Előfizetés

Közmédia: mamutból gigamamut

Publikálás dátuma
2014.11.27. 06:04
Noha az MTVA lapunknak nem válaszolt, csak közleményben cáfolt, a Fidesz most mégis végrehajtja a közmédia egyesítését FOTÓ: TÓT
Hiába cáfolták többször is lapunk korábbi információit, a Fidesz mégis megvalósítja a közmédiumok összevonásáról szóló tervét, méghozzá gazdaságosságra, költséghatékonyságra, valamint a „technológiai fejlődésre” hivatkozva. Az átalakítással párhuzamosan jön a 2010 óta negyedik leépítési hullám is a közmédiában: várhatóan több mint száz munkatárstól válnak meg. A dolgozók között hónapok óta tartja magát egy olyan szóbeszéd is, hogy a médiaszolgáltatási alap vezetése 1600 főre akarja csökkenteni a létszámot, miközben a mostani leépítés után is még 1800-1900 közmédiás maradna.

Cáfolta a közmédia, hárította a Miniszterelnökség, váratlanul mégis törvénymódosító javaslatot nyújtott be róla két fideszes parlamenti képviselő: Dunai Mónika és Tuzson Bence tegnap a négy közszolgálati médiaszolgáltató, a Magyar Televízió Nonprofit (MTV) Zrt., a Magyar Rádió (MR) Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda (MTI) Nonprofit Zrt. és a Duna Televízió (Duna Tv) Nonprofit Zrt. összevonására tett indítványt, mégpedig gazdaságosságra, költséghatékonyságra, valamint a „technológiai fejlődésre” hivatkozva. Indoklásuk szerint ugyanis a közmédia ez utóbbihoz igazodva tudja csak hatékonyan ellátni közszolgálati „misszióját”.

Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján ugyanis - áll a 32 oldalas szövegben - indokolt az önálló gazdasági társaságok egyesítése. Az így létrejövő gigacég Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaságként működne tovább, vagyis az MTV-t, a rádiót és az MTI-t működtető cégeket olvasztanák a Duna Tv-be - legalábbis a közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat alapján. A fideszes képviselők javaslatukban megjegyzik, az átalakulás "kizárólag a gazdasági társaságok számában, illetve elnevezésében" eredményez változásokat, az új társaság valamennyi feladatot "egyedül fogja ellátni".

Másfél hónapja a Miniszterelnökség - noha sajnálatát fejezte ki - még nem tudott lapunknak "segíteni" idevágó információink megerősítésében. Akkor értesültünk ugyanis arról, hogy takarékossági okokból hamarosan összevonhatják az a Duna Tv-t és az MTV-t, és mivel a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) lapunk megkeresésére nem reagált, ésszerűnek látszott "felsőbb szinten" érdeklődni, miután közmédiás forrásaink egyaránt úgy látták: az MTVA vezetőségének aligha van ráhatása az intézmény strukturális változásaira. Az MTVA a "válaszadással" megvárta cikkünk megjelenését, és két nappal később, közleményben tagadták információnkat - holott természetesen a cikk megjelenése előtt teret adtunk volna a cáfolatnak. (Igaz, akkori értesülésünkben tévesen a közmédia terveiként hivatkozunk a masszív átszervezésre - a szerk.)

A teljes médiapiac megregulázása
Az összevonás mellett Dunai és Tuzson gyakorlatilag a teljes médiapiac számára, a napi működésüket befolyásoló új verdikteket írna elő: ezek egyebek mellett a műsorterjesztésre, a műsorkvótákra, vagy a hallássérültek számára hozzáférhetővé tett műsorszámok szabályozására vonatkoznak. Így "a jelentős befolyással rendelkező” – azaz az országos kereskedelmi csatornák – kötelesek lesznek „valamennyi közérdekű közleményhez”, politikai reklámhoz, hírműsorhoz jeltolmácsot alkalmazni, feliratot biztosítani.
Ugyancsak egyértelműen rögzítenék, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatónak milyen típusú - rádiós, televíziós, online, hírügynökségi - szolgáltatásokkal kell szolgálnia a társadalom érdekét. Újdonságként javasolnák az Európában már számos országában régóta alkalmazott „közszolgálati értéktesztet”, amely a nézettség, illetve hallgatottság mellett a közszolgálati jelleg mérésére is kiterjedne.
Csökkennek az eddigi kvóták: a javaslat előírná, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók évi teljes műsoridejének „több mint 60 százalékát európai művek, több mint felét magyar művek” bemutatására kellene fordítani, és „több mint 15 százalékát tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült európai művek bemutatására .”

