Fidesz;elbocsátások;közmédia;MTVA;

2014-11-27 06:04:00

Közmédia: mamutból gigamamut

Hiába cáfolták többször is lapunk korábbi információit, a Fidesz mégis megvalósítja a közmédiumok összevonásáról szóló tervét, méghozzá gazdaságosságra, költséghatékonyságra, valamint a „technológiai fejlődésre” hivatkozva. Az átalakítással párhuzamosan jön a 2010 óta negyedik leépítési hullám is a közmédiában: várhatóan több mint száz munkatárstól válnak meg. A dolgozók között hónapok óta tartja magát egy olyan szóbeszéd is, hogy a médiaszolgáltatási alap vezetése 1600 főre akarja csökkenteni a létszámot, miközben a mostani leépítés után is még 1800-1900 közmédiás maradna.

Cáfolta a közmédia, hárította a Miniszterelnökség, váratlanul mégis törvénymódosító javaslatot nyújtott be róla két fideszes parlamenti képviselő: Dunai Mónika és Tuzson Bence tegnap a négy közszolgálati médiaszolgáltató, a Magyar Televízió Nonprofit (MTV) Zrt., a Magyar Rádió (MR) Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda (MTI) Nonprofit Zrt. és a Duna Televízió (Duna Tv) Nonprofit Zrt. összevonására tett indítványt, mégpedig gazdaságosságra, költséghatékonyságra, valamint a „technológiai fejlődésre” hivatkozva. Indoklásuk szerint ugyanis a közmédia ez utóbbihoz igazodva tudja csak hatékonyan ellátni közszolgálati „misszióját”.

Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján ugyanis - áll a 32 oldalas szövegben - indokolt az önálló gazdasági társaságok egyesítése. Az így létrejövő gigacég Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaságként működne tovább, vagyis az MTV-t, a rádiót és az MTI-t működtető cégeket olvasztanák a Duna Tv-be - legalábbis a közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat alapján. A fideszes képviselők javaslatukban megjegyzik, az átalakulás "kizárólag a gazdasági társaságok számában, illetve elnevezésében" eredményez változásokat, az új társaság valamennyi feladatot "egyedül fogja ellátni".

Másfél hónapja a Miniszterelnökség - noha sajnálatát fejezte ki - még nem tudott lapunknak "segíteni" idevágó információink megerősítésében. Akkor értesültünk ugyanis arról, hogy takarékossági okokból hamarosan összevonhatják az a Duna Tv-t és az MTV-t, és mivel a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) lapunk megkeresésére nem reagált, ésszerűnek látszott "felsőbb szinten" érdeklődni, miután közmédiás forrásaink egyaránt úgy látták: az MTVA vezetőségének aligha van ráhatása az intézmény strukturális változásaira. Az MTVA a "válaszadással" megvárta cikkünk megjelenését, és két nappal később, közleményben tagadták információnkat - holott természetesen a cikk megjelenése előtt teret adtunk volna a cáfolatnak. (Igaz, akkori értesülésünkben tévesen a közmédia terveiként hivatkozunk a masszív átszervezésre - a szerk.)

A teljes médiapiac megregulázása
Az összevonás mellett Dunai és Tuzson gyakorlatilag a teljes médiapiac számára, a napi működésüket befolyásoló új verdikteket írna elő: ezek egyebek mellett a műsorterjesztésre, a műsorkvótákra, vagy a hallássérültek számára hozzáférhetővé tett műsorszámok szabályozására vonatkoznak. Így "a jelentős befolyással rendelkező” – azaz az országos kereskedelmi csatornák – kötelesek lesznek „valamennyi közérdekű közleményhez”, politikai reklámhoz, hírműsorhoz jeltolmácsot alkalmazni, feliratot biztosítani.
Ugyancsak egyértelműen rögzítenék, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatónak milyen típusú - rádiós, televíziós, online, hírügynökségi - szolgáltatásokkal kell szolgálnia a társadalom érdekét. Újdonságként javasolnák az Európában már számos országában régóta alkalmazott „közszolgálati értéktesztet”, amely a nézettség, illetve hallgatottság mellett a közszolgálati jelleg mérésére is kiterjedne.
Csökkennek az eddigi kvóták: a javaslat előírná, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók évi teljes műsoridejének „több mint 60 százalékát európai művek, több mint felét magyar művek” bemutatására kellene fordítani, és „több mint 15 százalékát tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült európai művek bemutatására .”

