztási díjat később kell rendezniük és a pénz tovább marad náluk. Egyes közszolgáltatásoknál (vízműveknél, gázszolgáltatónál) már régóta gyakorlat a kéthavi, vagy hosszabb időszakra kiterjedő számlázás. Az éves elszámoló számlák a megszokott rendben készülnek, azokat nem érinti ez a változás. Számításaik szerint a fogyasztók nagyjából egyötöde kap kéthavonta számlát.

Azok számára, akik mégis havonta szeretnék rendezni számlájukat, lehetőségük van az EDF DÉMÁSZ e-számla szolgáltatását választani. Az e-számlás regisztrációt követően csoportos beszedési megbízás mellett a szolgáltató a nettó 1000 forintot (bruttó 1270 forint) meghaladó összeg esetén havonta nyújt be számlát az ügyfél számlavezető bankjának.

Boros Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója a Népszavának elmondta, nem tudnak az olvasók által említett rendeletről és a vállalatnál nincs "számlaösszevonós" gyakorlat. Pontosabban a szolgáltató csak 100 forint alatti összegről szóló számlákat nem állít ki, de az ilyen eset rendkívül ritka. Leginkább olyan nyaralók, hétvégi házaknál fordulhat elő, ahol a tulajdonos hónapokig nem használ elektromos áramot. Boros Norbert szerint a panaszosok által elmondottak nem is igen vezethetők le a villamosenergia törvény végrehajtási utasításaiból, amelyek a számlázásról is részletesen rendelkeznek.

Lapunk az ügy tisztázásához megkereste az energiahivatalt is, azonban kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.

Szerző

Havonta fizetne, aki szegény

Publikálás dátuma
2014.11.24. 06:00
Az összekevert számlázással könnyen egekbe szökik a fi zetendő rezsi FOTÓ: NÉPSZAVA
Több kis jövedelmű szegedi lakos jelezte, a helyi áramszolgáltató, a DÉMÁSZ havi bruttó 6350 forint alatti fogyasztást nem számláz ki, összevon több havi díjat. Ez a gyakorlat a szolgáltató szerint nem sért jogszabályt, és mások is alkalmazzák. Gondot az jelent, hogy amíg az összevont számlázás jelentős megtakarítás a szolgáltatóknak, szinte megoldhatatlan akadály az egyik hónapról a másikra élő kispénzű fogyasztóknak.

Egy kormányrendelet lehetővé teszi a szolgáltatóknak, hogy a havi leolvasás dacára több havi számlát összevonva, egyszerre küldjenek ki a fogyasztóknak, ha a havi fogyasztásuk nem halad meg egy bizonyos összeget. A szolgáltatók egy része él is a lehetőséggel, így különösen a legszegényebb rétegbe tartozó kisfogyasztók igencsak meglepődnek, amikor a megszokott kis összegű számla helyett annak két-háromszorosát kell befizetni.

"Hiába diktáltam be az áramfogyasztásomat, és kaptam visszaigazolást nem kaptam számlát" - meséli Éva, a szegedi, tarjáni panellakótelep egyik lakója. " Amikor felhívtam az ügyfélszolgálatot azt mondták, hogy 5800 forint alatt ki sem állítanak számlát, majd egyben küldik a következő haviakkal. Hogyan fogom ezt kifizetni? " - kérdezi a kisnyugdíjas, akinek a havi fogyasztása nem haladja meg ezt az összeget.

Éva azt is elmondta, hogy kérdésére, mely szerint mi alapján teszi ezt vele a szolgáltató, és nem kellett volna-e erről tájékoztatást kapnia, az ügyfélszolgálatnál egy október 19-ei kormányrendeletre hivatkoztak, amely szerint a szolgáltató megteheti, hogy egy bizonyos limit alatt nem állít ki számlát, hanem göngyölítve egy magasabb összegről küld hónapokkal később csekket a fogyasztónak.

Éva elmondása szerint az ügyfélszolgálatnál azt mondták: erről nem kell külön tájékoztatni a fogyasztókat. A szolgáltatónál azt is hozzátették, hogy a rendelet azt is lehetővé teszi, hogy saját hatáskörben emeljék a limitet, amit a dél-alföldi áramszolgáltató korábban meg is lépett. Éva gyorsan körbetelefonálta a szolgáltatókat, és egy kivétellel hasonló választ kapott. Így a kisnyugdíjas asszony időszakosan a megszokott kis összegűek helyett, brutálisan magas közmű számlákra számíthat, sokadmagával.