Noha évi több mint 80 milliárd forintnyi - és minden évben egyre több - közpénzből gazdálkodhat az MTVA, az összevonással „összhangban” jelentős elbocsátásokat is terveznek. A Népszabadság szerint legalábbis száznál is több - de "kétszáznál kevesebb" - munkavállalót küldhet el a társaság, amit a napokban Szabó László Zsolt MTVA-vezérigazgató hivatalosan is bejelent majd. A vezérigazgató a jövő évi büdzséjükről szólva több fórumon azt hangsúlyozta, hogy valójában 61 milliárd forintról lehet beszélni, mert 11 milliárd megy a hitelekre, nyolcmilliárd pedig egyéb működési költség.

"Most már inkább a félelem érezhető" - mondta lapunknak egy közmédiás dolgozó arra, fokozta-e törvénymódosító a munkatársak között a korábbi bizonytalanságot. Nyár óta ugyanis folyamatos volt a találgatás a közmédiások között a cég sorsát illetően, és mint akkor tájékoztatták lapunkat, bármit elképzelhetőnek tartottak, és annak az ellenkezőjét is. Ugyanakkor a tervek légből kapottságát cáfolja, hogy egybehangzóan az önkormányzati választás után számítottak komoly változásokra. Az ráadásul forrásunk szerint nem keltett különösebb meglepetést, hogy egyesítenék a cégeket, és valamilyen szinten megnyugtatónak tartotta, hogy ezzel majd tisztábban lehet látni a közmédiások "horizontján". "

Az elmúlt hónapokban, még ha a legfőbb vezetőséget kérdeztem is, rendre az volt a válasz, hogy fogalmuk sincs" - érzékeltette a közmédián belüli bizonytalanságot. Elmondása szerint az is elhangzott a vezetőségtől, hogy ők nem dönthetnek a jövőről. Most viszont „komolyan tartanak” az emiatt bekövetkező leépítésektől. Sőt, úgy tudjuk, az elmúlt hetekben már megindult az újabb „tisztogatás”, több felső és középvezetőtől már megváltak, hozzávetőleg harminc embertől. Az „alsóbb szinteken” dolgozó munkatársak – noha volt, akivel már közölték a napokban, hogy a jövőben nem számítanak a munkájára – ugyanakkor nem tudják, végül mekkora lesz „a merítés”, és mi alapján dől majd el, hogy kikre lesz szükség, kikre nem.

Üzenet az EU-nak
Azzal, hogy a kormány valamiképpen mérni próbálja a közszolgálatiság teljesülését, azt próbálják megelőzni, hogy az Európai Unió kötelességszegési eljárást indítson tiltott állami támogatás miatt - vélekedett a hvg.hu-nak Tordai Csaba alkotmányjogász, az Átlátszó jogi munkacsoportjának tagja.
A közszolgáltatások állami támogatása esetén is szükség van ugyanis pontos feladat- és költségmeghatározásra.Egyértelműen az EU-nak szól - összegezte a javaslat lényegét Polyák Gábor is.
A médiajogász szerint például a közszolgálatiság minél teljesebb körű érvényesülésére vonatkozó kitétel, valamint a pénzügyi átláthatóság előírása az EU-nak címzett üzenet, ám Polyák úgy látja: „szemfényvesztés” a közszolgálatiság mérése, hiszen a médiaszolgáltató magát ellenőrzi, nincsenek beiktatva külső, független szervezetek, és hiányzik a törvényből a korrekció mechanizmusa is, nem „a nyugati normák szerint” folyna az ellenőrzés.

Ez egyébként már a negyedik nagy leépítés hullám a közmédiában: 2011 nyarán és őszén csaknem 900 embert bocsátottak el, 2013 elején további 200 munkavállalótól váltak meg. Ezzel 2000-re csökkent a médiaszolgáltatási alap dolgozóinak létszáma. Miközben kevéssé látható a kirúgások racionalitása, hiszen számos, a szakmában elismert, kedvelt újságírótól váltak meg. Az első körben az M1 Híradójának és a Magyar Rádió több megbecsült munkatársát, Az Este című háttérműsor, a Parlamenti napló és az egykori Kultúrház szinte teljes stábját kirakták, majd felszámolták a vidéki stúdiókat és a regionális műsorsugárzást - idézte fel a Népszabadság. Mindeközben olyan embereket vettek fel és neveztek ki felelős pozícióba, mint például Papp Dániel, aki egy híradós riportban meghamisította az Orbán Viktort kritizáló Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti politikus magyarországi látogatásáról készült riportot, ám ma már ő az MTVA tartalomszolgáltatási igazgatója.