Noha évi több mint 80 milliárd forintnyi - és minden évben egyre több - közpénzből gazdálkodhat az MTVA, az összevonással „összhangban” jelentős elbocsátásokat is terveznek. A Népszabadság szerint legalábbis száznál is több - de "kétszáznál kevesebb" - munkavállalót küldhet el a társaság, amit a napokban Szabó László Zsolt MTVA-vezérigazgató hivatalosan is bejelent majd. A vezérigazgató a jövő évi büdzséjükről szólva több fórumon azt hangsúlyozta, hogy valójában 61 milliárd forintról lehet beszélni, mert 11 milliárd megy a hitelekre, nyolcmilliárd pedig egyéb működési költség.

"Most már inkább a félelem érezhető" - mondta lapunknak egy közmédiás dolgozó arra, fokozta-e törvénymódosító a munkatársak között a korábbi bizonytalanságot. Nyár óta ugyanis folyamatos volt a találgatás a közmédiások között a cég sorsát illetően, és mint akkor tájékoztatták lapunkat, bármit elképzelhetőnek tartottak, és annak az ellenkezőjét is. Ugyanakkor a tervek légből kapottságát cáfolja, hogy egybehangzóan az önkormányzati választás után számítottak komoly változásokra. Az ráadásul forrásunk szerint nem keltett különösebb meglepetést, hogy egyesítenék a cégeket, és valamilyen szinten megnyugtatónak tartotta, hogy ezzel majd tisztábban lehet látni a közmédiások "horizontján". "

Az elmúlt hónapokban, még ha a legfőbb vezetőséget kérdeztem is, rendre az volt a válasz, hogy fogalmuk sincs" - érzékeltette a közmédián belüli bizonytalanságot. Elmondása szerint az is elhangzott a vezetőségtől, hogy ők nem dönthetnek a jövőről. Most viszont „komolyan tartanak” az emiatt bekövetkező leépítésektől. Sőt, úgy tudjuk, az elmúlt hetekben már megindult az újabb „tisztogatás”, több felső és középvezetőtől már megváltak, hozzávetőleg harminc embertől. Az „alsóbb szinteken” dolgozó munkatársak – noha volt, akivel már közölték a napokban, hogy a jövőben nem számítanak a munkájára – ugyanakkor nem tudják, végül mekkora lesz „a merítés”, és mi alapján dől majd el, hogy kikre lesz szükség, kikre nem.

Üzenet az EU-nak
Azzal, hogy a kormány valamiképpen mérni próbálja a közszolgálatiság teljesülését, azt próbálják megelőzni, hogy az Európai Unió kötelességszegési eljárást indítson tiltott állami támogatás miatt - vélekedett a hvg.hu-nak Tordai Csaba alkotmányjogász, az Átlátszó jogi munkacsoportjának tagja.
A közszolgáltatások állami támogatása esetén is szükség van ugyanis pontos feladat- és költségmeghatározásra.Egyértelműen az EU-nak szól - összegezte a javaslat lényegét Polyák Gábor is.
A médiajogász szerint például a közszolgálatiság minél teljesebb körű érvényesülésére vonatkozó kitétel, valamint a pénzügyi átláthatóság előírása az EU-nak címzett üzenet, ám Polyák úgy látja: „szemfényvesztés” a közszolgálatiság mérése, hiszen a médiaszolgáltató magát ellenőrzi, nincsenek beiktatva külső, független szervezetek, és hiányzik a törvényből a korrekció mechanizmusa is, nem „a nyugati normák szerint” folyna az ellenőrzés.