" Ezzel megint csak a gazdagok jártak jól, akik egyébként is sokat fogyasztanak. Én körbejárom az ügyfélszolgálatokat és addig nem megyek el, amíg el nem fogadják a pénzem" - mondta felháborodva rokkantnyugdíjas Zoltán, akinek a havi összjövedelme 38 ezer forint. Zoltán elmondta, hogy a víz, az áram, a fűtés számlája eddig nem haladta meg a havi háromezer forintot, amelyről eddig rendben kapta a számlákat. Ebből a jövedelemből nem tud spórolni a magasabb számlákra, hacsak nem vesz egy "feltörhetetlen perselyt", amibe megbecsülve a havi közműpénzt félre nem rakja - mondja. Zoltán nem érti, miért nem akarják a szolgáltatók, hogy fizessen, és kinek az érdekében áll ez a rendelkezés.

Az általunk megkérdezett jogász szerint a rendelet súlyosan sérti a fogyasztók jogait, ezen belül is különösen sújtja a legszegényebb rétegeket, amelyeknek kiszámíthatatlanná teszi az életét. A jogász szerint a fogyasztóvédelemnek kellene lépnie hivatalból a rendelkezés ellen.

A DÉMÁSZ-nál lapunkat arról tájékoztatták, hogy ez nem egy új rendelet, a 2007-ben elfogadott, áramszolgáltatásról szóló törvény végrehajtási rendelkezései alapján vonhatja össze a vállalat a számlákat és a cég már idén január óta valóban nem állít ki egy bizonyos összeg alatti számlát. A válaszból az is kiderült, hogy továbbra is létezik a havi diktálás és fizetés lehetősége, csak az egy más konstrukció, mint a több havi összeg egybe számlázása.

Írásban küldött válaszukból és a szegedi sajtó átböngészéséből (Délmagyar.hu) viszont kiderült, ez a gyakorlat nem az idén kezdődött, mert 2013. közepe óta alkalmazza a cég, igaz akkor még kisebb, nettó 3000 forint volt a számlakészítés alsó limitje.

A villamos energiáról szóló törvény és a kapcsolódó rendeletek értelmében a szolgáltatónak éves elszámolást kell biztosítani a lakossági fogyasztók részére. Két leolvasás között pedig a fogyasztással arányos részszámlát kell fizetnie a fogyasztónak.

Az is kiderült, hogy az ügyfélszolgálatnál tévesen tájékoztatták a fogyasztót, mert a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzat értelmében az EDF DÉMÁSZ-nál 2013 második felétől módosult a kis összegű részszámlák kibocsátásának gyakorisága, melyről a módosítás hatálybalépése előtti utolsó számlán tájékoztatta ügyfeleit. Ennek hatékonyságát jól jellemzi, hogy akik csak most csúsztak az időközben felemelt összeghatár alá, semmit sem tudtak erről.

A szolgálató válaszában azt is közölte, ha a havi fogyasztás alapján a részszámla nettó összege nem éri el az 5000 forintot (bruttó 6350 forint), akkor az ügyfél nem kap számlát abban a hónapban. Számla csak akkor készül, amikor az elfogyasztott energia mennyisége után a számla értéke meghaladja ezt az összeget. A számlázási határértéket az átlagos fogyasztás alatti értékre állapították meg - írja a társaság.

A cég szerint a fogyasztók számára kedvező ez a módosítás, hiszen a fogyasztási díjat később kell rendezniük és a pénz tovább marad náluk. Egyes közszolgáltatásoknál (vízműveknél, gázszolgáltatónál) már régóta gyakorlat a kéthavi, vagy hosszabb időszakra kiterjedő számlázás. Az éves elszámoló számlák a megszokott rendben készülnek, azokat nem érinti ez a változás. Számításaik szerint a fogyasztók nagyjából egyötöde kap kéthavonta számlát.

Azok számára, akik mégis havonta szeretnék rendezni számlájukat, lehetőségük van az EDF DÉMÁSZ e-számla szolgáltatását választani. Az e-számlás regisztrációt követően csoportos beszedési megbízás mellett a szolgáltató a nettó 1000 forintot (bruttó 1270 forint) meghaladó összeg esetén havonta nyújt be számlát az ügyfél számlavezető bankjának.

Boros Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója a Népszavának elmondta, nem tudnak az olvasók által említett rendeletről és a vállalatnál nincs "számlaösszevonós" gyakorlat. Pontosabban a szolgáltató csak 100 forint alatti összegről szóló számlákat nem állít ki, de az ilyen eset rendkívül ritka. Leginkább olyan nyaralók, hétvégi házaknál fordulhat elő, ahol a tulajdonos hónapokig nem használ elektromos áramot. Boros Norbert szerint a panaszosok által elmondottak nem is igen vezethetők le a villamosenergia törvény végrehajtási utasításaiból, amelyek a számlázásról is részletesen rendelkeznek.

Lapunk az ügy tisztázásához megkereste az energiahivatalt is, azonban kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.

Szerző