A csoportos, 30 főt meghaladó leépítéseket amúgy szigorúan szabják meg a törvények: a dolgozókat előre értesíteni kell arról, hogy nem tartanak igényt a munkájukra, majd egy hónap elteltével lehet felmondani nekik. Sajtóhírek szerint az MTVA vezetése úgy számol, hogy száz ember kirúgásával évi félmilliárd forint megspórolható lesz a 12-13 milliárdos bérköltségeken. A közmédiában hónapok óta tartja magát egy olyan szóbeszéd is, hogy a médiaszolgáltatási alap vezetése 1600 főre akarja csökkenteni a létszámot, miközben a mostani leépítés után is még 1800-1900 dolgozója lesz.

Elköltözik Magyarországról az RTL-csoport
Az RTL Klubon kívül január 1-jétől minden más csatornáját kivonná Magyarországról az RTL-csoport: az anyacég ugyanis a teljes kábeltelevíziós portfólióját Luxemburgba költözteti, ahol a CLT-UFA nevű RTL-cég fennhatósága alatt működik majd tovább.
Az Index értesülése szerint az RTL Klubot azért sem költöztetnék el Magyarországról, mivel a jelenleg használt frekvenciája miatt ezt nem tehetné meg. A technikai kivonulás a Cool TV, a Film+, a Film+2, az RTL+, a Sorozat+, a Reflektor TV, a Muzsika TV, a SportKlub, a DoQ és a Fishing & Hunting csatornákat érintené.
Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója szerint az ok, hogy az RTL-csoport 2011-ben vásárolt meg hét magyar nyelvű kábelcsatornát, melyek a Muzsika TV kivételével a román médiahatóság fennhatósága alatt működtek, Romániában vannak ugyanis bejegyezve.Ugyanakkor az ügy hátterében adóoptimalizáció állhat, hiszen az RTL-t sújtja leginkább a reklámadó, amely miatt a csatornának 5 milliárd forintot kell fizetnie jövőre. Ám az adott csatornák esetében elkerülhetnék a magas kiadást.
„A magyarországi kedvezőtlen gazdasági helyzetet átértékelve úgy döntöttünk, hogy költséghatékonyabbá tesszük a kábelportfólió működését” - magyarázta Kolosi, hozzátéve, hogy Luxemburgban megfelelő infrastruktúrával és stábbal rendelkeznek, és a magyarországi reklámadó megfizetését ez a lépés „semmilyen értelemben” nem befolyásolja.
Orbán Viktor ugyanakkor a napokban a Handelsblattnak békülékeny hangot megütve beszélt arról, hogy „vannak olyan ágazatok, melyek az adópolitikánkat problémásnak tekintik, de tudunk segíteni egyedi megoldásokkal". Hozzátette, „ilyen megoldásokra jutottunk már az energia- és távközlési ágazatban" és „előbb-utóbb sikerül majd a médiaágazatban is".

Kapcsolódó
Sokadszorra volt pökhendi az MTVA

Feldarabolják a BKK-t

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2014.11.27. 06:03
Van, amiben egyetért a főpolgármester és az ellenzék FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA
Új gigaholding alakul Budapesten. A fővárosi közgyűlés tegnap elfogadta azt a javaslatot, melynek értelmében január 15-től létre jön a Budapesti Városigazgatás Holding (BVH) Zrt., amelyik egyebek mellett a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-t (BKK) is bekebelezi. A döntés lehetővé tesz, hogy a főpolgármester menessze Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját. Az MSZP támogatta a holding felállítását, ám a PM-es Karácsony Gergely nemmel szavazott.

Eldőlt a BKK Zrt. sorsa, a fővárosi közgyűlés tegnap Tarlós István főpolgármester, illetve Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok javaslatára január 15-től létrehozta a BVH Zrt.-t, amelynek része lesz a tömegközlekedésért az utóbbi években felelős központ. A jövőben nem a BKK Zrt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat a BKV Zrt. felett, így utasításokat sem adhat annak.

Bár a közlekedésszervezés, a személyszállítás továbbra is a BKK feladata marad, a központot az új gigaholdingba integrálják, a közutak kezelése, fenntartása, üzemeltetése a BKK-ról leválasztott BKK Közút Zrt.-hez kerül, amely ezentúl önálló gazdasági társaságként működik. Az így megerősített cég szedheti majd be a közútkezelési díjakat, és ugyancsak ők üzemeltethetik a taxiállomásokat. A korábban kivitelező cégként működő BKK Közút vezetője a jövőben is a korábban az MDF-ben politizáló Almássy Kornél marad.