Ez egyébként már a negyedik nagy leépítés hullám a közmédiában: 2011 nyarán és őszén csaknem 900 embert bocsátottak el, 2013 elején további 200 munkavállalótól váltak meg. Ezzel 2000-re csökkent a médiaszolgáltatási alap dolgozóinak létszáma. Miközben kevéssé látható a kirúgások racionalitása, hiszen számos, a szakmában elismert, kedvelt újságírótól váltak meg. Az első körben az M1 Híradójának és a Magyar Rádió több megbecsült munkatársát, Az Este című háttérműsor, a Parlamenti napló és az egykori Kultúrház szinte teljes stábját kirakták, majd felszámolták a vidéki stúdiókat és a regionális műsorsugárzást - idézte fel a Népszabadság. Mindeközben olyan embereket vettek fel és neveztek ki felelős pozícióba, mint például Papp Dániel, aki egy híradós riportban meghamisította az Orbán Viktort kritizáló Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti politikus magyarországi látogatásáról készült riportot, ám ma már ő az MTVA tartalomszolgáltatási igazgatója.

A csoportos, 30 főt meghaladó leépítéseket amúgy szigorúan szabják meg a törvények: a dolgozókat előre értesíteni kell arról, hogy nem tartanak igényt a munkájukra, majd egy hónap elteltével lehet felmondani nekik. Sajtóhírek szerint az MTVA vezetése úgy számol, hogy száz ember kirúgásával évi félmilliárd forint megspórolható lesz a 12-13 milliárdos bérköltségeken. A közmédiában hónapok óta tartja magát egy olyan szóbeszéd is, hogy a médiaszolgáltatási alap vezetése 1600 főre akarja csökkenteni a létszámot, miközben a mostani leépítés után is még 1800-1900 dolgozója lesz.

Elköltözik Magyarországról az RTL-csoport
Az RTL Klubon kívül január 1-jétől minden más csatornáját kivonná Magyarországról az RTL-csoport: az anyacég ugyanis a teljes kábeltelevíziós portfólióját Luxemburgba költözteti, ahol a CLT-UFA nevű RTL-cég fennhatósága alatt működik majd tovább.
Az Index értesülése szerint az RTL Klubot azért sem költöztetnék el Magyarországról, mivel a jelenleg használt frekvenciája miatt ezt nem tehetné meg. A technikai kivonulás a Cool TV, a Film+, a Film+2, az RTL+, a Sorozat+, a Reflektor TV, a Muzsika TV, a SportKlub, a DoQ és a Fishing & Hunting csatornákat érintené.
Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója szerint az ok, hogy az RTL-csoport 2011-ben vásárolt meg hét magyar nyelvű kábelcsatornát, melyek a Muzsika TV kivételével a román médiahatóság fennhatósága alatt működtek, Romániában vannak ugyanis bejegyezve.Ugyanakkor az ügy hátterében adóoptimalizáció állhat, hiszen az RTL-t sújtja leginkább a reklámadó, amely miatt a csatornának 5 milliárd forintot kell fizetnie jövőre. Ám az adott csatornák esetében elkerülhetnék a magas kiadást.
„A magyarországi kedvezőtlen gazdasági helyzetet átértékelve úgy döntöttünk, hogy költséghatékonyabbá tesszük a kábelportfólió működését” - magyarázta Kolosi, hozzátéve, hogy Luxemburgban megfelelő infrastruktúrával és stábbal rendelkeznek, és a magyarországi reklámadó megfizetését ez a lépés „semmilyen értelemben” nem befolyásolja.
Orbán Viktor ugyanakkor a napokban a Handelsblattnak békülékeny hangot megütve beszélt arról, hogy „vannak olyan ágazatok, melyek az adópolitikánkat problémásnak tekintik, de tudunk segíteni egyedi megoldásokkal". Hozzátette, „ilyen megoldásokra jutottunk már az energia- és távközlési ágazatban" és „előbb-utóbb sikerül majd a médiaágazatban is".