Az új holding a Budapest Városüzemeltetési Központ (BVK) utódaként a főváros cégeit és ezek mellett a nem kizárólagosan a fővárosi tulajdonban lévő "vegyes" cégeket, így a a Fővárosi Vízműveket, a Fővárosi Csatornázási Műveket, valamint a Budapesti Dísz- és Közvilágítási társaságot is irányítani fogja. Városigazgatóvá Bán Tamást, a BVK korábbi vezérigazgatót választotta a közgyűlés, amelyik arról is döntött, Szarvas Ferencet, a BVK jelenlegi vezérigazgatóját, visszahívja a tisztségből.

A főpolgármester az ülésen azt mondta, nem ördögtől való, amit szeretnének: a tulajdonosi jogokat a törvény által címzett jogos tulajdonos visszakéri. Tarlós közölte, az eredeti elképzelés szerinti működést szeretnék megvalósítani és nem akarják, hogy a BKV "egy minden szempontból kiszolgáltatott rabszolga szerepébe süllyedjen".

Az MSZP egyetért azzal, hogy a BKK olvadjon be az új városigazgatási holdingba, ezért igennel szavaztak a javaslatra. Horváth Csaba közölte, az előző ciklus két "csodafegyvere", a BKK és a BVK kudarcot vallott. Arra emlékeztetett, hogy a szocialisták korábban is hibának tartották, hogy a BKK nem csak megrendelője, hanem a szolgáltatás végzője is lett. A szocialista politikus korábban lapunknak azt mondta, városigazgatóságok más országokban is sikerrel működnek, így Budapesten is támogatható a javaslat, ám miután az "ördög a részletekben lakik", nem mindegy hogyan sikerül az elképzelést megvalósítani.

Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere viszont nem szavazta meg az új városüzemeltetési koncepciót. Ezt az MTI-nek azzal indokolta, hogy sérülni fog a közlekedésszervezésben az eddig tapasztalt rendszerszintű gondolkodás. A DK-s Gy. Németh Erzsébet még a szavazás előtt arról beszélt, Tarlós képes az egész városüzemeltetést és a tömegközlekedést átalakítani azért, hogy eltávolíthassa Vitézy Dávidot, a BKK vezetőjét. A fideszes "cicaharchoz" pártja nem kíván asszisztálni - tette hozzá.

Tarlós két éve elégedetlen Vitézyvel, azóta akarja posztjáról eltávolítani. Pedig fővárosi ellenzéki frakcióvezetőként még támogatta, hogy a VEKE fiatal szóvivője a BKV felügyelőbizottságában a Fidesz delegáltjaként. A 2010-es választások után pedig maga nevezte ki Vitézyt a BKV hatásköreinek jelentős részét átvevő BKK élére. Azóta megváltozott a helyzet, így Vitézy december 3-án távozhat a BKK éléről. Az Index szerint Tarlós Finta Sándor főépítészt is menesztheti.

Vitézy nem levelezett
Vitézy Dávid nem írt levelet az EBRD-nek - közölte lapunkkal a BKK. A bank kereste meg a BKK-t, amikor kiderült, hogy átalakítják a központot. Az EBRD arra hívta fel a figyelmet, hogy kötelességszegés esetén felbonthatják az elektronikus jegyrendszer finanszírozásáról szóló hitelszerződést.
A portfolio.hu hétfőn azt írta, a bank felbonthatja a jegyrendszer finanszírozásáról szóló, fővárossal kötött szerződését, ha elmozdítják a BKK éléről Vitézyt, vagy jelentősen szűkül a központ hatásköre. A főváros vezetői szerint az átalakítás olyan elképzelést nem tartalmaz, ami az EBRD-vel kötött megállapodással ellentétes lenne. Nem számítanak arra, hogy konkrét személyhez kötnék a finanszírozást.



Feldarabolják a BKK-t

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2014.11.27. 06:03
Van, amiben egyetért a főpolgármester és az ellenzék FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA
Új gigaholding alakul Budapesten. A fővárosi közgyűlés tegnap elfogadta azt a javaslatot, melynek értelmében január 15-től létre jön a Budapesti Városigazgatás Holding (BVH) Zrt., amelyik egyebek mellett a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-t (BKK) is bekebelezi. A döntés lehetővé tesz, hogy a főpolgármester menessze Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját. Az MSZP támogatta a holding felállítását, ám a PM-es Karácsony Gergely nemmel szavazott.

Eldőlt a BKK Zrt. sorsa, a fővárosi közgyűlés tegnap Tarlós István főpolgármester, illetve Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok javaslatára január 15-től létrehozta a BVH Zrt.-t, amelynek része lesz a tömegközlekedésért az utóbbi években felelős központ. A jövőben nem a BKK Zrt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat a BKV Zrt. felett, így utasításokat sem adhat annak.

Bár a közlekedésszervezés, a személyszállítás továbbra is a BKK feladata marad, a központot az új gigaholdingba integrálják, a közutak kezelése, fenntartása, üzemeltetése a BKK-ról leválasztott BKK Közút Zrt.-hez kerül, amely ezentúl önálló gazdasági társaságként működik. Az így megerősített cég szedheti majd be a közútkezelési díjakat, és ugyancsak ők üzemeltethetik a taxiállomásokat. A korábban kivitelező cégként működő BKK Közút vezetője a jövőben is a korábban az MDF-ben politizáló Almássy Kornél marad.

Az új holding a Budapest Városüzemeltetési Központ (BVK) utódaként a főváros cégeit és ezek mellett a nem kizárólagosan a fővárosi tulajdonban lévő "vegyes" cégeket, így a a Fővárosi Vízműveket, a Fővárosi Csatornázási Műveket, valamint a Budapesti Dísz- és Közvilágítási társaságot is irányítani fogja. Városigazgatóvá Bán Tamást, a BVK korábbi vezérigazgatót választotta a közgyűlés, amelyik arról is döntött, Szarvas Ferencet, a BVK jelenlegi vezérigazgatóját, visszahívja a tisztségből.

A főpolgármester az ülésen azt mondta, nem ördögtől való, amit szeretnének: a tulajdonosi jogokat a törvény által címzett jogos tulajdonos visszakéri. Tarlós közölte, az eredeti elképzelés szerinti működést szeretnék megvalósítani és nem akarják, hogy a BKV "egy minden szempontból kiszolgáltatott rabszolga szerepébe süllyedjen".

Az MSZP egyetért azzal, hogy a BKK olvadjon be az új városigazgatási holdingba, ezért igennel szavaztak a javaslatra. Horváth Csaba közölte, az előző ciklus két "csodafegyvere", a BKK és a BVK kudarcot vallott. Arra emlékeztetett, hogy a szocialisták korábban is hibának tartották, hogy a BKK nem csak megrendelője, hanem a szolgáltatás végzője is lett. A szocialista politikus korábban lapunknak azt mondta, városigazgatóságok más országokban is sikerrel működnek, így Budapesten is támogatható a javaslat, ám miután az "ördög a részletekben lakik", nem mindegy hogyan sikerül az elképzelést megvalósítani.

Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere viszont nem szavazta meg az új városüzemeltetési koncepciót. Ezt az MTI-nek azzal indokolta, hogy sérülni fog a közlekedésszervezésben az eddig tapasztalt rendszerszintű gondolkodás. A DK-s Gy. Németh Erzsébet még a szavazás előtt arról beszélt, Tarlós képes az egész városüzemeltetést és a tömegközlekedést átalakítani azért, hogy eltávolíthassa Vitézy Dávidot, a BKK vezetőjét. A fideszes "cicaharchoz" pártja nem kíván asszisztálni - tette hozzá.

Tarlós két éve elégedetlen Vitézyvel, azóta akarja posztjáról eltávolítani. Pedig fővárosi ellenzéki frakcióvezetőként még támogatta, hogy a VEKE fiatal szóvivője a BKV felügyelőbizottságában a Fidesz delegáltjaként. A 2010-es választások után pedig maga nevezte ki Vitézyt a BKV hatásköreinek jelentős részét átvevő BKK élére. Azóta megváltozott a helyzet, így Vitézy december 3-án távozhat a BKK éléről. Az Index szerint Tarlós Finta Sándor főépítészt is menesztheti.

Vitézy nem levelezett
Vitézy Dávid nem írt levelet az EBRD-nek - közölte lapunkkal a BKK. A bank kereste meg a BKK-t, amikor kiderült, hogy átalakítják a központot. Az EBRD arra hívta fel a figyelmet, hogy kötelességszegés esetén felbonthatják az elektronikus jegyrendszer finanszírozásáról szóló hitelszerződést.
A portfolio.hu hétfőn azt írta, a bank felbonthatja a jegyrendszer finanszírozásáról szóló, fővárossal kötött szerződését, ha elmozdítják a BKK éléről Vitézyt, vagy jelentősen szűkül a központ hatásköre. A főváros vezetői szerint az átalakítás olyan elképzelést nem tartalmaz, ami az EBRD-vel kötött megállapodással ellentétes lenne. Nem számítanak arra, hogy konkrét személyhez kötnék a finanszírozást.